Kereső toggle

Vallásszabadságért tüntettek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tíz évvel a Tienanmen téri diáktüntetés véres leverése után a "Mennyei Béke"
terén első ízben volt újból tömeges felvonulás. Az állítólag százmillió követővel
rendelkező Buddhista Törvény elnevezés? vallási közösség több mint tízezer
tagja vett részt a kínai kormányépületek előtt a vallásszabadságért megrendezett
békés tüntetésen. A megmozdulás rávilágít arra, hogy a földalatti vallási
mozgalmak – köztük a szintén százmilliós nagyságrend? evangéliumi keresztény közösségek
– nagyobb kihívást jelenthetnek a kommunista hatalom számára, mint a kis létszámú
demokratikus ellenzék – állapítja meg a The New York Times cím? amerikai napilap.



A buddhista mozgalom tagjai Pekingben    Fotó: MTI

A Buddhista Törvény a sokféle gyógyítási technikát, harci művészetet és a
meditációt magába foglaló kigong irányzathoz tartozó vallási közösség. A kínaiak
túlnyomó többsége valamilyen formában hisz a reinkarnációt és a sors fatalista
megváltoztathatatlanságát hirdető kigongban, sokan csatlakoznak is olyan vallási közösségekhez,
amelyek egy-egy guru körül bontakoznak ki. A Buddhista Törvényt 1992-ben alapította
Li Hong-csi, aki két évvel ezelőtt a kínai kormány üldözése miatt New Yorkba költözött.

Li könyvei Kínában indexen vannak, a hatóságok álláspontja szerint ugyanis azokban
babonaság található, amelyek terjesztése törvénybe ütközik. Li szerint a mai világban
a gonosz a rockzenében, a televízióban, a kábítószerben és a homoszexualitásban
jelenik meg. Li nagyobb szellemi vezetőnek tartja magát Jézus Krisztusnál és Mohamednél,
állítása szerint egy "legfelső lény" küldte őt a földre azért, hogy az
apokalipszis felé rohanó emberiséget megmentse az erkölcsi korrupciótól, amelyet a
fogyasztás, a modern tudományok és a technológia hozott létre.

A tüntetők 13 órát töltöttek csendben a kommunista párt székháza körül,
tiltakozásul az ellen, hogy a hatóságok Tianjin tartományban egy ottani tüntetésen
tizenkét társukat letartóztatták. A kormány válaszul megszigorította a biztonsági
intézkedéseket Pekingben, ennek ellenére is úgy tűnik, hogy kesztyűs kézzel kezelik
a megmozdulást. Erre utal, hogy a rendőrség vasárnap nem próbálta meg erőszakkal
feloszlatni a tüntetést, amelynek mérete a hivatalos szerveket és Peking lakosságát
egyaránt megdöbbentette, csupán távozásra buzdító röplapok osztogatásával
igyekeztek hazatérésre bírni a jobbára középkorú és idős tiltakozókat.

Olvasson tovább:

  • Jön a kiberháborúk kora?

    Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.

  • Kevés beszéd, sok mosoly

    Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja.

  • Aki nélkül ma nem lenne Brexit

    Sosem volt párttag, nincsenek politikusi ambíciói, a brit döntéshozók egy jelentős része pszichopatának tartja. Még nincs ötvenéves, de már átírta az Egyesült Királyság történelmét. Kétszer is.