Kereső toggle

Pearl, az elveszett gyöngy

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hatóságok a kezükbe került videofelvétel alapján megerősítették: a január 23-án elrabolt Daniel Pearlt fogva tartói kivégezték. Az elkövetők után még folyik a nyomozás, bár a pakisztáni rendőrség már több gyanúsítottat is őrizetbe vett.



Dan Pearl, az áldozat. Az egyik emberrabló házát lelakatolják Pakisztánban Fotó: Reuters

A rendőrség szerint Pearl elrablásában és meggyilkolásában legalább tucatnyi ember vett részt, közülük többen a tálib rezsim támogatói voltak. Az emberrablás kitervelőjének a brit származású iszlám aktivistát, Ahmed Omár Sajed sejket tartják, akit február elején vettek őrizetbe. A sejk a kihallgatások során bevallotta, hogy szeptember 11. után személyesen is találkozott bin Ladennel Afganisztánban. Elmondása szerint csoportjával "móresre" akarta tanítani Amerikát, amihez az újságíró elrablása csupán az első lépés volt. Pakisztáni ügyészek hivatalosan is vádat emeltek a sejk, illetve három vádlott-társa ellen Pearl erőszakos elrablása és meggyilkolása miatt.

Az emberrablás indokai egyelőre tisztázatlanok, Pearl esetében ugyanis számos motívum felmerülhetett: a nyugati civilizáció képviselője volt, amerikai, újságíró, zsidó, aki terrorista kapcsolatokat próbált felfedni, de az is lehet, hogy mindezek együttesen játszottak szerepet. Egyes elemzők szerint Pearl a növekvő arab antiszemitizmus áldozata lett, amiben nagy szerepet játszhatott az iszlám világ sajtójában terjesztett zsidóellenes propaganda. 

A brutális gyilkosságot megörökítő videót a nyomozók nem bocsátják a média rendelkezésére. Az egyik beszámoló szerint a mintegy háromperces film három részből áll: az első részben arra kényszerítik Pearlt, hogy mondja ki, hogy ő és szülei zsidók, illetve hogy ítélje el azokat a tetteket, amelyeket Amerika a muszlimok ellen elkövetett. A második részben az újságíró eszméletlenül vagy már holtan fekszik a földön, átvágott torokkal. A harmadik rész Pearl lefejezett tetemét mutatja. A beszámoló szerint Pearl azokon a filmkockákon, amelyeken még eszméleténél volt, nyugodt magatartást tanúsított. A videón az újságíróén kívül más személy arca nem látható, a háttérben viszont a hatóságok szerint afganisztáni tájrészleteket, lebombázott épületeket lehet felfedezni. 


A diplomás terrorvezér

Ahmed Omár pályafutását 19 éves korában kezdte, amikor a londoni Közgazdasági Egyetemen diákoskodott. A boszniai mohamedánok ellen elkövetett kegyetlenségekről értesülve csatlakozott a szélsőséges mudzsahe-dekhez, akik afganisztáni kiképzést ajánlottak neki. Előbb azonban Pakisztánba, majd szüleinek hazájába, Lahore-ba ment, ahol kapcsolatba került a Harkat ul-Mudzsahedin csoporttal, amelynek célja Kasmír felszabadítása volt az indiai uralom alól. "Tanulmányai" befejeztével azt a feladatot kapta, hogy amerikai, brit és francia turistákat raboljon el, akikért cserébe kiszabadíthatják Maulana Maszud Azhart, a Harkat vezetőjét, akit az indiai kormány 1994-ben bebörtönzött. Ugyanez év szeptemberében Omár sejk elrabolt három brit és egy amerikai állampolgárt. Nem járt azonban sikerrel, mert a rendőrség tudomására jutott a dolog, és letartóztatta az emberrablót, kiszabadítva a túszokat. 

1999-ben légikalózok eltérítettek egy indiai utasszállító repülőgépet, és annak 160 utasáért szabadon bocsátottak három foglyot, köztük Omár sejket és Azhart. 

Ahmed Omár sejkről azonban nem szólt a krónika. Semmiféle pakisztáni hivatalos bejegyzés nem volt arról, hogy visszatért Afganisztánból, ahová szabadulása után küldték

Ez ideig a Pearl-ügyben három másik gyanúsított ellen emeltek vádat, akik valamennyien azonosították Omár sejket mint azt a személyt, aki utasította őket, hogy nyugati hírközlő szerveknek küldjenek e-mail üzeneteket, amelyekhez fényképeket is mellékeltek a fogoly újságíróról. 

Musarraf elnök hadjárata a szélsőségesek ellen, a hírszerzésben folytatott tisztogatása, valamint az amerikai újságíró meggyilkolása szinte teljesen egybeesett, és csak hozzájárult a bűncselekmény körül kialakult titokzatossághoz, beleértve azt a kérdést, vajon elkövetése a jelenlegi és a volt pakisztáni hírszerző vezetők tudomásával, illetve támogatásával történt-e?

Olvasson tovább: