Kereső toggle

Lapvélemények Haider kelet-európai fogadtatásáról

Magyar nyitás Bécs felé

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Budapest vendége az osztrák külügyminiszter aszszony, azonban a nyugati közvélemény
nem megy el szótlanul az elszigeteltségbe kényszerített bécsi kormánynak nyújtott
magyar gesztusok mellett. A héten egy, a Washington Postban megjelent kommentár arra hívta
fel a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európában termékeny talajra hullnak Jörg
Haider demagóg kirohanásai az integráció és a bevándorlók ellen, mivel itt könny?
dolog a külföldieket hibáztatni az immár egy évtizedes posztkommunista átmenet sovány
eredményeiért. Egy neves bostoni politikai napilap, a Christian Science Monitor szintén
a Haider-párti koalíció iránt tanúsított megértő magyar politika okait elemzi. Az
alábbiakban a lap budapesti tudósítója, Michael J. Jordan cikkét ismertetjük, amely
Az osztrák zűrzavar ellenére Magyarország a szélsőjobbnak udvarol címmel február
24-én jelent meg.

A jobboldali populista Jörg Haider Szabadságpártját is magába foglaló jobbközép
koalíció megalakulása óta Ausztria kemény kritikák és kiközösítés tárgya lett.
Utoljára éppen tegnap történt ilyen eset: egy osztrák kerékpárcsapattól tagadták
meg a részvételi jogot egy belga versenyen.

Haider úr a múltban dicsérettel illette a náci hatalom több aspektusát, bár később
ezért bocsánatot kért. Pártja több társadalmi és gazdasági problémáért a bevándorlókat
és a nemzeti kisebbségeket teszi felelőssé. Franciaország, valamint az Európai Unió
soros elnöki tisztét betöltő Portugália különösen szókimondó volt. Egyértelm?
üzenetet küldtek Nyugat- és Kelet-Európa szélsőséges politikusainak: az idegengyűlölő
és antiszemita nézetek nem szalonképesek, és a szélesebb támogatást kereső jobbközép
pártok nem engedhetnek a kísértésnek, hogy udvaroljanak nekik.

Az EU elsősorban olyan helyekre gondol, mint Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök,
a harmincas évei közepén járó, rámenős, fiatal, konzervatív politikus máris
meghitt kapcsolatban áll Csurka Istvánnal és kicsiny, szélsőjobboldali pártjával, a
Magyar Igazság és Élet Pártjával (MIÉP). Csurka úr híres kódolt és nyílt
antiszemita kijelentéseiről, és büszke a francia ultrakonzervatív Jean-Marie Le
Pennel fenntartott barátságára.

Február 12-én mintegy 500 MIÉP-támogató tüntetett a budapesti osztrák nagykövetség
előtt "Éljen soká Haider!" jelszót skandálva. Míg Orbánnak Csurkával való
kapcsolata a legtöbb magyar szemében népszerűségének elvesztésével járt, elemzők
arra gyanakodnak, hogy a miniszterelnök a MIÉP-pel való hivatalos szövetségkötést
fontolgat a 2002-es választásokra.

Szembetűnő volt Orbán vonakodása Ausztria politikai döntésének elítélésében
akkor, amikor Magyarország továbbra is igyekszik bekerülni az Európai Unióba. "Orbán
megtanulja, hogy Csurkával nem lehet kormányt alakítani. Nyilvánvaló, hogy az EU ezt
nem fogadná el" – mondja Hegedűs István, a Országgyűlés Külügyi Bizottságának
volt elnökhelyettese, aki 1994-es jobbra tolódása idején hagyta el Orbán pártját.

Orbán azt állítja, "meglepte" az EU Ausztria elleni támadása, mivel az "mindannyiunkat
arra késztet, hogy a szokásosnál komolyabban gondolkodjunk a demokrácia mélyebb értelméről".
Más alkalommal Orbán kijelentette, hogy Haider megjelenése olyan volt, "mint amikor
egy követ dobnak az intellektuális és politikai állóvízbe".

A reakció nem sokáig lehet langyos. Haider ellenzi az Unió bővítését, ami
Magyarország számára a külpolitikai program első pontja. Haider tüzeli a közép-európaiak
Ausztriába áramlásától való félelmeket, és ragaszkodik hozzá, hogy a bővítésre
ne kerüljön sor addig, amíg Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban a bérek
el nem érik az Európai Uniós országok szintjét – ami még messze van, tekintve,
hogy a három ország 1989-ig a kommunista tervgazdálkodás áldozata volt. Orbán hétfőn
felvetette a kérdést Günter Verheugennek, az EU bővítési biztosának: azt mondta, több
együttműködést várt az osztrákoktól, számításba véve a két ország "szoros történelmi
kapcsolatait" az 1867–1918-as Osztrák–Magyar Monarchiában és még korábban.

Orbán cselekedetei az elmúlt hat hónapban elhomályosították saját demokratikus
hitelét. Maga és szövetségesei a szociálliberálisokat "ellenségnek" és "árulóknak"
nevezik szónoklataikban, és arról beszélnek, hogy kiegyensúlyozott médiát kell "létrehozni"
– olyat, ami jobban lelkesedik a kormányért. Újraélesztettek egyfajta "politikai
antiszemitizmust", amiről Magyarországon az elmúlt hatvan évben nem lehetett
hallani. Akkoriban hasonló retorika vezetett félmillió magyar zsidó kiirtásához
1944-45-ben.

Kövér László miniszterelnök-helyettes január 29-i beszédét a "kozmopolitákra"
és "kommunista zsidókra" való utalásokkal fűszerezte. Zsidó megfigyelők szerint
az ilyen utalások Orbán cinikus startégiájának tekinthetők abból a célból, hogy
"a jog emberének" szerepében tűnhessen fel.

"Ezek mélyen kódolt üzenetek a szélsőjobb számára, hogy megmutassák, hol van a
szívük" – mondja Haraszti Miklós író, egykori máskéntgondolkodó, volt liberális
parlamenti képviselő. "Kellenek nekik ezek a szavazók még akkor is, ha a mérsékeltek
egy részét elvesztik."

A szomszédokkal, Jugoszláviával, Horvátországgal, Szlovákiával, Romániával,
Ukrajnával, valamint Ausztriával összevetve Magyarország a gazdasági és politikai
stabilitás oázisának tűnik. De az EU Ausztria elleni erőteljes reakcióját tekintve
elemzők úgy vélik, az egy új korszak bevezetése is lehet, amikor mind a tagok, mind a
tagjelöltek "belügyeik" szigorúbb megfigyelésére számíthatnak.

(fordította: Szabó Ibolya Anna)

Olvasson tovább: