Kereső toggle

Rituális gyilkosságok: afrikai export

A vudu mérgezi Európát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy megcsonkított és a Temzébe dobott gyermekholttest nyomán indult nyomozás hátborzongató megállapítása, hogy Nagy-Britanniában, de Európa-szerte is számos olyan rituális gyilkosság történik, melynek főként Afrikából elhurcolt gyermekek esnek áldozatul. A dpa német hírügynökség szerint Európában "már kétszámjegy?" az ilyen esetek száma: mind többen szeretnének ezen a megdöbbentő módon szert tenni természetfölötti erőre, sikerekre. 



Ezeket a kisgyermekeket is illegálisan készültek becsempészni Európába Fotó: Reuters

A két évvel ezelőtt a Temzében talált nigériai kisfiútól származó testrészekkel kapcsolatos nyomozáshoz ezért a Scotland Yard igénybe vette német, francia, olasz és görög rendőrségi szakértők segítségét. A kegyetlenül megcsonkított nigériai gyermek rituális meggyilkolásával összefüggésben huszonegy feltételezett embercsempészt vettek őrizetbe a héten Londonban. A brit rendőrség gyanúja szerint a kiterjedt bűnbanda Afrikából a kontinentális Európán át gyermekek százait, sőt talán ezreit csempészte Nagy-Britanniába, ahol rabszolgamunkásként, illetve a szexiparban zsákmányolták ki őket. A hatóságok feltételezik, hogy a kedd hajnali nagyszabású razzia során őrizetbe vett személyeknek – tíz férfinak és tizenegy nőnek, túlnyomórészt nigériai állampolgároknak – közük van az "Ádám" nyomozati nevű, négy–hét év körüli afrikai kisfiú halálához, akinek fej és végtagok nélküli holttestét két éve fogták ki a Temzéből a Tower híd alatt. A gyermek a hatóságok feltételezése szerint rituális gyilkosság áldozata lett. 

A Scotland Yard valószínűsítette, hogy hátborzongató ceremóniák zajlanak Nagy-Britanniában, melyekhez meggyilkolt emberek testrészeit is felhasználják. A brit rendőrség attól tart, hogy az Ádám-ügy csak az első a sok ilyen jelleg? bűntény közül. 

Andy Baker, a Scotland Yard súlyos bűntényekkel foglalkozó csoportjának parancsnoka a nyomozás során elmondta, hogy nem akar félelmet kelteni, de ha Ádámot egy csonkító rituálé során ölték meg, akkor a dél-afrikai hatóságok szerint még további ilyen esetek fognak következni. Baker úgy véli, hogy mindez a nagy számú afrikai népesség számlájára írható Nagy-Britanniában. A brit rendőrség most egy embercsempészettel foglalkozó bűnügyi hálózatot leplezett le; főként az afrikai kontinensről rabolnak embereket, hogy Európába, illetve Nagy-Britanniába hurcolják őket. 

Dél-afrikai rendőrségi szakértők és más, boszorkánysággal kapcsolatos bűntények szakértői szerint a rituális emberáldozat egyre inkább terjed Afrika- és világszerte. A török bíróság nemrégiben két fiatalembert és egy nőt ítélt életfogytiglani börtönbüntetésre, mivel rituális gyilkosságot követtek el, hogy ne legyen több, az 1999-es pusztító földrengéshez hasonlatos csapás az országban. 

Az Ádám-ügyben a brit rendőrségnek csekély nyom állt rendelkezésére az induláshoz. Eleinte mindössze annyit lehetett tudni, hogy a fiút körülmetélték, valószínűleg afrikai származású, és öt–hét éves. A torzón nem mutatkoztak szexuális erőszak jelei. A fiú jól táplált volt, és legföljebb tíz napot volt a vízben. Megtalálója, egy angol számítógépes szakember után Ádámnak nevezték el. A kisfiú döbbenetes halála a brit rendőrség egyik leginkább groteszk vizsgálatához vezetett: a nyomozók rituális gyilkosságok és boszorkányok hátborzongató hálójában találták magukat. A legmegrázóbb talán az a történetben, hogy senki nem tett bejelentést egy kisgyermek eltűnéséről. Mivel nem voltak ujjlenyomatok, illetve fogminta, a Scotland Yardnak nem sok eszköz állt rendelkezésére az azonosításhoz. A DNS-technológia sem segített sokat, hiszen nem volt mivel összehasonlítani a mintát: nem jelentkeztek a gyászoló rokonok, akiknek haja kiindulási pont lehetett volna a tudósok számára. Amikor már úgy tűnt, megreked a nyomozás, az egyik szakértőnek furcsa gondolata támadt: a gyermek sérülései, halálának módja alapján az áldozat a rituális gyilkosság jegyeit hordozta magán. A tetem úgy nézett ki, mint akit boszorkányok öltek meg a fekete mágia rituáléján. A "woodoo-elmélet" sokakat meglepett, de nem volt más nyom, amin elindulhattak volna a rendőrök. A londoni rendőrség igyekezett hasonló gyilkosságokat felkutatni Európában és Afrikában is. Nem kellett sokat keresgélniük, mivel három héttel azelőtt, hogy a Temzében megtalálták Ádám holttestét, egy öt–hét év közötti fehér kislány megcsonkított maradványaira akadtak a hollandiai Nuldban. A kislányt pontosan ugyanazzal a módszerrel végezték ki. A hollandok már maguk is rájöttek, hogy rituális gyilkosságról lehet szó, és felvették a kapcsolatot a hamburgi nyomozókkal, akik szintén hasonló ügyön dolgoztak. 

A feketemágia-elmélet egyre hihetőbbnek tűnt. A gyilkosságok módja arra engedett következtetni, hogy a Dél-Afrikában gyakorolt fekete mágia utat talált Európába. 

A Scotland Yard emberei szerint a szálak Dél-Afrikába, a muti-rituálék központjába vezettek. A muti szó gyógyszert jelent zulu nyelven, egyébként a fekete mágia, a woodoo ősi formája, melyben emberi testrészek felhasználásával olyan bájitalokat kotyvasztanak, melyek állítólag gyógyításra használhatók, de hatalomhoz, erőhöz is hozzásegíthetik fogyasztóikat. 

A muti követői szerint a gyermeki testrészek értékesebbek, mivel "tiszták és hatásosak". A boszorkány gyógyítók lelkes hívei és védelmezői szerint viszont az igazi szangomák (magyarul körülbelül vajákosok) gyógynövényeket, állatbőröket és -csontokat használnak fel, megidézik az ősök szellemeit, és gyógyítanak – csak a "romlott" vajákosok használnak emberi testrészeket, melyekért akár több száz fontot is megadnak, főleg, ha élő áldozatból származnak, mivel sikoltozásuk megnöveli a belőlük előállított kotyvalékok varázserejét. 

Egy dél-afrikai szakértő szerint a varázslók akkor folyamodnak emberáldozathoz, amikor üzleti vagy politikai sikert akarnak elérni. Dél-Afrikában a rendőrség évente több százra teszi azoknak az áldozatoknak a számát, akiket testrészeikért ölnek meg. Az ilyen jelleg? rituális gyilkosságok Dél-Afrikán kívül Elefántcsontparton és Ghánában is elterjedtek. Előfordul, hogy üzlettulajdonosok emberi kezet temetnek boltjuk bejárata elé, hogy több vevő érkezzen hozzájuk. Dél-Afrikában a kormány nem sokat foglalkozik a jelenséggel, mivel a gyilkosságok száma amúgy is nagyon magas az országban. Emellett a boszorkányság politikailag is érzékeny kérdés, maga Nelson Mandela egykori elnök sem mentes a hatásától. Annak ellenére, hogy az orvostudomány eredményei rohamosan terjedtek az elmúlt évszázadban a fekete kontinensen, a boszorkányság, a vajákosok és a babonaság még mindig sok-sok afrikai gondolkodását meghatározzák. 

Az elmúlt években a heves antiszemita kirohanásokba torkolló az ENSZ emberi jogi konferenciájáról elhíresült Durban városához közel, egy zulu falu lakosait tartotta rettegésben, hogy hat embert is holtan találtak, hiányzó testrészekkel. A helyiek szerint bizonyára muti-varázslás áldozatai lettek a falubeliek. Ugyancsak Durbanben egy új épület alapozásához "használtak fel" egy emberi koponyát az üzleti siker érdekében, míg a környező farmokon az emberi testrészeket a jó termés érdekében temetik el. 

Boszorkányok és kuruzslók feketegazdasága

Dél-Afrikában virágzó üzlet a boszorkányság. Több száz szangomának sikerült már beilleszkednie a középosztály életébe, sőt némelyikük a legelitebb negyedekben tudott házat venni magának. Sokan gazdagodtak meg úgy a Dél-Afrikai Köztársaságban, hogy vállalkozásukat muti-termékekre alapították. Szakértők szerint a boszorkányság Dél-Afrika gazdaságának és társadalmának az egyik meghatározó jellemzője. A dél-afrikai vajákosok igyekeznek megfelelni a modern kor kihívásainak: reklámok sokasága célozza meg a babonás és muti-rajongó embereket. A hirdetések az olvasókat arra hívják fel, hogy azonnal küldjenek pénzt, amiért majd kétes összeállítású bájitalokat, gyógynövény- és vegyi keverékeket, porokat kapnak, melyekkel kiűzhetik a gonosz szellemeket, megnövelhetik fizetésüket, szerencséjük lesz az üzletben, szerelemben, vizsgákon, versenyeken és lóversenyeken, s persze minden betegségükből kigyógyulnak.

Valóságos feketegazdaság nőtt ki Dél-Afrikában a muti- és szangoma-kereskedelemből, mivel az újgazdag vállalkozók és gazdasági vezetők a természetfölöttitől várják a szerencséjüket, valamint kocsijuk, taxijuk, otthonuk védelmét, de remélik, hogy vállalkozásuktól is távol marad a szerencsétlenség.

A dél-afrikai városokban az üzletemberek és a gomba módra szaporodó hagyományos "csodadoktorok" szimbiózisban élnek. Mindez megkérdőjelezi azt a hagyományos Európa-központú gondolkodást, mely szerint a modernizáció és az anyagi fejlődés eltörli a természetfölöttibe vetett hagyományos meggyőződéseket. A szangomáktól azt is meg lehet tudni, hogy a legtöbb taxisofőr súlyos összegeket hajlandó fizetni azért, hogy természetfölötti erővel fölébe kerekedjen versenytársaiknak, esetleg tönkretegyék azok vállalkozását, valamint hogy rosszindulatú emberekkel ne hozza össze őket a sors. Más varázslók viszont igyekeznek a bűnözőket megmenteni a rendőrség hálójától.

Némely csodadoktor nyilvánvalóan felsül. Egy sowetói család például néhány éve fia holttestét kilenc napig tartotta az ágy alatt, mivel egy szangoma azt ígérte: feltámasztja a gyermeket. Végül a rendőrségnek kellett közbeavatkozni, mivel a tetemes összeg, amit a család fizetett, semmi változást nem hozott a holttest állapotában.

 

Olvasson tovább: