Kereső toggle

Vád alatt a jugoszláv elnök

Utolsó diktátor Európában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hágai nemzetközi bíróság hivatalosan vád alá helyezte Milosevics jugoszláv
elnököt civil lakosság elleni katonai akciók indításának vádjával. Az eljárásnak
az ad különös jelentőséget, hogy ez az első alkalom, amikor egy hatalomban lévő államfő
ellen emelnek vádat háborús bűnökért. Washingtonban hangsúlyozzák: nem szándékoznak
a vádemelés után amnesztiát kínálni a jugoszláv elnöknek egy fegyverletételért
cserébe. Így azonban kérdéses, hogy van-e egyáltalán szándék a megegyezésre a
NATO részéről – teszik fel a kérdést sokan. Ezt látszik megerősíteni egy brit
napilap értesülése, amely szerint három hét múlva megkezdődhet egy, akár 150 ezer
katonát felvonultató szárazföldi akció Jugoszlávia ellen. Az akció célja Rudolf
Scharping német védelmi miniszter szerint az "utolsó európai diktátor" megfosztása
a hatalomtól.



Olasz NATO-katonák egy macedóniai hadgyakorlaton. Ugrásra készek    Fotó:
MTI

A vádlottak között van a jugoszláv elnökön kívül Milan Milutinovics szerb elnök,
Nikola Szainovics jugoszláv kormányfőhelyettes, Dragoljub Ojdanics, a jugoszláv
hadsereg parancsnoka és Vlajko Sztojilkovics szerb belügyminiszter. Amennyiben ítélet
születik, Milosevics akár életfogytiglant is kaphat. Valószínűtlen azonban, hogy az
elnök részt vegyen a tárgyaláson, így a NATO-nak egy olyan személlyel kell ezentúl
egyezkedést folytatnia, akit háborús bűnökkel vádolnak. Oroszország a Milosevics
elleni vádemelésben politikai motívumokat lát, azonban diplomáciai erőfeszítéseivel
nem kíván felhagyni a koszovói válság rendeződéséig. Bill Clinton amerikai elnök
véleménye szerint a vádemelés megnyugtatja a koszovói atrocitások áldozatait, és
azzal, hogy a parancsok kiadóit felelősségre vonja, megakadályozza a jövőbeli háborús
bűnök előfordulását. Clinton felhívta a nemzeteket a bíróság döntésének támogatására
és az együttműködésre. Nyilatkozatában megerősítette: a NATO Koszovóval
kapcsolatos céljai nem változtak.



Szerb gyerekek játszanak egy NATO-gép elvesztett üzemanyagtartályával
    Fotó: MTI

A The Times cím? brit napilap állítása szerint Clinton elnök kész akár 90 ezer
amerikai katonát vezényelni Koszovóba a szerb erők elleni totális szárazföldi háború
megindítására, amennyiben három héten belül nem születik meg a békemegállapodás.
Bár a NATO eredetileg 50-60 ezer fős katonai akcióra készült, Washingtonban és
Londonban egyre inkább úgy látják, akár 150-160 ezer katonára is szükség lehet a térségben.
A brit lap értesülése szerint a szárazföldi csapatok küldésétől eddig vonakodó
amerikai elnök véleménye Wesley Clark tábornok múlt heti részletes beszámolója
nyomán változott meg drámai módon. A NATO háborús terveiben fordulatot jelenthet az
idő sürgetése: amennyiben el akarják érni, hogy az albán menekültek még a tél beállta
előtt hazatérhessenek, június közepéig meg kell születnie a szárazföldi támadásról
szóló döntésnek. Bár a hatalmas haderő kiállítása nagy kihívást jelent a NATO
számára, egyes források szerint Clinton elszánta magát arra, hogy legyőzze
Milosevicset, így az Egyesült Államok adná a bevetett katonák felét. A mintegy 90
ezer katonát nem Németországból, hanem az Egyesült Államok területéről vetnék
be. Nagy-Britannia és Franciaország szintén jelentős mértékben járulna hozzá a szárazföldi
támadáshoz.


Szétbombázzák az ózonpajzsot?

A Jugoszláviára eddig mért rakéta- és bombacsapások romboló ereje
nyolcszorosan meghaladja a hiroshimai atomrobbanás hatóerejét – nyilatkozta
Branyiszlav Bkazsics, szerb környezetvédelmi miniszter a "Novosztyi" hírügynökség
tudósítójának. A háború növekvő környezeti kárai immár Magyarországot is elérték,
miután kényszerleszállás közben egy NATO tankergép 50 ezer liter kerozint engedett
ki az

Alföld felett.

Bkazsics szerint a NATO folyamatos Jugoszlávia elleni légi támadásai a Déli-sark
feletti ózonlyuk növekedését okozhatják – ez pedig nemcsak Európát veszélyezteti,
hanem Amerikát és Kanadát is. A légkör vegyi szennyezésének és a Föld atmoszférikus
védőpajzsát megsértő tömeges hangsebesség feletti repüléseknek a hatására új
ózonlyukak fognak keletkezni, mégpedig az Antarktisz felett, mivel létrejöttükhöz
igen alacsony hőmérséklet szükséges.

Éppen a napokban jelent meg egy közlemény arról, hogy a harci feladatról visszatérő
NATO-gépek a fel nem használt rakétáikat az Adria horvát területi vizeibe dobják.

A Mons-i NATO-főhadiszállás egyik repülőtisztje azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban,
hogy ilyen esetek akkor fordulnak elő, ha a repülő nem szállhat le fedélzetén a fel
nem használt rakétákkal és bombákkal. Bkazsics elmondta, hogy a NATO-rakéták
grafitot, valamint "legyengített" 235-ös uránt tartalmaznak, és az ilyen lövedékek
alkalmazását minden nemzetközi egyezmény kategorikusan tiltja. A "legyengített"
urán radioaktív sugárzása a dúsítotténál csak 60 százalékkal gyengébb, így –
szerb vélemény szerint – nem túlzás azt állítani, hogy a NATO Jugoszlávia ellen
nukleáris háborút vív.

Sokan úgy vélik, hogy a jugoszláv ökológiai helyzetre a legnagyobb veszélyt a
pancsovai és újvidéki olajfinomítók és vegyi üzemek bombázása okozta. A nitrogén
és vegyi üzemek rombolása következtében keletkezett óriási mennyiség? mérgező
anyagot tartalmazó sűr? felhő Románia és Bulgária felé halad, és még nem tudni,
hol fog fekete eső formájában lehullani. Az üzemek lerombolása hozta létre a Dunán
azt a mintegy 15 km hosszú olajfoltot is, amely már elérte a Fekete-tengert. Újvidéken
pedig a petrolkémiai üzemek többszöri bombázása után legalább tízféle rákkeltő
anyag került a levegőbe.

(Vjacseszláv Laskul és Nyikolaj Paszhin írása a "Novosztyi" számára, fordította
Scharrer János)

Olvasson tovább: