Kereső toggle

Népszavazás a volt portugál gyarmaton

Új állam születhet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy emberként járult az urnákhoz Kelet-Timor lakossága a hét elején megtartott népszavazáson,
ahol arról dönthettek, autonómiaként kívánnak-e a továbbiakban Indonézia része
maradni, vagy kikiáltják a Jakartától való elszakadást. Az ENSZ több alkalmazottja
életét vesztette a – külföldi megfigyelők szerint – viszonylag békésen
lezajlott referendum során.

A Kelet-Timor függetlenségéről tartott népszavazáson az arra jogosultak
kilencvennyolc százaléka adta le voksát. Az ENSZ és a nyugati kormányok által is történelminek
nevezett népszavazás eredménye valószínűleg a függetlenségpártiaknak kedvez majd
– vélik a megfigyelők –, hivatalos adatok azonban a szavazástól számított egy hétnél
korábban nem várhatók. Az autonómiát ellenző, elszakadást pártoló aktivisták a
magas résztvételi számok láttán szinte biztosak győzelmükben. "Kelet-Timor népe
el sem ment volna szavazni, ha nem akarná a függetlenséget" – mondta a béke
Nobel-díjas Jose Ramos Horta. A népszavazást az indonézpártiak és a függetlenségpártiak
hónapokon át tartó heves öszszecsapásai előzték meg, melyek során több, mint kétszáz
ember vesztette életét. Ezúttal is voltak halálos áldozatok: Diliben bozótkésekkel
öltek meg milicistákat, akik a függetlenségpártiak lakta negyedbe merészkedtek. A külföldi
megfigyelők szerint azonban a választás napja feltűnően békés volt a félszigeten,
és a nyolcszázötven szavazóhelyiségből csak hetet kellett biztonsági okok miatt lezárni.
A legsúlyosabb incidens három ENSZ-munkás meggyilkolása.

A kelet-timoriak számára a függetlenség reményét Juszif Habibie indonéz elnök
1998-ban villantotta fel miután Suharto exelnöktől átvette a hatalmat. A Dili és
Jakarta közötti több évtizedes háborúskodás befejezése érdekében Habibie akkor
ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a népszavazás eredményét és azt az
indonéz parlamenttel ratifikáltatja. Egyes indonéz honatyák azonban ellenzik az
elszakadást, mivel szerintük a meglehetősen vegyes etnikumú és óriási ország további
régiói is követnék Kelet-Timor példáját, ez pedig Indonéziát alapjaiban rengetné
meg. A kelet-timoriak között sincs egyébként teljes egyetértés a függetlenséget
illetően, és sokan tartanak egy esetleges polgárháborútól a függetlenségpártiak
győzelme után.

Az indonéz katonaság 1975-ben, a portugál gyarmatosítók távozása után szállta meg
Timor-sziget keleti felét (a másik fele már Indonéziához tartozott), s a durva
katonai elnyomás a megszállás első éveiben a lakosság közel egynegyedének életébe
került – az AFP hírügynökség adatai szerint. Akár az autonómia, akár a függetlenség
mellett döntenek a népszavazás során, szükség lesz az indonéz alkotmány megváltoztatására.
Ha az előbbi valósul meg, akkor a kelet-timori terület neve az alkotmányban kiegészül
a "különleges autonómia státus" címszóval, amelyet az Indonéz Népi Tanácskozó
Gyűlésnek is szentesítenie kell. Ezt követően az ENSZ felügyelné az autonómia érvényesülését.
Amennyiben a függetlenséget választják, úgy Indonéziának meg kell változtatnia az
ország alaptörvényét, hogy a hadsereg kelet-timori megszállása megszűnhessen, és a
félsziget visszanyerje korábbi státusát. Ezzel Indonézia az ENSZ-re ruházná a
hatalmat, amely ideiglenesen bábáskodna Kelet-Timor felett, majd véglegesen átadná a
hatalmat a kelet-timoriaknak – legkevesebb öt év várakozás után.



Katonai készültség a népszavazás után Kelet-Timoron    Fotó:
MTI

Olvasson tovább: