Kereső toggle

Interjú a szíriai parlament elnökével

Földet a békéért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szír–magyar gazdasági kapcsolatok magasabb szinten állnak, mint Magyarországnak
más arab országokkal való kapcsolata – nyilatkozta a Heteknek a Magyarországon tartózkodó
Abdul Kader Kadura, a Szíriai Arab Köztársaság parlamentjének elnöke. A magyar
diplomácia szerint Szíria a magyar dél-mediterrán külpolitikai stratégia célországa,
a közel-keleti és az észak-afrikai országok között pedig Szíria áll az első
helyen a térségbe irányuló magyar export nagysága szempontjából. Lapunknak adott
interjújában az arab vezető szólt az átfogó közel-keleti béke esélyeiről és a
szír–izraeli tárgyalások feltételeiről.



Abdul Kader Kadura. "A fegyvernél fontosabb az akarat"
        Fotó: Somorjai

– Nagy figyelem kíséri a hónap elején újrakezdett szír–izraeli tárgyalásokat,
amelyek most megtorpanni látszanak. Szíria milyen feltételekhez köti a megegyezést?

– Nem Szíria diktálja a feltételeket. A 242-es és a 338-as ENSZ-határozatokat
és a Dél-Libanonnal kapcsolatos 425-ös határozatot tartjuk mérvadónak. A madridi
konferencián a megegyezés a "földet a békéért" elv alapján született. Ha ezek
a feltételek teljesülnek, megkötjük a békét Izraellel.

– A szír álláspont szerint a Golán-fennsík zsidó telepeseinek az 1967-es
határok mögé kellene visszavonulniuk. Elképzelhető-e valamiféle kompromisszumos
megoldás ezen a területen?

– Amikor Izrael elfoglalta a Golán-fennsíkot, arabok és szírek laktak a
területen. Izraeli telepesek akkoriban nem laktak ott. Amikor visszaköveteljük a Golánt,
azokkal együtt akarjuk visszakapni, akik ott laktak. Ha a telepesek ott maradnak, akkor
az egykor ott élő szíriaiak és arabok hol fognak élni?

– Vannak, akik azt vallják, hogy Szíria azért újította fel a tárgyalásait
Izraellel, mert hadseregét nem tudta megfelelően korszerűsíteni. Valóban ez áll a
mostani tárgyalások hátterében?

– Ez a nézet egyáltalán nem fedi a valóságot. A föld visszaszerzéséhez
először is akarat kell, és csak azután fegyver.

– Kiket tekint Damaszkusz fő szövetségeseinek, támogatóinak az arab világon
belül?

– Az összes arab ország támogatja Szíria álláspontját. Minden arab ország
azt vallja, hogy mindenkinek biztosítani kell a jogait – például a palesztinoknak is
a hazához való jogát. Függetlenül attól, hogy mely arab országok kötöttek már
megállapodást Izraellel, mindegyik támogat bennünket, amikor a jogainkat követeljük.
Senki nem akadályozhatja meg, hogy egy ország követelje a jogait. Ugyanezt az álláspontot
képviseli Amerika és Európa is.

– Hogyan képzeli el Szíria a Közel-Kelet jövőjét?

– Ha megoldódnak a problémák, és a béke megvalósul, akkor az egész Közel-Kelet
jövője jó irányba fejlődhet. Akkor az ottani népek azon fognak fáradozni, hogy a
gazdaság fejlődjön.

– Sokan Libanon gyámjának tekintik Szíriát. El tud-e képzelni egy kétoldalú,
Szíria bevonása nélküli megegyezést Libanon és Izrael között?

– Szíria egyáltalán nem gyámja Libanonnak. Libanon független ország, külön
álláspontja van. Viszont Libanon nem tud szembeszállni Izraellel Szíria és az arab
országok támogatása nélkül. Azért szorgalmazzák a kapcsolatot a libanoni vezetők,
hogy Szíriát bevonva jobb eredményt érjenek el. Amikor Izrael bevonult Dél-Libanonba,
senkit nem kért meg, senkinek a véleményét nem kérte ki. Ha kivonul, minden helyreállna,
mint a megszállás előtti időszakban. Akár véletlenszerűen, akár nem véletlenszerűen
zajlik is le a csapatkivonás, el fognak tűnni a megszállás nyomai. A föld vissza fog
kerülni jogos tulajdonosához.

– Az elmúlt tíz évben sokat változott a világ. Magyarországon lezajlott a
rendszerváltás, az ország tagja lett a NATO-nak, és küszöbön áll az uniós
csatlakozás. Hol tudná most elhelyezni Magyarországot Szíria külpolitikai
kapcsolatrendszerében?

– Az elmúlt tíz év magyar változásai a magyarok belügye, senki nem tud
beleszólni, Szíria sem. Ami a Szíria és Magyarország közötti kapcsolatokat illeti,
azok nagyon jók gazdasági és politikai szinten egyaránt. 1998-ban például a szír–magyar
gazdasági kapcsolatok magasabb szinten voltak, mint Magyarországnak más arab országokkal
való kapcsolatai. A mostani látogatást is eredményesnek tartom, feladatunk, hogy erősítsük
a Magyarország és a többi arab ország közötti kapcsolatokat.

– Felmerült-e a tárgyalásokon a tranzitvízum ügye?

– Szóba került, a szakértők dolgoznak rajta, de egyezmény még nem született.


– Asszad elnök újraválasztása óta meghirdette a Nyugat felé való nyitás
politikáját. Hogyan halad az ország e cél felé, mekkora a Nyugat-barát politika támogatottsága?

– A szír vezetés elsősorban népének érdekeit tartja szem előtt, nem
fordul sem a Nyugat, sem más felé. Amikor nemzetközi egyezményeket ír alá, a nép érdekei
a legfontosabbak.

– Milyen problémákkal kell szembenéznie Szíriának az új évezred küszöbén?

– A legfontosabb problémáink a környezetvédelem és a vízhiány. Ezzel a
két problémával kell az országnak szembenéznie.

Olvasson tovább: