Kereső toggle

Patkányinvázió Koszovóban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Montenegró a bombázások előtt sem támogatta Koszovó kiválását a jugoszláv államszövetségből,
de azt sem szeretnék, hogy a területre nézve közel azonos, de népességszámában háromszor
nagyobb tartomány önálló tagja legyen a most kéttagú délszláv államközösségnek.
Ezt a véleményt erősítették meg a nyugatbarátnak tartott kisebbik tagköztársaság
vezetői, amikor ötven éve először járt albán küldöttség hivatalos látogatáson
Podgoricában. Közben Koszovóban egyre nagyobb problémát jelentenek a szeméthegyeket
elözönlő patkányrajok.

A körülmények és a valódi helyismeret hiánya is magyarázhatja, hogy az
amerikaiak minél hamarabb szeretnének kivonulni a térségből. Szerepüket valószínűleg
európai szövetségeseik fogják átvenni, akiket jelenleg azzal vádolnak, hogy nem tudták
megoldani a válságot. Franciaország láthatóan nagyobb szerepet szeretne kapni a Balkánon,
és nem csak Bosznia-Hercegovinában. Talán éppen ezért szeretne Washington szerbeket
visszatelepíteni Koszovóba.

Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint ez kivitelezhetetlen, mert nincs, aki megvédené
őket az albán támadásokkal szemben. "Nagyon boldogok lennénk, ha láthatnánk a
kitelepített szerbek visszatérését" – mondta Dennis McNamara, az ENSZ Menekültügyi
Bizottságának balkáni megbízott vezetője. De ez jelenleg nagyon nehéz, így az
amerikai ötlet igen hűvös fogadtatásra talált az ügyben érintett ENSZ-hivatalnokoknál.
"Ha tudnánk biztosítani az elszállásolást, az alapvető szolgáltatásokat és a
szabad helyváltoztatást, akkor lenne itt ennek az ideje. De egyszerűen a biztonsági
feltételek nincsenek meg a helyszínen" – mondta McNamara egy interjúban. Az
amerikaiakat ez nem érdekli, tovább készülnek a tervre. A The Washington Postnak egy
magát meg nem nevező amerikai vezető nyilatkozta: "A körülmények soha nem lesznek
tökéletesek, és Koszovóban soha nem lesz tökéletes a pillanat. Ez olyan dolog, amit
el kell kezdeni, mindegy, akár nagyon fokozatosan is." Legalább kétszázezer szerb élt
a tartományban a tavalyi bombázások előtt, és miután a NATO vezette békefenntartók
megérkeztek, több mint háromnegyedük elhagyta Koszovót.

Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek májusban leköszönő főparancsnoka
szerint az eredményességet abból a szempontból kell vizsgálni, hogy mi történhetett
volna, ha nem kerül sor a légicsapásokra. A búcsúkörútján Budapestet is felkereső
főkatona véleménye szerint a térségre instabilitás várt volna, amelyet a légicsapásokkal
sikerült megelőzni, és a KFOR-misszió teljesen ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

Ezenközben a KFOR harmadik parancsnokát kezdte fogyasztani. A Politika cím? jugoszláviai
vezető napilap "Egy olyan misszió harmadik parancsnoka, amely egyetlen feladatot sem
teljesített" szalagcímmel mutatta be a Klaus Reinhardt német tábornokot felváltó
Juan Ortunót, az eurohadtest spanyol parancsnokát. A kinevezés is jelzi, Európa kapott
nagyobb szerepet a válság rendezésében, de a káoszt is növeli, mert nem tudni, ki
kinek van alárendelve.

A KFOR az elmúlt tíz hónapban egyet sem teljesített a Biztonsági Tanács békefenntartásról
rendelkező 1244. számú határozatában megszabott feladatok közül. A tartományban
elszabadult a terrorizmus és a bűnözés, nem szerelték le a szakadár albán Koszovói
Felszabadítási Hadsereget, nem biztosítják minden lakos személyi és vagyonbiztonságát,
és legalább 200 ezer nem albán nemzetiség? polgárt űztek el.

Más problémáktól is szenvednek a koszovóiak. Ezek a tűrhetetlen köztisztasági állapotok
eredményei. Rengeteg a patkány. Szó szerint elboríthatják Koszovót, ha nem indul meg
ellenük egy komoly irtóhadjárat. Bernard Kouchner, az ENSZ különmegbízottja szerint,
ha a lakosság nem szokik le arról, hogy mindenfajta szemetet egyszerűen az ablakokon
keresztül az utcákra dobáljon, nem csak Pristinát és környékét fogják elárasztani
a rágcsálók. "Még nincs járvány. De nem tudom elmondani, hogy mennyi patkány van
a környéken" – mondta Kouch-ner. A mérhetetlen mennyiség? hulladék a NATO tízhónapos
tartózkodása alatt szaporodott fel ennyire. Az ENSZ ismeri a problémát, de az eltakarításhoz
szükséges anyagi forrással nem rendelkeznek. Nadire Maqedonci, a helyi központi kórház
fertőzési osztályának vezetője elmondta: "Azelőtt soha nem voltak ilyen gondjaink.
Ma mindenki ezzel foglalkozik." Naponta ugyanis tíznél több ember jelentkezik olyan
fertőzésekkel, melyeket csak patkányok terjesztenek. "New Yorkban is sok a szemét
– mondta egy 14 éves albán kisgyerek, aki ott volt menekült –, de nem annyi, mint
Pristinában."

Olvasson tovább: