Kereső toggle

Választások Montenegróban

Jugoszlávia egysége megmarad

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A most lezajlott montenegrói helyhatósági választások tétje nem pusztán a mandátumok
megszerzésében állt. A kisebbik jugoszláv tagköztársaság szavazói közül minden
harmadikat érintett a választás, ezért az eredmény túlnőtt a két város ellenőrzésének
kérdésén, valójában a Belgrád-párti és a nagyobb önállóságot szorgalmazó
csoportok erőpróbája volt. A több induló ellenére két párt ütközött meg, a Milo
Djukanovics nyugatbarát montenegrói elnök vezette "Éljünk jobban" koalíció és
a Momir Bulatovics jugoszláv kormányfő (volt montenegrói elnök) nevével fémjelzett
"Jugoszláviáért" szövetség.

A montenegrói főváros, Podgorica mellett az Adriai-tenger partján fekvő Herceg
Noviban zajlott a szavazás, amelyet azt követően írtak ki, hogy a függetlenségpárti
Liberális Szövetség kivált a két várost eddig irányító, kormánypárti helyhatósági
koalíciókból. A liberálisok abban bíztak, hogy az új leosztásban több mandátumhoz
jutnak, ezáltal nagyobb szerepük lesz a városok irányításában. Podgoricában
Djukanovicsék a szavazatok kereken felét, míg Bulatovicsék a 38 százalékát szerezték
meg, Herceg Noviban fordítva alakult a sorrend. A szavazást kiharcoló Liberális Szövetség
viszont mindkét helyen vesztett a népszerűségéből, a fővárosban 3, a tengerparti városban
pedig mindössze két mandátumot szerzett, így egyik helyen sincs szükség arra, hogy
az új vezetésben koalíciós tagként vegyék számításba. A magas részvételi aránnyal
történt szavazáson hét különböző csoport indult, de az említetteken kívül senki
nem jutott mandátumhoz, köztük az albán kisebbség képviselői sem.

Az eredmény az elemzők szerint óvatosságra kell intse a jelenlegi kormányfőt,
Djukanovicsot, az általa kilátásba helyezett függetlenségi népszavazás kapcsán. Az
eredmények ugyanis megmutatták, hogy a lakosság igen megosztott a Jugoszláviától való
elszakadás kérdésében. A Jugoszláviáért koalíció győzelme viszont csökkentheti
az olyan zavargások létrejöttének esélyét, mint amilyenek az 1998. januári választások
után törtek ki a montenegrói elnöki székből felállni kényszerült Bulatovics hívei
és a rendfenntartó erők között.

Amerika és a nyugat-európai országok nem örültek a választások végeredményének,
ugyanis a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban nem erősödött meg a kiválási szándék,
és Nyugaton tartanak attól is, hogy politikai patthelyzet alakulhat ki Montenegróban.
Az USA és nyugati partnerei azonban nem tervezik a Szerbiában már bevezetett módszert
Herceg Novival szemben is alkalmazni – vagyis a segélyszállítmányokat, így a stratégiailag
fontos üzemanyagot és fűtőolajat csak a Miloseviccsel szembeni politikát folytató városokba
eljuttatni. Belgrádban szintén a kiválási szándék gyengüléseként értékelték a
montenegrói eredményeket.

Olvasson tovább: