Kereső toggle

Jelcin elviharzott, Ivanov aláírt

Földrengés-diplomácia Isztambulban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Éles viták után megegyezés született Oroszország és a Nyugat között az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) isztambuli
csúcsértekezletén. Miután Borisz Jelcin, tárgyalásait félbeszakítva kiviharzott az
ülésteremből, és hazautazott, az egyezkedésre hátrahagyott Igor Ivanov
külügyminiszter jelentős engedmények árán mégiscsak megegyezett a nyugati
hatalmakkal a csecsen-kérdésben. Így lehetővé vált, hogy aláírják az európai
biztonsági chartát. Magyarországot a kétnapos csúcson Orbán Viktor miniszterelnök
képviselte.



Bill Clinton amerikai elnök az izmiti sátorvárosban, ahol a földrengés 9 ezer fedél
nélkül maradt károsultja kapott szállást. A csúcstalálkozón repedések keletkeztek
a Csecsenfölddel kapcsolatos orosz álláspontban is    Fotó: MTI

Az EBESZ csúcstalálkozójának nyitó ülésén Borisz Jelcin orosz elnök heves
szavakkal bírálta azokat, akik kétségbe vonták legújabb csecsenföldi hadjáratának
jogosságát. Kijelentette, hogy a Nyugatnak nincs joga kritikát gyakorolni ebben a
kérdésben, és kifejezte Oroszország elkötelezettségét, hogy véget vessen a
terrorizmus rákfenéje terjedésének. A Bill Clinton amerikai elnökkel folytatott,
mintegy 45 perces megbeszélés eredménytelennek bizonyult. Clinton szavai szerint
személyes jó kapcsolata nem tartotta viszsza a két elnököt az egyet nem értéstől.

A európai szervezet követelései között szerepelt többek között a menekültek
ellátásával foglalkozó iroda létrehozása a Csecsenfölddel szomszédos
Ingusföldön, valamint az EBESZ-közvetítés elfogadása. Clinton felszólította
Oroszországot, hogy kezdjen politikai párbeszédet a csecsenekkel, és fogadja el a
feltételeket.

Jelcin elnök váratlan, a tervezettnél két órával korábbi távozását az orosz
szóvivő azzal magyarázta, hogy valószínűtlennek látszott az európai biztonsági
charta csütörtöki aláírása. Egy francia szóvivő szerint az orosz elnök azért
utazott haza, hogy a csecsenföldi ügyekkel foglalkozhasson.

A tárgyalások folytatására hátrahagyott Ivanov külügyminiszter végül megtette
azokat az engedményeket, amiket a Nyugat várt, és beleegyezett, hogy Oroszország
nemzetközi közvetítést vegyen igénybe a csecsen válság megoldására. Hosszas
tárgyalások után a külügyminiszterek egyetértésre jutottak a csúcstalálkozó
záródokumentumának a csecsen térségre vonatkozó végleges szövegét illetően.
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter értékelése szerint a találkozó
eredménye, hogy Oroszország területi sérthetetlenségének elismerése mellett
elítélte a terrorizmust, de azt is egyértelművé tette, hogy az EBESZ normáit
tiszteletben kell tartani, és szükség van a humanitárius együttműködésre. A
találkozó azt is megerősítette, hogy politikai megoldásra van szükség
Csecsenföldön, aminek elérésében az EBESZ-nek is szerep jut.

Az isztambuli csúcs közel-keleti vonatkozásairól jeruzsálemi tudósítónk
írása: Fájdalmas kompromisszumok

Olvasson tovább: