Kereső toggle

Két táborra oszlik az Arab Liga

Növekszik Izrael elfogadottsága

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megélénkültek a diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten. Köszönhető ez
elsősorban annak, hogy végéhez közeledik Bill Clinton mandátuma, aki egy átfogó
békemegállapodással szeretné feledtetni elnöki pályafutásának árnyoldalait.
Martin Indyk, az amerikai külügyminiszter közel-keleti ügyekben illetékes helyettese
visszanyerte korábbi nagyköveti pozícióját Izraelben. Dennis Ross békekoordinátor
is az országban tartózkodik, hogy előkészítse a jövő hétre esedékes oslói
csúcstalálkozót Clinton, Barak és Arafat között.



Azonosító kártyájukat mutató palesztinok kelnek át taxikkal a gázai övezetben
lévő Erez átkelőhelynél a határ izraeli oldalára. Út a függetlenséghez?
    Fotó: Mti

Mint ismeretes, négy éve annak, hogy Rabin, Peresz és Arafat a norvég fővárosban
átvehette a béke Nobel-díjat. Az emlékezés alkalmát most arra használják fel, hogy
lendületet adjanak a végső rendezésről szóló tárgyalásoknak. A szeptemberi
ünnepélyes megnyitó óta szinte semmi sem történt, közeleg azonban 2000 februárja,
amikor az elvi keretegyezményt a feleknek alá kell írnia. Míg Arafat már egy hónapja
kijelölte Jasszer Abed Rabo propagandaügyi minisztert a palesztin küldöttség élére,
addig Barak csak most nevezte ki Oded Erant, Izrael ammani nagykövetét, hogy izraeli
részről vezesse a tárgyalásokat. Az izraeli rádió jelentése szerint titkos
megbeszélések történtek Barak és Jasszer Abed Rabo között, amelyek azonban a két
személy közötti nézetkülönbségek miatt megszakadhattak. A palesztin miniszter
szélsőségesnek és ostobának minősítette Barak politikáját, míg az izraeli
miniszterelnök szerint Rabót felelőtlen kijelentései alkalmatlanná teszik a
tárgyalások folytatására.

Ammanból és Kairóból sem érkeznek biztató hírek. Bár Abdallah jordán királyt és
Mubárák egyiptomi államfőt is meghívták az oslói találkozóra, most úgy néz ki,
hogy egyikük sem megy el. Az izraeli kormány és a palesztin hatóság közötti
feszültséget növeli, hogy Betlehemben több napja tartanak a zavargások, azok után,
hogy a hét elején az izraeli hadsereg különleges osztagának egy katonája Ráchel
sírjának közvetlen közelében önvédelemből megölt egy palesztin fiatalt, aki
késsel támadott rá. A hírre zavargások törtek ki, amelyet a palesztin rendőrség
ölbe tett kézzel asszisztált végig. Sőt, Dzsibril Radzsub, a biztonsági szolgálat
főnöke még olajat is öntött a tűzre, amikor azt állította, hogy a késsel támadó
palesztin nem is támadott, sőt kése sem volt soha, és a katona pusztán gyilkos
szenvedélyből ölte meg.

Időközben Izrael diplomáciai elszigeteltsége az arab és a muszlim világban
csökkenni látszik. Madelaine Albright amerikai külügyminiszter hatékony
közreműködésével csütörtökön Dávid Lévi izraeli és Szaid Ahmed Szaid
mauritániai külügyminiszter teljes kör? diplomáciai kapcsolatok létesítéséről
írt alá egyezményt. Az észak-nyugat-afrikai, kizárólagos muszlim vallású ország
az Arab Liga tagja, Egyiptom és Jordánia után a harmadik arab állam, amelyik Izraellel
legmagasabb szint? kapcsolatot létesített. A hét elején pedig Abdel Aziz Buteflika
algériai elnök találkozott Simon Peresszel Palma de Mallorcán, ahol kijelentette, hogy
Izraelt nem tekintik ellenségnek és hajlandók a diplomáciai kapcsolatok felvételére,
ha Izrael békét köt Szíriával és kivonja csapatait Libanon déli részéből. Az
algír–palesztin viszony mélyrepülését sejteti, hogy Buteflika a palesztinokkal
való végső rendezést nem is említette feltételként. Izraeli hírforrások szerint a
két ország biztonsági szolgálata között már évek óta jó a kapcsolat és az
együttműködés a muzulmán fundamentalista terror elleni küzdelemben. Az algír
államfővel egyidőben a legnagyobb, mintegy háromszáz milliós lakosú muszlim állam,
Indonézia újonnan megválasztott államfője is bejelentette, hogy nagyra becsüli a
zsidó népet és kész diplomáciai viszony létesítésére Izraellel.

A Jediot Ahronot csütörtöki száma pedig arról tudósít, hogy a külügyminisztérium
titkos tárgyalásokat folytat Bahrein, Oman, Katar és Jemen képviselőivel a teljes
kör? diplomáciai kapcsolatok létesítéséről. Magas rangú izraeli diplomaták több
ízben jártak már ezekben az országokban, hogy előbbre vigyék a kapcsolatok
felvételének az ügyét. A diplomáciai sikertörténet része még a zsidó államnak
Indiához és Törökországhoz fűződő rendkívül szoros viszonya. A háború
árnyékában élő Indiát Izrael légi hídon látja el fegyverekkel és munícióval,
Törökországban pedig – ahol állandó jelleggel állomásozik az izraeli légierő
egy raja – a héten avatta fel Barak az Izrael által ajándékként újjáépített
falut, amelyet a legutóbbi katasztrófa a földdel tett egyenlővé.


Arab mecset épül Názáretben



Az izraeli vezetés beleegyezését adta, hogy arab mecset épüljön a kereszténység
szent helyeként tisztelt Názáretben. Az Izraelben egymással már régóta ellentétes
viszonyban álló kereszténység és iszlám kibékítését célzó rendelet aligha érte
el célját: a terv bejelentését követően ugyanis mindkét fél méltatlankodásának
adott hangot. Miközben a keresztényeknek azért nem tetszik a terv, mert a szent helyük
közelében épülne fel a mecset, az arabok azt kifogásolják, hogy az izraeli hatóságok
eredeti tervüknél kisebb épületet engedélyeztek.

A názáreti Angyali Üdvözlet bazilika árnyékában felépítendő arab mecset terveit
a Vatikán a Szentszék elleni nyílt provokációként értelmezi, és úgy véli: veszélyezteti
a pápa jövő márciusban esedékes szentföldi látogatását. "A mecset felépítésének
engedélye legitimitást és jóváhagyást jelent a kereszténység ellen elkövetett
mindenféle iszlám támadásra" – nyilatkozta Michel Sabbah pátriárka.

Az arabok ezzel szemben úgy gondolják: jobb lenne, ha a pápa a saját dolgával
foglalkozna. "Nem értem, miért ellenzi a pápa, hogy a saját földünkön felépítsünk
egy mecsetet" – nyilatkozta Salman Abu Ahman, muzulmán politikai vezető.

A tervek szerint a mecset a názáreti Angyali Üdvözlet bazilika tőszomszédságában
épülne fel. Az iszlám szintén nagy jelentőségűnek tartja a helyszínt, mivel ott
található egy arab bölcs sírja. Két évvel ezelőtt a názáreti kerületi ügyészség
határozatot hozott, mely szerint a teljes terület a város tulajdonát képezi, kivéve
az arab bölcs sírját, ami egy muzulmán vallási hatóság, a Waqf birtokában marad. A
názáreti helyhatóság kiürítette a bazilika szomszédságában levő területet, hogy
a milleniumi ünnepségsorozatokra zarándokhelyet építhessen fel a kereszténység számára.
Az arabok tiltakozásul egy sátort emeltek a helyszínen, amelynek lebontását a hatóságok
most november 8-i határidővel rendelték el.

Olvasson tovább: