Kereső toggle

Albán csapás a tűzszünetre

Háborúba sodródhat Macedónia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem kis dolgot kell eldöntenie a macedón politikai vezetésnek: bevezessék-e a hadiállapotot vagy sem. Az elmúlt hetekben tett politikai erőfeszítések egyelőre teljesen hatástalannak bizonyultak. Hiába tanácskoztak Budapesten a NATO-tagállamok, és tartották elsődleges feladatnak a balkáni béke megteremtését, George Robertson NATO-főtitkár is feleslegesnek tűnően ismételte meg, hogy nem támogatják a fegyveres albánokat: mindezek ellenére a harcok sokkal hevesebbek és véresebbek.



Macedón katonák indulnak a frontvonalra. Életveszély Fotó: Reuters

A nemzetközi erőfeszítésekkel létrehozott megoldási tervet is figyelmen kívül hagyták a Macedóniában harcoló albán lázadók – ami által a harcok még jobban kiszélesedtek –, annak ellenére, hogy a jelenlegi vezetés elfogadta az albánok követelését, az alkotmány megváltoztatását. Ez azt jelenti, hogy az albán is nemzetalkotó néppé válhat, és nyelve a hivatalos macedónnal egy szintre
emelkedhet. 

Talán az utolsó cseppek egyike volt a pohárban, hogy a macedón hadsereg tartalékos állományának hat tagját lőtték agyon albán szélsőségesek egy falu mellett, Tetovo közelében. Az esetet Gyorgyi Trandafilov, a macedón véderő-minisztérium szóvivője adta hírül; az A1 független televízió jelentése szerint a terroristák támadásainak még három súlyosan sebesült katonája, és ugyanennyi sebesült rendőre is volt. A magukat Nemzeti Felszabadítási Hadseregnek (UCK) nevező albán felkelők automata fegyvereket és páncélöklöket használtak, és a macedón sebesültek segítségére siető katonai mentőt is kilőtték. Az albán egységek több helyen is egyszerre támadtak, a kora tavaszi helyzettel ellentétben most ők szorították vissza a belügyi erőket, és elfoglaltak korábban már feladott településeket is.

Az albán támadásokat követően ismételten terítékre kerültek a hadiállapot bevezetésére vonatkozó követelések. Ljubcso Georgievszki miniszterelnök nem először szeretné, ha bevezetnék a hadiállapotot. "A kormány álláspontja az, hogy Macedóniát katonai veszély és a terroristák agressziója fenyegeti, melynek célja az ország elfoglalása" – emiatt a miniszterelnök szerint szükség van a hadiállapot kihirdetésére, hogy "végre lehessen hajtani az általános mozgósítást, s így a terroristákra határozott és hatékony csapást lehessen mérni. Így megmutathatnánk, hogy ragaszkodunk országunkhoz, s hogy képesek vagyunk megőrizni azt." Eddigi talán leghevesebb megnyilvánulásában a miniszterelnök – kormányának teljes támogatásával – felszólított minden állami tisztségviselőt, értelmiségit, újságírót és akadémikust, hogy fogják végre fel: "a béke fenntartása már négy hónapja nem Macedóniától függ". A B92 Rádió helyszíni jelentése szerint a macedón parlament több parlamenti párt követelésére megszakította rendes ülését, és sürgős, rendkívüli parlamenti értekezletet követelnek, melyen az országban uralkodó biztonsági helyzetet szeretnék megvitatni. Ezért gyűltek össze Szalonikiben is a balkáni országok védelmi miniszterei. Elítélték a harcok kiújulását, és a tanácskozás során a miniszterek informálódtak az egyesült balkáni katonai erők készültségi állapotáról is – közölte Kohakopulosz görög miniszter. A résztvevők abban egyeztek meg, hogy a hivatalosan Délkelet-európai Brigád (SEEBRIG) névre hallgató egyesült balkáni csapatok bevetéséről ősszel fognak dönteni. A SEEBRIG-et 1999-ben hozták létre, de mindeddig nem vetették be. A brigádba Görögország, Törökország, Olaszország, Bulgária, Románia, Albánia és Macedónia küldött csapatokat. Vlado Bucskovszki, aki az események miatt félbeszakította szaloniki látogatását, bejelentette, hogy a macedón kormányerők a jövőben más módon lépnek fel.

Amerika jelezte nemtetszését a macedóniai hadiállapot bevezetésének tervével kapcsolatban, de újra elítélte az albán szélsőségesek támadásait a macedón katonaság ellen. Richard Baucher, a State Department szóvivője elmondta, hogy a szkopjei kormánynak a nemzetek közötti dialógust kellene szorgalmaznia, és megismételte Amerika eddigi álláspontját, hogy a lázadók erőszakos cselekedeteire csak "mérsékelten válaszoljanak". Hozzátette azt is, hogy az albán szélsőségesek fegyveres akcióinak azonnal véget kell vetni, mivel ez hatalmas kárt okoz Macedónia lakossága számára. Szakértők szerint a NATO legnagyobb tagja ezzel nem sokat segített a kis állam jelenlegi gondján. Macedónia kevesli az ilyen szint? támogatást, azok után, hogy ők teljesen megnyitották országukat a nyugati csapatok előtt a balkáni válság idején, és nem vonakodtak úgy, mint az egyébként NATO-tagállam Görögország.

Eközben az albán lázadók elvágták a százezer lakosú észak-macedóniai Kumanovo vízellátását. A vízhiány csak tovább fokozta a szláv többség? város lakóinak haragját, amelyet a hat macedón megölése miatt éreztek. Bitola városában – ahonnan a meggyilkolt hat katona közül hárman származtak – nem tartották vissza haragjukat a macedónok, a zavargásokban közel száz albán és muzulmán boltját gyújtották fel, de hasonló sorsra jutott a város dzsámija is. A tömeg felgyújtotta az egészségügyi miniszter házát is, aki sejthetett valamit, mivel még a zavargások előtt családjával együtt elhagyta a várost – albán nemzetisége lehetett a pusztítás oka. Jelenleg nem nagyon tudni, mi történhet még. A politikai rendezéshez vezető kapu talán nyitva van, de hogy meddig, azt senki nem tudja.

Olvasson tovább: