Kereső toggle

Újabb bonyodalmak a státustörvény körül

Jönnek a csehszlovákok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szlovák kormány diplomáciai mederbe próbálja viszszaterelni a magyar státustörvény kapcsán Szlovákiában kirobbant vitát és indulatokat. A szerdai kormányülésen végül is nem tett eleget a parlament felszólításának, azaz nem fogadott el ellentörvény-tervezetet, illetve ellenintézkedéseket a kedvezménytörvény kapcsán, hanem kinyilvánította, hogy továbbra is bízik a két ország megegyezésében, és folytatni kívánja a tárgyalásokat.



Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő Fotó: Reuters

Két héttel ezelőtt botrányos parlamenti vitát követően a törvényhozás hatalmas többséggel fogadta el (csak a Magyar Koalíció Pártja képviselői szavaztak ellene) a kedvezménytörvényt elítélő határozatot. Amint az várható volt, a szélsőséges nacionalisták nem kímélték magukat, és éltek az alkalommal, hogy uszító és rasszista megnyilvánulásokkal adjanak hangot nemtetszésüknek. A hangnem negatív "csúcsa” az egyik ellenzéki képviselő kijelentése volt, miszerint "nem várhatunk sokat az állam képviselőitől, hiszen Dzurinda miniszterelnök cigány, Migaš házelnök ruszin, Schuster elnök német, Kukan külügyminiszter felesége pedig nem beszéli a hivatalos nyelvet.” A parlamenti határozat felszólította a kormányt, hogy foganatosítson intézkedéseket "Szlovákia államérdekeinek biztosítására”. Pár nappal később a Kereszténydemokrata Mozgalom (a jelenlegi kormánykoalíció tagja, így a Magyar Koalíció Pártja partnere) borzolta a kedélyeket, nyilvánosságra hozva a törvénytervezetet, mellyel a kedvezménytörvény szlovákiai hatályosságát kívánnák megakadályozni. Eszerint törvényellenes lenne Szlovákiában szervezetek létrehozása, valamint pénz osztása egy idegen ország törvényei alapján. 

A javaslat ezenkívül csökkentené azon oktatási intézmények állami támogatását, melyek a magyar törvény alapján támogatásban részesülnének, valamint 90 százalékos adót vetne ki arra a pénzösszegre, amelyhez nemzetiségi alapon jut a polgár. Ezt az egyértelműen csak a magyar státustörvény ellen irányuló elképzelést Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke a klerikálfasizmus határát súrolóként jellemezte, emellett a magyar párt kinyilvánította, elfogadása esetén semmiképpen sem tud elképzelni további együttműködést a KDM-mel.

Dzurinda miniszterelnök nem tartja szerencsésnek a kereszténydemokraták kezdeményezését, továbbra is bízik a megegyezésben, a kormányülésen elfogadottak is ezt tükrözik, újabb idő és lehetőség nyílt tehát a békés rendezésre. (Közben persze a KDM a törvényhozás elé viheti, s az ellenzékkel karöltve akár elfogadtathatja tervezetét.) Emellett azért döntés született arról is, miszerint felülvizsgálják a státustörvény nyomán alakult szlovákiai közvetítőirodák működésének törvényességét 

A diplomáciai megoldás sikere jelen pillanatban úgy tűnik azon kérdés eldöntésén áll vagy bukik, hogy területen kívüli hatályú a státustörvény, avagy sem, mivel ebben homlokegyenest ellentétes a két ország véleménye. Persze nem segítik a megegyezést a különféle nyomásgyakorlások sem. Legutóbb Orbán Viktor Romano Prodival folytatott megbeszélésén fogalmazott úgy, hogy a szlovák belpolitikai bonyodalmak miatt nem jött még létre a megállapodás. Ezt a kijelentést Dzurinda miniszterelnök "igaztalannak" tartja. Korábban Kukan miniszterelnök fejezte ki aggodalmát Orbán azon nyilatkozatára reagálva, melyben Szlovákia NATO-csatlakozásának magyar megszavazásáról beszélt a kedvezménytörvény kapcsán. Kukan úgy véli, elfogadhatatlan a probléma ilyen jelleg? kezelése. A szlovák hivatalos vélemények továbbra is egyértelműen a magyar felet teszik felelőssé a státustörvény kapcsán kialakult helyzetért, azt továbbra is a nemzetközi jogrenddel szembenállónak tartják, s fenntartásaikat hangoztatva készülnek a tárgyalásokra. A kormány valószínűleg nem számít gyors megoldásra. A most elfogadottak szerint júniusig tolják ki a lehetséges megegyezés határidejét, ezután készülnek esetleges ellenlépések kezdeményezésére. Ez egybevág Dzurinda korábbi kijelentésével, miszerint valószínűleg a leendő magyar kormánnyal kell majd megegyezni kedvezményügyben. Felmerül tehát a kérdés: amit Orbán vetett, ki aratja majd? 


Oda a szolidaritás

Varsót és – lengyel bejelentés szerint – Prágát is kellemetlen meglepetésként érte, hogy a magyar kormány előre kiadta azt a nyilatkozattervezetet, amelyet a négy ország kormányfői csak a soros magyarországi csúcsértekezleten fogadtak volna el. E fejlemények ismeretében – megfigyelők szerint – egyre kínosabb körülmények között ülhetnek majd asztalhoz a Visegrádi Négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) miniszterelnökei – ha egyáltalán létrejön az immár többszörösen halasztott magyarországi találkozójuk. 

Leszek Miller lengyel miniszterelnök bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy előzetes egyeztetés és tájékoztatás nélkül, túl korán hozta nyilvánosságra az EU-bővítés finanszírozásával kapcsolatos visegrádi közös miniszterelnöki nyilatkozatot. Az állásfoglalás – az Európai Bizottság szándékával szembeszállva – a jelenlegi EU-tagokéval egyenlő elbánást szorgalmaz a majdan csatlakozó országok számára az agrár- és regionális támogatások tekintetében. A dokumentumot – amely különben is csak tervezet volt – a csúcstalálkozót követő közös sajtóértekezleten kellett volna nyilvánosságra hozni – mondta Miller. A lengyel miniszterelnök szerint a dokumentumban foglaltak így kisebb súlylyal esnek latba, mintha azt közösen adták volna ki a miniszterelnökök. 

A Zycie cím? jobboldali lengyel napilapban Magyarország megtöri a szolidaritást címmel cikk jelent meg, amely szerint a február közepére tervezett V4 csúcstalálkozót a magyarok mondták le. Az EU-tagjelöltek szolidaritása megkérdőjeleződött – olvasható a cikkben. Danuta Hübner lengyel Európa-ügyi miniszter a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a csúcstalálkozó időpontjának többszöri elhalasztása a közelgő magyar parlamenti választásokkal áll összefüggésben, s Budapest részéről – legalábbis egyelőre – "hiányzik a jóakarat" a találkozó megtartásához.

A magyar külügyminiszter szerint azonban inkább a kommunikáció technikai részét illetően lehettek félreértések Budapest és Varsó között, nem pedig a tartalmi kérdésekben – reagált a lengyel kormányfő nyilatkozatára Martonyi János.

Olvasson tovább: