Kereső toggle

NATO-diplomaták nyilatkozata a Heteknek

Európa és Amerika házassága

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a nyugati sajtó az Észak-Amerika és Nyugat-Európa közötti ellentétektől hangos, és amerikai arroganciát, valamint európai passzivitást emleget, az USA igyekszik az új európai hadtest támogatójaként feltűnni. Ugyanakkor az amerikaiak világossá teszik feltételeiket is. Az új európai védelmi politikának transzatlanti keretek között kell folytatódnia – hangzott el a Szövetségben a NATO-val cím? nemzetközi konferencián Budapesten. Európa és Amerika újsütet? "házassági szerződése" nem köttetik meg zökkenőmentesen, de – amint lapunknak adott nyilatkozatában Alexander Vershbow amerikai NATO-nagykövet fogalmazott – csalódniuk kell azoknak, akik az amerikai befolyás csökkenését várják Európában.

Tizenöt évvel ezelőtt még nem lehetett volna elfogadtatni a közvéleménnyel a közös európai hadtest létrehozását, a jelenlegi tervek szerint viszont 2003-ra 60 ezer fős, gyors reagálású kontingenst hoznak létre, melynek fő célja válságkezelés és békefenntartás lenne, főként Európában és az öreg kontinens körzetében. Az elmúlt évtized konfliktusai arra engednek következtetni, hogy többé nem a tömbök közötti, hanem sokkal inkább a helyi összetűzések kirobbanásától kell tartani. 

Az önálló európai haderő felállítása a jelek szerint egybeesik az amerikai érdekekkel: Alexander Vershbow amerikai NATO-nagykövet szerint, aki a budapesti konferencia egyik előadója volt, a gyors reagálású európai hadtest erősíteni fogja a szövetséget. Vershbow, az USA állandó képviselője az észak-atlanti tanácsban, a Hetek kérdésére elmondta: "Mindig is hangsúlyoztuk, hogy az európai és észak-amerikai országoknak csak egy katonai csoportjuk van, ez foglalkozik a válságokkal. Ha a rendelkezésre álló lehetőségek száma nő, az a NATO-t is erősíteni fogja." Vershbow szerint ha a válsághelyzetek kezelése megfelelő konzultáció mellett és áttekinthetően zajlik, akkor el lehet kerülni a versengést Észak-Amerika és Európa között. "Azt szoktam mondani, hogy egy kicsit olyan lesz ez, mint a házassági szerződés: Amerika és Európa most egyezkedik a házasság feltételeiről" – fejtette ki az amerikai NATO-nagykövet. 

Vershbow a Heteknek adott nyilatkozatában utalt azokra az orosz kezdeményezésekre is, melyek az európai védelemben való részvételt vették célba. "Gyanítom: orosz barátaink abban a reményben támogatják az európai védelmi politikát, hogy csökkeni fog az amerikai befolyás Európában. Természetesen nem titok, hogy ha megfelelően oldjuk meg feladatainkat, az oroszok csalódni fognak. A cél nem az amerikai jelenlét csökkentése, hanem az európai szerep növelése és a kiegyensúlyozottabb együttműködés" – hangsúlyozta Vershbow.

Az amerikaiak ugyanakkor nem késlekednek feltételeiket sem megszabni: ha az Európai Unió inkább arra koncentrál, hogy saját kedve szerint építse ki az autonómiát, az komoly következményekkel járhat, a transzatlanti közösség megosztásához vezethet – figyelmeztetnek az USA-vezetők. Az európaiak túlzott önállóság-követelése felerősítheti azoknak a hangját az Egyesült Államokban, akik szeretnék az amerikai szerepvállalást a minimálisra csökkenteni az európai biztonsági rendszerben. "A NATO-nak kell az európai biztonság fő letéteményesének maradnia, mint ahogyan az az elmúlt ötven évben történt" – mutatott rá Vershbow. 

1999-ben született meg az elhatározás, hogy olyan operatív egységeket kell felállítani, amelyek bármikor bevethetőek a NATO parancsnoksága alatt, az ENSZ megbízásából. Az európai hadtestet ott vetnék be, ahol az amerikai érdek közvetlenül nem kívánja meg a csapatok odaküldését. 

Kritikus kérdés az atomhatalmak helyzete az európai védelmi rendszerben, hiszen a nukleáris fegyvereket nem integrálják a közös hadtestbe, ily módon Nagy-Britannia és Franciaország atomhatalomként függetlenséget fog élvezni, míg a kisebb országok meglehetősen kiszolgáltatottá válhatnak. Megfogalmazódnak olyan aggályok is, melyek szerint a nemzetközi csapatban külföldi érdekeket fognak kiszolgálni egy-egy ország katonái, külföldi parancsnokság alatt. Simicskó István nemzetbiztonsági politikai államtitkár a Heteknek elmondta: ha egy nemzetközi szövetségnek a tagjai vagyunk, akkor vannak abból adódó kötelezettségeink, a szövetség valamennyi országának a védelme. "Közös érdekünk Európa védelmének garantálása, ebben nyilvánvalóan szerepet kell vállalnunk. Ha ez konkrétan katonai akcióra vagy válságkezelésre, békefenntartásra vonatkozna, az eddigi gyakorlatnak megfelelően kizárólag önkéntes alapon, az arra jelentkező katonák részvételével valósulhat meg. Senkit nem fognak kényszeríteni arra, hogy külföldre menjen, és bárhol máshol kockára tegye az életét" – mondta Simicskó. Természetesen nagy utat kell még megtennie a Magyar Honvédségnek ahhoz, hogy felzárkózzon a nemzetközi színvonalhoz. 

A budapesti konferencián szó volt a haderőreformról is, melynek kapcsán Sergio Balanzino, a NATO főtitkárhelyettese aláhúzta: elvárják, hogy az új tagok teljesítsék kötelezettségeiket, a haderőreformot, modernizálják védelmi képességeiket, biztosítsák a stabil és megbízható pénzügyi hátteret az éves költségvetésből, részt vegyenek az euroatlanti térség biztonságát elősegítő együttműködésben. A nyugati vezetők szerint a magyar haderőreform érveket biztosíthat a további NATO-bővítés számára. Nem az a kérdés, hogy folytatódjék-e a szövetség kiterjesztése, hanem az, hogy mikor és hogyan – hangsúlyozta Vershbow a konferencián. A nagykövet a NATO-belépésre eséllyel pályázók között említette Szlovéniát, Szlovákiát és Romániát. Utóbbival kapcsolatban Balanzino lapunk érdeklődésére elmondta: őszintén reméli, hogy a mostani romániai választások nem a múlthoz való visszatérést fogják jelenteni. "Románia már régen kifejezte belépési szándékát. Tagja a tagsági akciótervnek, amelyből nem lehet kizárni a demokratikus politikai választások eredményei miatt" – mondta Balanzino, aki szerint figyelni fogják a román külpolitika és a védelmi reformok alakulását, és Romániát is a saját teljesítménye alapján fogják megítélni.

Olvasson tovább: