Kereső toggle

Az Öcalan-per

A hóhért akasztják

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kegyelmet kért bíráitól a Kurd Munkapárt vezére, az 51 éves Abdullah Öcalan,
akit Isztambultól mintegy 50 kilométernyire, a Márvány-tenger déli részén egy börtönszigeten
tartanak fogva. A kurd forradalmárt több mint 35 ezer ember haláláért tartják felelősnek.
Letartóztatását megelőzően hosszú hónapokon át valóságos hajszát folytattak utána
a török hatóságok, miközben ő bolygó hollandiként országról országra menekült.
Végül a görög külügyminisztérium segítségével jutott el Kenyába, ahol egy török
üzletember repülőgépére hurcolták, és Törökországba szállították.



Kurd zászló Moszkvában. Kegyelmet kérnek    Fotó: MTI

A törökök számára Öcalan a megtestesült gonosz, így az, hogy most török bíróság
előtt áll, maga a dicsőség pillanata. Imrali szigetét – mely börtönsziget volt
eddig is – teljesen kiürítették, a foglyot kommandósok őrzik, és csak szigorú
ellenőrzés után lehet a szigetre lépni. Öcalant az ankarai Nemzeti Állambiztonsági
Tanács bírósága idézte maga elé, mely az állam biztonságát érintő ügyeket tárgyalja.
Öcalan ügyvédei három hónapot kaptak a védelem előkészítésére. A török kormány
biztosította a nemzetközi közösséget, hogy Öcalan tisztességes eljárásra számíthat,
és Ankara azt állítja, hogy a török bíróság független testület, melyet nem
befolyásolhatnak a politikusok. Ezzel szemben nemzetközi jogászok arra figyelmeztetnek,
hogy magas rangú katonatisztek részvétele a bírósági testületben kizárja a pártatlan
és igazságos ítélethozatalt. Öcalan védőügyvédjei a fennálló törvények és a
rendkívül szigorú biztonsági intézkedések miatt nem találkozhattak korlátlan
alkalommal védencükkel. Az, hogy többször megfenyegették és inzultálták őket, azt
bizonyítja, hogy a nemzetközi aggodalmak nem alaptalanok.

Az Öcalan-per ismét ráirányítja a figyelmet a törökországi emberi jogok helyzetére.
Mivel az eljárás nem csupán büntetőjogi per, hanem egyben politikai is, groteszk módon
teljesül Öcalan kívánsága: a kurd népcsoport sanyarú helyzete a világ közvéleménye
elé tárul. Törökország már évek óta az EU tagjává szeretne válni, ennek a törekvésnek
az útjában egyik legnagyobb akadályként az emberi jogok megsértése áll. Az EU nagy
figyelmet szentel a pernek, ugyanis a Törökországgal fennálló kapcsolatokban meghatározónak
tartják Brüsszelben a per tisztességes lefolyását.

A tárgyalás első napján Öcalan arra kérte a bíróságot, hogy kegyelmezzenek az életének.
Azt mondta, hogy kivégzése esetén Törökország-szerte fellángolnának a kurd
tiltakozások, és öngyilkos merénylők sokasága aktivizálná magát. Amennyiben életben
hagyják, akkor a Kurd Munkapártot fegyverletételre szólítja fel, és a jövőben a török–kurd
kiegyezésért fog harcolni. A bíróság meglepetésére elismerte felelősségét a Kurd
Munkapárt vezetőjeként végzett tevékenysége miatt, de tagadta azt, hogy köze lenne
az Olof Palme-gyilkossághoz és a külföldi turisták elleni öngyilkos merénylők által
végrehajtott támadásokhoz.

A török közvélemény viszont fölöslegesnek tartja a tárgyalást, a bitófán akarják
látni a gerillavezért. Csak a kelet-anatóliai Erzurun városkából több mint 400
fiatalember halála szárad a lelkén, akik a Kurd Munkapárt elleni küzdelemben estek
el. Családjaik bosszút akarnak, nem pedig kiegyezést. "Ha a külföldiek átélték
volna azt, amit mi, akkor nem érdekelnék őket annyira az emberi jogok. A fiam 20 évesen
halt meg a Kurd Munkapárt és Öcalan miatt. Abdullah Öcalant nem érdeklik az emberi
jogok" – mondta Fatma Yasarbas. Nem nehéz elképzelni, hogy magas beosztásban is
sokan vannak, akik osztják a fenti véleményt.

Bársony András szocialista párti parlamenti képviselő, aki az Európa Tanács
Politikai Bizottságának elnökeként mint megfigyelő tartózkodik Törökországban,
arra hívta fel a figyelmet, hogy halálos ítélet esetén Törökországnak nehézségei
lesznek az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során. Az Európai
Unió elkötelezte magát a halálbüntetés eltörlése mellett, és ezt elvárja az Európa
Tanács minden tagjától.

Olvasson tovább: