Kereső toggle

Rémálom a Puskin téren

Az ostromlott város

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Eperjesi Ildikó

A háború nem ért véget, a háború folytatódik, csak immár az orosz városok utcáin
– írja az orosz sajtó a hét halálos áldozatot és kilencvenhárom sebesültet követelő
moszkvai robbantás után. A politikusok többsége hajlik arra, hogy csecsen szálakon
folytassák a nyomozást, bár Putyin elnök óva intett a "boszorkányüldözéstől".
Az orosz rendőrség letartóztatott ugyan egy csecsen és egy dagesztáni férfit a héten,
később azonban kiderült, hogy nem bizonyítható részvételük a robbantásban. A szörny?
merényletnek az elemzők szerint messzemenő következményei lehetnek: az emberek keményebb
fellépést fognak követelni a lázadó Csecsenföld ellen, ami a hatalom koncentrációjához
vezethet.



Egy sérült a belvárosi merénylet után. Megrendült
moszkvaiak    Fotó: Reuters

A merénylők szándékosan a Kremlhez közeli és forgalmas helyet választottak, hogy
pokolgépük minél több áldozatot szedjen. A kedd este hat óra tájban, a Moszkva szívében
lévő Puskin téri aluljáróban bekövetkezett robbanás után a sérülteket a forgalmi
torlódás miatt későn érkező mentőautókban szállították el a moszkvaiak aggódó
pillantásaitól kísérve. Az aluljáróban, amely kedvelt találkozóhely is, rengeteg
apró üzlet árusította kozmetikai, ruházati termékeit, vagy éppen virágokat. A
boltjaikat éppen

elhagyó szerencsés eladók megmenekültek, de a bentmaradottak megégtek a pokoli robbanásban,
amely után mindenfelé üvegtörmelék és sűr? füst maradt. Az orosz szakértők
szerint legalább fél kilogramm trotilnak megfelelő robbanóanyag volt a pokolgépben,
amelyet profi módon állítottak össze, és időzítő szerkezettel hoztak működésbe.
A jelek arra utalnak, hogy ugyanolyan robbanóelegyet használtak a merénylők, mint az
egy évvel ezelőtti lakóházrobbantásoknál, amikor csaknem háromszáz ember vesztette
életét az orosz fővárosban. Moszkva már az előző orosz–csecsen háború idején,
1996-ban is hasonló terrorcselekmények színhelye volt, pokolgépek robbantak metróállomáson
és zsúfolt trolibuszban is. Bizonyára nem véletlen egybeesés, hogy a mostani merénylet
majdnem pontosan Groznij 1996-os bevételének évfordulójakor történt. A tavalyi
robbantássorozat volt egyébként a fő oka annak, hogy az oroszok bevonultak Csecsenföldre,
és megkezdték a második háborút a kaukázusi köztársaság ellen, bár a lázadók
akkor is tagadták a bűntettekben való részvételüket. A tíz hónapja tartó
harcokban eddig 2 500 szövetségi fegyveres vesztette életét.



Minden teherautót ellenőriznek Moszkva határában. Nem csak csecsenekre
gyanakszanak    Fotó: Reuters

Az orosz hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, s az
éberségre intett moszkvaiak rengeteg bejelentést tettek gyanús csomagokról és más,
terrorista fenyegetésre utaló jelekről. Egy fegyverraktárt is felfedeztek az orosz
fővárosban. Akárcsak az egy évvel ezelőtti moszkvai robbantások idején, most is
megerősített rendőrjárőrök cirkálnak a moszkvai utcákon, a lakóházak
többségében állandó ügyeletet szerveztek a lakóközösségek.

A moszkvai hatóságok egyértelműen csecsen nyomot vélnek felfedezni a merénylet
kapcsán, s kizárták a Moszkvában különben oly gyakori gázrobbanás lehetőségét.
Vlagyimir Putyin elnök óva intett a "boszorkányüldözéstől", de nyomban hozzá
is tette, hogy a háború célja a gerillák megsemmisítése a "fészkükben".
Putyin, aki maga felügyeli a nyomozás folyamatát, utalt arra, hogy bűnöző csoportok
leszámolásáról is szó lehetett. Szerda reggel őrizetbe vettek két férfit, akiknél
vahabita irodalmat, egy orosz nyelven írt Koránt és kábítószert találtak. A
merényletben való részvétellel gyanúsították, de bizonyíték híján szabadon
engedték őket.

Putyin elnök augusztus 9-én nem tudta felhőtlenül megünnepelni hatalomra
kerülésének nyitányát jelentő miniszterelnöki kinevezésének egy éves
évfordulóját. A Puskin téri bomba tragikus módon emlékeztetett arra, hogy Putyin
felemelkedését a véres, de akkor népszerű csecsenföldi "rendteremtésének"
köszönhette. Alekszej Malasenko politikai elemző szerint "a bomba egy olyan
évfordulós ajándék volt Putyin számára, ami arra emlékeztette: Moszkva egy még
mindig hadban álló ország fővárosa." Borisz Berezovszkij, ismert orosz üzletember
és politikus rámutatott: Oroszországban további pokolgépes merényletekre lehet
számítani, mégpedig azért, mert Vlagyimir Putyin elnök helytelenül kezeli a csecsen
válságot. Berezovszkij – aki korábban a Kreml nevében tárgyalt a csecsen
lázadókkal – úgy vélekedett, hogy Oroszországnak nincs más lehetősége, mint hogy
tárgyaljon a szakadár fegyveresekkel.

Szóróaknák a mecsetben

Olvasson tovább: