Kereső toggle

Montenegró választ

Jugoszlávia sorsa a tét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Érezhetően nőtt a feszültség Jugoszlávia kisebb tagállamában, miközben Montenegró választásokra készül. Az előrehozott választások tétje nemcsak az, hogy melyik politikai erő fogja a következő években irányítani az ország sorsát, hanem a Szerbiával való kapcsolat fennmaradása és annak politikai következményei is. A mostani kormányzó többség győzelme könnyen pontot tehet a dél-szláv államszövetség történetének a végére.



Kislány montenegrói népviseletben. Függetlenné válhatnak Szerbiától Fotó: Reuters

Vojiszlav Kostunica is részese lett az utolsó napok kampányhullámának. Jugoszláv szövetségi elnökként ugyanis az ő feladata a még létező államformációt komolyan érintő kérdésekre válaszolni. Milo Djukanovics jelenlegi montenegrói elnök ugyanis megvádolta a hadsereget azzal, hogy a szövetséget ellenző pártok győzelme esetén be fog avatkozni. Djukanovics, aki annak idején azzal a reménnyel indítványozta az előrehozott voksolást, hogy a montenegrói többség érezhetően az elszakadás mellett áll, most a szerb demokratikus ellenzéket (SZDE) is hírbe hozta. Szerinte létezik egy terv, amely az elszakadás ellen készült. Kostunica ezt az egészet úgy értékelte, hogy Djukanovics vádaskodásai, amelyek a "jugoszláv katonasággal való visszaélésekre", "az SZDE titkos terveire" vonatkoztak, csupán azt tanúsítják, hogy "Montenegróban a jelenlegi hatalom előre kifogásokat keres a választási sikertelenségre, valamint magyarázatokat azokra az intézkedésekre, amelyek bekövetkezhetnek."

Kostunica a szerbiai Blic cím? napilapnak adott interjúban megmagyarázza, hogy ha bármi történne a választások alatt vagy után, nem Montenegró, hanem Jugoszlávia ügyeibe avatkozik bele, ami az elnök alkotmányos joga. "Kiforgatott magyarázat az, hogy a szövetségi elnöknek csak egy föderális egységről kell gondot viselnie" - mondta Kostunica.

Az elmúlt pár év azt jelzi: nem biztos, hogy minden a politikai keretek között tud maradni Montenegróban. A tét a montenegrói parlament hetvenhét képviselői helye. Ezekért négy koalíció jelöltjei indultak harcba, ami tizenegy egyesült pártot és tizenkettő egyénileg induló politikai pártot jelent. Az albánok azokon a területeken, ahol ők élnek többségben, külön szavaznak, de csak öt képviselőt juttathatnak mandátumhoz. Többek szerint ez az apróság könnyen vezethet a már Macedóniában megismert albán érdekérvényesítő modellhez. Mióta egyre többet hallani arról, hogy itt lenne az ideje egy egységes albán állam létrejöttének, ez fenyegetheti Montenegrót is. Eddig egyedül itt nem voltak etnikai villongások. A közel félmillió választópolgár így nem mondhatja, hogy nincs igazi értéke a szavazatának.

Ennek megfelelően a kampányzáró nagygyűléseken is radikális hangok hallatszottak. "A polgári, demokratikus és európai Montenegró győzelme várható a választásokon" mondat volt a politikai üzenete a Milo Djukanovics jelenlegi elnök vezette koalíciónak. A Podgoricában megtartott gyűlésen többek között olyan kijelentések is elhangzottak, hogy "az Együtt Jugoszláviáért koalíció a nagy-szerb törekvéseket támogatók újabb téves beruházása", és a velük szemben álló koalíció tagjai "a balkáni zsarnok kiszolgálói voltak". "Ezek a volt kommunisták, most antikommunisták, tegnap még istentelenek, ma fanatikus hívők" – hangzott a közép-kelet-európaiak között már ismert szlogen. Djukanovics véleménye szerint mindezek mögött Vojiszlav Kostunica, a "csokornyakkendős Seselj" áll, aki "azon kívül, hogy olyan koalíciót állított össze (SZDE), amelynek választási szótára a nemzetek közötti gyűlölettől terhes, olyan propagandagépezetet indított be, amelyet Milosevics is megirigyelhetne". Djukanovics azzal fejezte be, hogy mindazon sajnálatos események ellenére, amelyeket Szerbiától szenvedtek el, "a független Montenegró tudni fogja, hogyan őrizze meg tiszta viszonyát a testvéri Szerbiával".

Predrag Bulatovics, a Szocialista Néppárt elnöke az Együtt Jugoszláviáért koalíció rendezvényén hasonló gondolatokkal válaszolt. Szerinte "a montenegrói rendszer Milo Djukanoviccsal az élén politikailag nem élheti túl a választásokat". Bulatovics hangsúlyozta, hogy a választási kampány nem a demokrácia szabályai alapján zajlott, "mert Djukanovics a saját pártja és koalíciója érdekében felhasználta az államapparátust és az állami pénzt". Ettől függetlenül a győzelmükben nem kell kételkedni, mert legalább 170 ezer polgár adja le szavazatát az Együtt Jugoszláviáért koalícióra. Ezt ugyan rajta kívül még senki nem tudja. Az biztos, hogy népszavazással felérő választásokat tartanak vasárnap.

Olvasson tovább: