Kereső toggle

Macedón hadjárat az albán gerillák ellen

Élő pajzs a határon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Montenegróban nem sikerült kormányt alakítani. Az ok egyszer?: a választásokon minimális győzelmet szerző, Jugoszláviától való elválást sürgető pártok nem tudtak megegyezni egymás között. Eközben Macedóniában minden kezdődik elölről. Az albán fegyveresek nem igazán adták meg magukat, és több helyen összetűzéseket provokáltak a belügyi erőkkel. A harcok újra-kezdődtek, és senki nem tudja, mikor lesz vége.



Albán lakos, aki Szerbiából Koszovóba költözik. A gerillaháború áldozata Fotó: Reuters

Montenegróban egyelőre minden változatlan, a választásokon győztes politikai erő nem tudta maga mellé állítani a hozzá hasonló célokért küzdő liberális pártot. Az európai politizálástól némileg eltérően a koalíciós tárgyalások meg nem szerzett mandátumokról, pénzen megvehető partnerségről szólnak. Pontosabban Djukanovicsék legtöbb szavazatot kapott pártja tárgyalni kezdett a legkézenfekvőbb szövetségesnek tűnő, radikálisan Jugoszlávia-ellenes csoporttal. A meglepetés csak ezután érte a nyugati megfigyelőket és a "Montenegróé a győzelem" szövetséget, ugyanis a montenegrói koalíciónak ára van és nem is akármilyen. Djukanovics 20 millió német márkát ajánlott arra az esetre, ha a Liberális Szövetség (LSZ) kívülről támogatja majd a kisebbségben kormányzó függetlenségi-pártiakat. Az LSZ valóban nem fog mással tárgyalásokba bocsátkozni, és a támogatás is meglesz, az összeg azonban kevés. A hat parlamenti hellyel rendelkező liberálisok sokkal többre értékelik magukat: Szerintük minimum 120 millió márka jár nekik. Hogy miért nem lépnek koalícióra a természetes szövetségessel, annak egyszer? az oka: tizenegy fős frakciót kértek, mert szerintük ez a jogos, a választások előtti közvélemény-kutatások szerint ennyi jutott volna nekik. A montenegrói Szocialista Néppárt (SZNP), amely szintén megkereste az LSZ-t, közölte: ők még nem tekintik végér-vényesnek a megállapodást, mert hiába az elvi megegyezés, még nem kérték fel kormányalakításra Djukanovicsékat – azaz addig semmi sincs lezárva, amíg ez nem történik meg. Lehetséges, hogy még hosszú ideig nem is fog, az új parlament alakuló ülése már a gyűlés elnökének személyéről sem tudott megegyezni, így ezzel a jövő héten újra kell próbálkozniuk.

Miközben Montenegróban csak a politikai zűrzavar nő, Macedóniában már fegyveres harcok folynak. Egyesek szerint a kiújuló összecsapások könnyen a végjáték kezdetét jelenthetik. A macedóniai albán kisebbség két fő legális pártjának vezetői találkoztak a Nemzeti Felszabadítási Hadseregben (UCK) harcoló fegyveres albán nacionalisták képviselőivel, és tűzszünetben, közös politikai platformban, valamint az UCK tagjainak nyújtandó amnesztiában egyeztek meg velük. Arben Xhaferi, a macedóniai Albánok Demokratikus Pártjának (DPA) elnöke és Imer Imeri, a Demokratikus Felvirágzás Pártjának (PDP) vezetője a koszovói Pristinában tárgyalt Ali Ahmetivel, az UCK egyetlen ismert politikai képviselőjével. Az A1 macedón magántévé adott hírt arról, hogy a két mérsékelt macedóniai albán párt vezetői elutasították a fegyveresek területi igényeit, de olyan alkotmánymódosítás mellett foglaltak állást a tárgyaláson, amely államalkotó népként ismerné el az albán kisebbséget, és hivatalos nyelvvé tenné az albánt Macedóniában. A DPA és a PDP egyaránt részt vesz a macedóniai nemzeti egységkormányban. A macedón pártok a hátuk mögött létrejött egyezségről hírt szerezve válságtanácskozást hívtak össze, és teljes mértékben elfogadhatatlannak minősítették a gerillákkal kötött megállapodást. Vlado Bucskovszki macedón védelmi miniszter kijelentette: "Nem engedhetjük meg, hogy a terroristák a hátsó ajtón át bejussanak a hatalomba, és politikai tényezővé váljanak".

Az egyezmény hátterében Robert Frowick amerikai diplomata, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) balkáni különmegbízottja állt. Ő egyengette az utat a legális albán pártok és az illegális fegyveres szervezet képviselőinek találkozójához és megegyezéséhez. A szkopjei kormány szerint Frowick lépése veszélybe sodorta a tizenegy nappal ezelőtt nemzetközi segítséggel létrehozott szkopjei nemzeti egységkormányt. A B92 független hírszolgálat már jelentette is, hogy a szkopjei hatóságok a történtek miatt nemkívánatos személynek nyilvánították Frowickot. Az amerikai diplomata még ezelőtt önként távozott Macedóniából. Diplomáciai források szerint az EBESZ különmegbízottja számos európai ország bizalmát is elvesztette e külön akciójával, s csak az Egyesült Államok szkopjei nagykövete, Mike Inic állt ki mellette.

A váratlan különmegállapodás keltette politikai viharokkal párhuzamosan a macedón fegyveres erők újabb offenzívát indítottak az albán szakadár fegyveresek ellen az ország északi részén fekvő Kumanovo körzetében. A macedónok szerint az albánok nem egy helyen erőszakkal tartották viszsza a menekülni kívánó polgári lakosságot, ezt a térségben tartózkodó újságírók is megerősítették. Az élő pajzsnak már megvannak az első áldozatai, ami nem meglepő, hiszen a kormányerők Mi–24 típusú harci helikopterekkel és T–55-ös harckocsikkal is segítik az akciót. A mostani akció célja, hogy a területen élő és menekülésében megakadályozott lakosságot megpróbálják kiszabadítani. Megfigyelők szerint az újabb offenzívát talán a kormány háta mögött történt politikai egyezkedés váltotta ki. Bulgária szerint Macedóniának a jelen helyzetben sokkal több nemzetközi támogatásra lenne szüksége. Lord Robertson NATO-főtitkár is csak a politikai rendezést tarthatja elfogadhatónak. A főtitkár szerint az albánoknak a szomszédos Szerbiában történtekre kellene figyelniük, ahol tizennyolc hónap után a fegyveres albánok abbahagyták a harcot, és már több százan éltek a felkínált amnesztiával. A közkegyelem csak azoknak jár, akik önkéntesen jelentkeznek, és beszolgáltatják fegyvereiket. Nem lenne szabad másként történnie Macedóniában sem.

Olvasson tovább: