Kereső toggle

Nyolcvanhárom halott, kétszáz sebesült Irakban

Pokolgép ima után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Autóba rejtett bomba robbant Nadzsafban, a síita muzulmánok egyik legszentebb helyén, az Ali imám mauzóleumánál álló mecsetnél. A merényletnek nyolcvanhárom halálos áldozata és több mint kétszáz sebesültje van. A terrorakció során meghalt a síiták között nagy tekintélynek örvendő Mohammed Bakir al-Hakim ajatollah is. A tettesek lehetnek síita vezetők éppúgy, mint szunnita muzulmánok, a volt Szaddám-rezsim hívei vagy akár az al-Kaida tagjai is. A koalíciós erők attól tartanak, hogy az eset után káosz és polgárháború kitörése súlyosbíthatja az amúgy is instabil iraki helyzetet.



Nadzsaf, a síita szent város az ajatollah temetésének idején. Versenyben Mekkával Fotó: Reuters

A bomba néhány perccel a pénteki ima vége után robbant a mecset bejárata előtt, amikor a muszlim hívők már kifelé tartottak az épületből. A templom leomló fala maga alá temette őket. A detonáció a környező épületekben is súlyos károkat okozott, ugyanakkor a mecset belső része ép maradt. A robbantás a síita muzulmánok egyik legfontosabb szentélyét érte, és Mohammed Bakir al-Hakim ajatollah személyében az egyik legbefolyásosabb vezetőjüket vesztették el. A Brookings Intézet egyik szakértője szerint az incidens súlya a muszlimok számára olyan, mint például a katolikusok számára a Szent Péter-bazilika vagy a betlehemi nagytemplom felrobbantása lenne. 

A gyanúsítottak között szerepelnek rivális síita csoportok is, akikkel al-Hakim hatalmi harcban állt – ilyen például a Muktada Al Sadr sejk
által vezetett kevésbé tradicionális szervezet is. Bár al-Hakim, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsának (SCIRI) alapítója korántsem táplált Amerika-barát érzelmeket, bizonyos mérték? együttműködésre mégis hajlandó volt: a SCIRI-t öccse képviselte az amerikaiak segítségével megszervezett iraki kormányzótanácsban, és az ajatollah többször elítélte a szövetséges erők ellen intézett támadásokat. Beszédeiben ugyanakkor azt is egyértelművé tette: mindenkinek legfőbb érdeke, hogy Amerika minél előbb távozzon Irak földjéről. 

Még ezt a korlátozott együttműködést sem nézte jó szemmel azonban Al Sadr, aki elsősorban a szegényebb fiatal síiták közül toborozza híveit. Az ajatollahoktól származó radikális vezér saját csoportját Jaish-e-Mahdinak nevezte el az után a 9. századi síita vezető után, aki a hagyomány szerint nyomtalanul eltűnt, de egy napon visszatér majd, hogy helyreállítsa a Földön az igazságot. Al-Sadr személyének a koalíciós erők is egyre nagyobb figyelmet szentelnek, különösen miután a közelmúltban egy bagdadi tüntetésből nyilvánvalóvá vált, hogy akár tízezreket is képes mozgósítani. Mivel az iszlám törvény bevezetését sürgeti, mélyen gyűlöli Amerikát, és egyre nagyobb létszámú csoportot gyűjt maga köré, a Pentagon szerint pedig Al Sadr Irak egyik legveszélyesebb embere. Ugyanakkor, bár a síiták közötti hatalmi harc nem elhanyagolható, sokak szerint nem valószínű, hogy egy síita bombát helyezzen el a saját vallása által szentnek tartott helyen. 

Nem egyszer?bb a helyzet akkor sem, ha kiderül, hogy a tettesek a szunnita muzulmánok vagy Szaddám követői közül valók. A szunniták Irakban kisebbségben vannak, ám a Szaddám-éra alatt ők élvezték a diktátor kegyeit, miközben a síitákat a rendszer keményen üldözte. A két vallási csoport között feszülő ellentét így most akár polgárháborúba is torkollhat, ami nagymértékben megnehezítené Amerika dolgát: már nemcsak a koalíciós erőket érő támadásokkal kellene szembenézniük, hanem Irak sokféle politikai, etnikai és vallási csoportjainak belharcait is kezelniük kellene. Akkor pedig az ország stabilizálásával és a nyugati típusú demokrácia bevezetésével kapcsolatos terveik megvalósítását bizonytalan időre el kellene halasztaniuk.

Mohammed Bakir al-Hakim ajatollah

 

A hatvannégy éves síita vezető a Szaddám-rezsim bukása után, májusban tért vissza Irakba, több mint két évtizedes iráni száműzetés után. Mivel az iránihoz hasonló iszlám teokráciát kívánt létrehozni, Szaddám egyik legfőbb ellenségeként tartották számon. Al-Hakim alapította az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsát, amely a háború előtt az egyik legjelentősebb Szaddám-ellenes csoportosulásnak számított. Hazaérkezését sokan hasonlították Komeini ajatollah 1979-es iráni hazatéréséhez, és a síita politikai megújulást várták tőle. A háború után al-Hakim rövid idő alatt létrehozta a legnagyobb és legjobban megszervezett iraki síita mozgalmat. Szoros iráni kapcsolatai miatt a csoport magára vonta Washington figyelmét is, jóllehet al-Hakim többször is elhatárolta magát a vallásos szélsőségektől. Népszerűségét mutatja, hogy több mint százezer hívő vett részt a temetésén. A Legfelsőbb Tanács új szellemi vezetője al-Hakim öccse, Abdel-Aziz lesz.

Ali imám mecsetje

A templom Irak középső részén, Bagdadtól délre helyezkedik el Nadzsaf városában, az Eufrátesz nyugati oldalán. Itt található a síita iszlám szellemi alapítójának, Ali imámnak a sírja. Ali, akit a muszlimok Mohamed próféta unokatestvéreként és vejeként tisztelnek, a hagyomány szerint mártírhalált halt. Nadzsaf városa tudományos, teológiai és irodalmi központtá nőtte ki magát, jelentős muzulmán zarándokhely, a mekkai zarándoklat kiindulópontja. Az elmúlt időkben a síita ellenállás központja is volt. Mivel a síiták egyik legfőbb kívánsága, hogy Nadzsafban temessék el őket, a városban található a világ egyik legnagyobb temetője.

Olvasson tovább: