Kereső toggle

Szabad kezet kapott a CIA bin Laden ellen

Indulhat a fejvadászat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egymilliárd dollárral és egy Oszama bin Laden meggyilkolására, valamint az al-Kaida felszámolására vonatkozó felhatalmazással "ajándékozta" meg George W. Bush a hét végén a Központi Hírszerző Hivatalt. Az amerikai elnök döntésével – amivel ismét sikerült elnyernie a politikai élet teljes spektruma, valamint a lakosság osztatlan támogatását – az 1947-ben alapított CIA fennállása óta legátfogóbb és "leggyilkosabb" akciójának végrehajtásához adott zöld utat. 



Brit kommandósok bevetés előtt. Indulhatnak Fotó: Reuters

"Szívesen látnám bin Laden fejét egy tálcán" – nyilatkozta Dick Cheney a hét elején, aki szerint a kubai rakétaválság óta nem volt ilyen súlyos helyzet Amerikában. Az alelnök – aki 1991-ben, az Öbölháború idején az akkori elnök, George Bush védelmi minisztereként tevékenykedett – úgy véli: "A mostani háború abban különbözik az Öböl-háborútól, hogy talán soha nem ér véget. Legalábbis a mi életünkben nem." A jelenlegi helyzetet szerinte az nehezíti, hogy a terroristáknak "nincs mit védeniük. Még ingatlanjaik sincsenek. Ez nem olyan, mint egy ország ellen vívott harc. Nincs miről tárgyalnunk, nincs leszerelési megállapodás, nincs garancia a biztonságra. Egyetlen úton kezelhetjük a helyzetet: ha elpusztítjuk őket". 

George W. Bush rendelete értelmében pontosan ez a CIA legújabb feladata. El kell pusztítani bin Ladent, valamint társait, kommunikációs rendszerét és az általa használt infrastruktúrát. "Az elnök felhatalmazta a CIA-t arra, hogy bármit megtegyen, amit szükségesnek talál. Olyan végzetes akciókra kerülhet sor, amelyek elképzelhetetlenek voltak szeptember 11-e előtt" – áll a Fehér Ház közleményében. 

Jóllehet a vezérkar elnöke, Richard Myers azt nyilatkozta, hogy megpróbálják lehetőleg élve elfogni bin Ladent, ám ő sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy amennyiben szükséges, "golyók is repülni fognak". A döntést az ellenzék sem kifogásolja, amit jól érzékeltet a demokrata Joe Lieberman állásfoglalása is. Lieberman nemcsak hogy "abszolút egyetért" a döntéssel, hanem az ellen sem lenne "elvi vagy erkölcsi kifogása", ha a rendeletet az Amerikára nézve oly sok fenyegetést jelentő Szaddám Huszeinre is kiterjesztenék. "Nincs értelme elfogni, és börtönbe zárni, hogy aztán onnan szervezhesse a további támadásokat" – véli bin Ladennel kapcsolatosan egy másik demokrata szenátor, Evan Bayh is. 

A rendelet esélyt ad a szeptember 11-i esettel a titkosszolgálatok történelmében a "legnagyobb kudarcot" produkáló amerikai Központi Hírszerző Hivatal hírnevén esett csorba helyreállítására. Egyben visszahozhatja azokat a "régi szép időket" is, amikor Amerika-ellenes baloldali erők után szaglászó CIA-héják politikai merényletek tucatjait főzték ki Iránban, Chilében vagy Kubában. 

A hidegháború évei alatt a CIA Vietnámban, Latin-Amerikában is számtalan gyilkosságot hajtott végre – saját bevallása szerint a vietnámi háborúban mintegy húszezer vietkongot "eliminált". Fidel Castro kubai elnök ellen – bevallottan – huszonhat ízben kísérelt meg gyilkosságot elkövetni. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor egy CIA-ügynök Guatemalában meggyilkolt egy gerillát, akinek egy amerikai ügyvédnő volt a felesége. A kirobbanó botrányok miatt Gerard Ford elnök 1976-ban kiadott egy rendeletet, amely megtiltotta a CIA részvételét politikai gyilkosságokban. Ford után minden elnök aláírta a tilalmat, jóllehet a Kongresszus soha nem fogadta el azt. Az Iroda "piszkos ügyei" azonban ezzel nem értek véget, csupán profilt váltott. A nyolcvanas években tovább rontotta a renoméját az 

az eset, amikor Ronald Reagen elnöksége alatt a hírszerző iroda bársonyszékét 1981–1987 között elfoglaló William J. Casey titkos fegyvereladásokba keveredett Iránnal, majd az ebből származó bevételekből a nicaraguai ellen lázadókat támogatta. 1983-ban terroristák felrobbantottak egy amerikai tengerészeti egységet Libanonban, aminek következtében 241-en életüket vesztették. Casey Szaúd-Arábiával együttműködve megpróbálta eltenni láb alól a merénylettel vádolt Fadlallah sejket, a Hezbollah akkori vezetőjét. A megtorlás eszköze egy autóba helyezett pokolgép volt, amit a sejk bejrúti rezidenciájától pár méterre robbantottak fel. Az eset azonban balul sült el: nyolcvanan meghaltak, kétszázan megsebesültek, Fadlallah viszont sértetlenül elmenekült.

A kilencvenes években a Clinton-adminisztráció aztán azzal tetézte Ford rendeletét, hogy megtiltotta a hírszerző irodának a bűnözői múlttal rendelkező vagy az emberi jogokat megsértők ügynökként történő beszervezését. A titkosszolgálat támogatói úgy vélik, a megkötözött kez? CIA e tilalomfák miatt volt képtelen beférkőzni olyan szervezetekbe, mint például az al-Kaida.

A hétvégi döntés tehát a fent említett harmincöt éves tilalom feloldását jelenti, sőt azt is lehetővé teszi, hogy a CIA olyan ügynököket szervezzen be, akik valamely terrorszervezet aktív tagjai voltak, vagy jelenleg is azok. A hibák ellenére is tény, hogy a titkosszolgálatok hatékony működéséhez mindig is szükség volt "nem hagyományos" eszközök igénybevételére. Ahogy a Szenátus Titkosszolgálati Bizottságának elnöke, Bob Graham is fogalmaz: "nem a kolostorokban találjuk meg az olyan kémeket, amilyenekre szükségünk van". 

Talán a CIA mostani engedményeit megirigyelve, a másik nyomozó szerv, a Szövetségi Nyomozó Iroda is nagyobb "szabadságot" szeretne kapni, amire többek között a foglyok kihallgatásában lenne szüksége. "Harmincöt nap telt el és még mindig nem beszél senki" – panaszkodott egy FBI-ügynök. Az FBI és a CIA ugyanis szeptember 11-e után letartóztatta az al-Kaida több tagját, s egy magas rangú vezetőjét, egy bizonyos Abu Ahmedet is, ám azóta egyikőjüket sem sikerült érdemben szóra bírniuk. David Cole, a Georgetown Egyetem jogi professzora mindenesetre úgy véli: az "erőszak alkalmazása információszerzés céljából" megengedhető olyan körülmények között, amikor a nyomozó szerveknek "egy kibiztosított időbomba" ketyegése mellett kell dolgozniuk.

Olvasson tovább: