Kereső toggle

Az iraki forgatókönyv

Bevethető-e az e-bomba?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elektronika előtti világba bombázná Szaddám Huszeint az Egyesült Államok, ha igazak azok az állítások, melyek szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia olyan bombák-kal rendelkeznek, amelyek tönkreteszik az elektronikai berendezéseket, de nem tesznek kárt az emberi életben. 



Bagdadi díszszemle. A gyors támadás sikere az irakiaknak is érdeke lehet Fotó: Reuters

Az e-bombának nevezett fegyver létezése még nem bizonyított, mindenesetre óriási segítséget jelentene az Irak ellen felsorakozó erőknek – használatával komoly veszteségek nélkül, minimális idő alatt hatástalanítani lehetne az iraki diktátor katonai gépezetét. Az e-bomba bevetése ugyanis megsemmisítené az elektronikai eszközöket, a rádióállomásoktól kezdve a mobiltelefonokon keresztül a legkisebb számítógépekig. Alkalmazásával lehetetlenné válna a szövetséges erők repülőgépeit megfigyelő radarok működtetése, a rakéták kilövését irányító számítógépek gyakorlatilag minden beléjük táplált információt elfelejtenének, de kárt szenvedne az elektromos hálózat is, a bomba hatására megszűnne az áramellátás. 

A felsorolt következményekről azt mondhatnánk, egy tudományos-fantasztikus film forgatókönyvére hasonlítanak leginkább – ennek ellenére a jelenség létezik. A hatvanas évek elején a Szovjetunióban egy hidrogénbomba robbantásakor vették észre, hogy a robbanás több száz kilométer távolságban "kiütötte" a kommunikációs berendezéseket. A jelenséget később amerikai tudósok is megfigyelték hidrogénbomba-kísérletek során. A robbantások a rádióhullámokhoz hasonló, de sokkal hatalmasabb energiájú elektromágneses impulzusokat hoztak létre, amelyek törölték a mágneses memóriákat, és megolvasztották a tranzisztorokat. 

1962-ben egy ezer kilométer magasságban felrobbantott hidrogénbomba által okozott elektromágneses impulzus "elfújta" a mintegy háromezer kilométerre fekvő Hawaii szigeteken az utcai világítást. Egy 1982-es katonai tanulmány szerint egy közel egy megatonna nagyságú bomba felrobbantása 1200 kilométerrel Omaha felett minden számítógépes áramkört kiütne az Egyesült Államokban. Egy ezen az elven működő bomba Dr. Lowell Wood, a Lawrence Livermore Laboratory munkatársa szerint technikai szempontból a jeffersoni időkbe repítené vissza az Egyesült Államokat. Wood 1997-ben, a Kongresszus Nemzetbiztonsági, Katonai Kutatási és Fejlesztési Albizottsága előtti meghallgatásán beszámolt arról, hogy az impulzus által keltett hatalmas feszültség miatt kiemelten veszélyeztetettek az elektromos hálózat kábelei, a kommunikációs kábelek és rádiótornyok, ilyen módon a nagy távolságú katonai kommunikáció eszközei. Az elektromágneses impulzus a kisméret? elektronikai eszközökre is veszélyes. 1999-ben David Shriner, az Egyesült Államok Haditengerészetének mérnöke tartott bemutatót az ABC televíziós csatorna 20/20 hírműsora számára. Az általa használt elektronikai eszköz segítségével olyan elektromágneses impulzust hozott létre, amely "kilőtte" a szobában található számítógépeket. "Számtalan rendszert működtetnek félvezetők. A félvezető eszközök hibája ipari folyamatokat, vasúti, telefon- és elektromos hálózatokat tehet tönkre. A nagy elektromágneses impulzus hirtelen felhevíti a félvezető eszközöket, amelyek képtelenek a hőt a megfelelő ütemben elvezetni. Ennek következtében ezek a félvezetőeszközök megolvadnak" – mondta beszámolójában Wood. 

Nagy kérdés, hogy hogyan is működik egy e-bomba. A légierő kirtlandi (Új-Mexikó) kutatólaboratóriumában fejlesztett fegyver valójában nem robban, hanem irányított elektromágneses impulzusokat bocsát ki. Problémát jelent, hogy a lézersugarakkal szemben – amelyek jól irányíthatóak – ezek az impulzusok nagyon szóródnak, így akár a támadókat is veszélyeztethetik. Andrew Koch, a Jane\'s Defence Weekly nev? újság washingtoni irodájának vezetője szerint ennek köszönhetően a fegyvert robotrepülőgépekbe szerelik majd, így a visszaverődő sugarak nem veszélyeztetik a pilóták életét, egy ilyen hatalmas energiájú elektromágneses impulzus ugyanis – a szalagcímek állításaival ellentétben – minden bizonnyal káros az emberi szervezetre. Az újság által megkérdezett kutató szerint ha valaki a több millió wattos nyaláb útjába kerül, sejtjei egy pillanat alatt elpárolognak, a földről és épületekről viszszaverődő sugarak pedig égési sérüléseket és agykárosodást okozhatnak. 


Rómában érvelt a teológus

Az Irak elleni katonai támadás az igazságos háború kategóriájába sorolható – állítja Michael Novak amerikai teológus, aki hétfőn Rómában tartott kétórás szimpóziumot az Egyesült Államok vatikáni nagykövetének szervezésében. 



Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes az assisi dómban fohászkodott Fotó: Reuters

Novak az elmúlt héten a Vatikánban és Olaszországban számos előadáson igyekezett igazolni a tervezett amerikai hadműveletet és az Irakkal kapcsolatos amerikai álláspontot. Az "Irak elleni igazságos háború" tételéről szólva kijelentette: a lehetséges támadásnak semmi köze nincs a megelőző háborúhoz. Az Egyesült Államok attól tart, hogy a tömegpusztító fegyverek, valamint a vegyi és biológiai fegyverek (mustárgáz, szarin, anthrax), amelyekkel Szaddám Huszein rendelkezik, és amelyekről még nem bizonyította be, hogy megsemmisítette volna őket, fundamentalista terroristák kezébe kerülhetnek. A szeptember 11-ei terrortámadásokra utalva Novak kijelentette: Amerika nem engedheti meg, hogy újabb hasonló támadásra kerüljön sor, ezért Szaddámnak meg kell semmisítenie a fegyvereit. 

Az esetleges támadásról Novak kifejtette, hogy az védekező beavatkozás lenne egy olyan rezsim konkrét fenyegetésével szemben, amely rosszabb, mint a tálibok, és kegyetlenebb, mint Milosevics. "Erkölcsi értelemben szeptember 11-én megtámadtak bennünket. A kormány feladata megvédeni állampolgárait, és mindent megteszünk, hogy megvédjük magunkat" – jelentette ki a teológus. 

A katolikus világból jövő kritikára válaszolva Novak tagadta, hogy Amerika az olaj feletti ellenőrzés érdekében akar beavatkozni. Elmondása szerint az Egyesült Államok által felhasznált olajnak csak hat százaléka származik Irakból, így Európa, Kína és Oroszország sokkal nagyobb mértékben érdekelt a térségben. (Hetek)


Inkább akció, mint háború

Az amerikai stratégia célja egy olyan gyors támadás Irak ellen, amely megbénítja és demoralizálja az iraki hadsereget. Az első 48 órában az e-bomba mellett az amerikaiak háromezer precíziós, célzott bombát is le fognak dobni az iraki légvédelem megsemmisítésére és nem utolsósorban Szaddám Huszein élete elleni támadásként. Ez lesz az információs korszak első háborúja. A hagyományosan erős amerikai tűzerő szerepét a számítógép vezérelte, pontos, fürgén helyet változtató fegyverek bevetése veszi át. 

Ezt a háborút az amerikaiak még az előzőnél is rövidebbre tervezik, a szárazföldi csapatok már három-négy nappal az első bombázások után akcióba lépnek. Az Irak nyugati, sivatagos területére szánt különleges erők az Izrael elleni Scud rakéták kilövését akadályozzák majd meg, mivel Washington attól tart, ha Tel Aviv városát vegyi vagy biológiai támadás éri, Saron miniszterelnök atombombát vet be Irak ellen. Az izraeli reakció vagy egy hosszú háború pedig az egész régiót felforgatná.

Amerika a tervezés kezdetétől fogva számít a technikai fölényből származó sokkhatásra és az emberek félelemérzetére. Washington pszichológiai háborút kezd: a támadások alatt repülőgépekről ledobott, arab nyelv? röplapo-kon fogják az iraki lakosság figyelmét felhívni arra, hogy Amerika felszaba-

dítóként és nem hódítóként érkezett. A technika nem ismer határokat: a bagdadiak talán azt gondolják majd, hogy Szaddám hangját hallják az utcákon, és az elnök megadásra szólítja fel őket. Ám az éghajlat és a nagyon nehéz védőfelszerelés egyaránt közeli cselekvést sürget: április eleje után lehetetlenné válik a támadás. 

Az Egyesült Államok nem akarja megsemmisíteni az iraki hadsereget, sokkal jobb lenne, ha az új Irakban hazai, mintsem amerikai katonák vigyáznák a rendet. A támadás esetén még a valaha elit köztársasági gárda is letenné a fegyvert, de az emberek megfélemlítésére kiképzett, mintegy 15 ezer különleges katonának szembe kell néznie a lakosság haragjával. Ők minden bizonnyal a végsőkig kitartanak. Szaddám ütőkártyája a vegyi és a biológiai arzenál. Az amerikai titkosszolgálatok senkit nem győztek meg arról, hogy valóban fel tudják kutatni a titkos fegyverek raktárait. A szárazföldön harcoló amerikaiak fel is vannak készülve a vegyi támadásra, s az iraki vezető e fegyvereket végső elkeseredésében akár saját népe ellen is fordíthatja – furcsa látványt nyújtanának a védőfelszerelésbe bújt amerikai katonák, amint haldokló-vonagló irakiak sora mellett masíroznának be Bagdadba. 

Az afganisztáni sikerek igazolják Rumsfeld védelmi miniszternek a hadsereg arculatának átalakítására tett erőfeszítéseit: könny? és gyorsan mozgó hadtestre van szükség, amely nagyon rövid időn belül bevethető a legkülönbözőbb területeken. Csak így lehet sikeresen harcolni a terrorizmus ellen. Az iraki háború az amerikai hadsereg jó próbatétele lesz a terror elleni harcban.

Olvasson tovább: