Kereső toggle

Nemzetközivé vált a koszovói konfliktus

NATO-büntetőakció Jugoszlávia ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

A Jugoszlávia elleni NATO-támadás megosztotta a nemzetközi közvéleményt. Az
Észak-atlanti Szövetség Szervezete saját "erkölcsi felelősségét"
hangsúlyozza, amellyel elejét vehetik egy "humanitárius katasztrófának", a másik
oldalon pedig Oroszország és Kína a második világháborús hatalmi egyensúly
felborulásáról beszél. A támadás egy sor nemzetközi-jogi kérdést is felvet,
miközben precedenst teremthet újabb rendcsináló akciókra is. A NATO-újonc magyar
kormány egyetért a katonai akcióval, jóllehet a célpontok között magyarok lakta
vajdasági települések is szerepelnek.



Rakétatalálat Pristina határában. Nehéz elkülöníteni a katonai célpontokat a
lakónegyedektől     Fotó: MTI

A fennállásának fél évszázados évfordulójára készülő NATO új
megfogalmazást adott eredeti céljainak. Az észak-atlanti szervezet a partnerállamok
megvédése helyett egy szuverén állam ellen indított – egyelőre beláthatatlan
következményekkel járó – katonai támadást "humanitárius okokra" hivatkozva. A
légicsapásokra a parancsot ugyan a NATO főtitkára adta ki, előtte azonban már az
amerikai elnök hasonló szavakkal ugyanezt mondta.

Egy neves Kelet-Európa- és Balkán-szakértő, a magyar származású Paul Lendvai az
osztrák televíziónak adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy egy be nem látható,
új fejezet kezdődött a koszovói drámában. Véleménye szerint a csapást
távirányítású büntetőakciónak szánták Szlobodan Milosevics ellen. Ám ily módon
"nemzetközivé vált a történelem leghosszabb balkáni háborúja, és mivel a
térségben a konfliktusoknak általában végzetes belső dinamikájuk van, reális
veszéllyé vált, hogy a harcok kiterjednek más területekre is" – vélte Lendvai.

A támadás – mint ismeretes – azután kapott zöld jelzést az Egyesült Államoktól
és a NATO vezetésétől, hogy a Richard Holbrooke, az USA balkáni válsággal
foglalkozó különmegbízottja által vezetett tárgyalások kudarcba fulladtak.
Milosevics jugoszláv elnök, miután elutasította Holbrooke közvetítői misszióját a
koszovói albánok autonómiájának ügyében, a szerb parlament rendkívüli ülésén
ismertette a beszélgetések tartalmát. Ezt követően a ház ellenszavazat nélkül
elfogadott két javaslatot, melyek szerint Szerbia "nem enged a NATO
agressziójának", és "nem fogad el semmiféle nemzetközi jelenlétet a koszovói
tartományban" a politikai megegyezés után.



Bill Clinton és Javier Solana. Új fejezetet nyitottak Európában    Fotó:
MTI

Az Egyesült Államok vezetésével folytatott katonai hadművelet valószínűleg nem
vette figyelembe a szerbek – történelmükből fakadó – sajátos lélekvilágát:
Milosevics nem lengetett fehér zászlót az első támadások után. Sőt, a jugoszláv
parlamentet a NATO-csapások közös nevezőre hozták. A szerb vezetés elszántságát
jellemzi Seselj szerb miniszterelnök-helyettes üzenete, melyben felszólította a
világon élő összes szerbet, hogy minden eszközt felhasználva mérjenek csapásokat
amerikai érdekeltségekre. "Minden egyes amerikai, brit, francia, német, olasz,
spanyol és holland katona, bárhol is legyen, a szerb nép ellensége, és meg kell
semmisíteni" – idézte az ultranacionalista Szerb Radikális Párt elnökének
szavait a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Egy elnöki rendelet pedig kilátásba
helyezte, hogy a kisebb súlyú bűncselekményeket elkövetők büntetését elengedik,
ha részt vesznek az ország védelmében, emellett civilek tömegei jelentkeznek
önkéntes szolgálatra a nemzet védelmére – állítja a jugoszláv vezérkar
sajtószolgálata. Az ENSZ genfi központjában dolgozó jugoszláv nagykövet
csütörtökön kijelentette, hogy a jugoszláv nép "a hős vietnamiakhoz hasonlóan"
szembe fog szállni az amerikai hordákkal.

Felmerül a kérdés, mi lesz, ha Milosevics még sokáig nem hajlandó megadni magát,
hanem esetleg éppen ellenkezőleg, fokozza a koszovói albánok elleni támadásait. A
The Washington Post szerint a Clinton elnöknek szegezett kérdésre a válasz: "Akkor
tovább bombázunk". A "szerb agresszió" megállítására szükség van, hiszen a
menekültek destabilizálhatnák a szomszédos országokat, ugyanakkor ellenérv is
felhozható – véli a washingtoni újság –, mégpedig az, hogy a Jugoszlávia elleni
NATO-támadás feltüzelheti a térségben az albán nacionalistákat, és ez pontosan azt
az instabilitást válthatná ki, amelynek csökkentése a katonai akció célja. Barnett
Rubin, a New York-i Külkapcsolatok Tanácsának Balkán-szakértője a válság
továbbterjedése esetén Macedóniát látja a "leggyúlékonyabbnak" a Koszovó
körüli térségben. Rubin szerint Macedóniával szemben mindenkinek –
Jugoszláviának, Bulgáriának, Albániának és Görögországnak egyaránt – van
valamilyen fajta igénye.

A Szerbia ellen intézett légitámadásokkal a NATO átlépte a Rubikont – állapítja
meg a liberális Süddeutsche Zeitung. Hatalmi igénytől vezettetve beavatkozik két
népcsoport konfliktusába, bombázza egy szuverén állam katonai célpontjait csak
azért, hogy rákényszerítse akaratát annak kormányára – kommentálja az
eseményeket a lap.

A II. világháború óta ez az első alkalom, hogy német katonák háborúban vesznek
részt. Ez egyben jelzés érték? is: a támadás az 1945 után kialakult status"is
kikezdte, a hidegháborút követő egy évtizedes partneri viszony után a hatalmi
blokkok viszonya most ismét a fagypont felé közelít. Németország egyébként
tizenöt harci repülőgéppel és 3 ezer 500 katonával járul hozzá a csapásokhoz.

Moszkvában heves indulatokkal fogadták a támadás hírét. Az orosz kormányfő
megszakított washingtoni útjáról hazatérve "rendkívül negatív
válaszlépéseket" helyezett kilátásba a Jugoszlávia elleni támadást követően.
Az orosz fővárosban tüntetők tojászáport zúdítottak az amerikai követségre.
Elhangzottak szélsőséges tervek atomtöltetek Fehéroroszországba való
telepítésének gondolatától kezdve egészen az önkéntes orosz katonák
toborzásáig, azonban Borisz Jelcin orosz elnök, akié az utolsó szó a kérdésben,
nem kíván a fegyverekhez nyúlni. "Erkölcsileg egyelőre az amerikaiak felett
állunk, mert mi nem az általuk használt eszközöket vetjük be" – jelentette ki az
államfő.

Az orosz–amerikai kapcsolatok jövője valószínűleg megsínyli az akció kapcsán
kialakult nézeteltérést, amely veszélyeztetheti a biztonság és a hadászati
fegyverek megsemmisítése terén eddig elért eredményeket is. Jevgenyij Primakov
kormányfő szerint Oroszország politikájában kettős célt követ: a nemzetközi
közösség szerves része marad, de határozottan törekedni fog a Jugoszlávia elleni
műveletek beszüntetésének elérésére. A közvetlen orosz ellenlépések első jele
az volt, hogy a Washingtonba tartó Primakov az Atlanti-óceán felett visszafordította
repülőgépét. Ezt követően Moszkva visszarendelte képviselőjét a brüsszeli
NATO-központból. Egyben bejelentették, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a
NATO békepartneri programjában, és elhalasztották a moszkvai NATO-képviselet
megnyitásáról folytatott tárgyalásokat. Az orosz miniszterelnök jelezte, hogy
Moszkva a támadásra válaszul nem iktatja törvénybe a rakétavédelmi rendszerek
korlátozásáról szóló START II szerződést.

Kína is határozottan elítéli a NATO Jugoszlávia ellen intézett légicsapásait, egy
szuverén ország megszállásának bélyegezve a támadást. A "példátlan
inváziónak" titulált hadművelet kínai vélemények szerint azért illegális, mert
Jugoszlávia nem fenyegette a NATO egyetlen tag- vagy társult államát sem – véli a
Zsenmin Zsipao cím? lap. Kína szerint a NATO lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát,
és megsérti saját, az önvédelem szellemében fogant alapelveit. A légitámadás,
amely demonstrálta, hogy "a szervezet a leplezetlen agresszióra is képes", egyben
elterelő művelet is, amely a szervezet keleti irányú terjeszkedését hivatott
álcázni – véli a pekingi lap.

A Koszovóba történő amerikai beavatkozást illetően a korábban megosztott
washingtoni szenátus a hét elején 58–48 arányban döntött úgy, hogy
támogatásáról biztosítja Clinton elnököt, illetve a Jugoszlávia elleni
NATO-légitámadásokban való amerikai részvételt. A szenátusi felhatalmazás "légi
műveletekre és manőverező robotrepülőgépekkel történő csapásmérésre" szól.
A történelem nem fogja megbocsátani, ha Amerika nem vesz részt a népirtás
megállításában – érveltek egyebek közt az észak-atlanti szövetség katonai
erejének felhasználását szorgalmazók, ugyanakkor hangsúlyozták: az akció kapcsán
a NATO szavahihetősége is kockán forog. A szerb haderő további támadásairól
illetve az albán értelmiségiek ellen indított új letartóztatási hullámról
értesülve, amerikai félről is elhangzottak szélsőséges ötletek: Mitch McConnel
republikánus és Joseph Liebermann demokrata szenátor közösen indítványozta, hogy az
Egyesült Államok 25 millió dollárt juttasson a koszovói albánok felfegyverzésére.

Erkölcsi kötelességünk, hogy megakadályozzuk a humanitárius katasztrófát –
indokolta a NATO-támadás szükségszerűségét Javier Solana, a szervezet főtitkára.
A NATO jugoszláviai légicsapása minden korábbinál jobban reflektorfénybe állítja a
kérdést: mennyire jogosak a katonai szövetség külföldi akciói? Egy ilyen támadás
ugyanis – amelyre az ENSZ egyértelm? felhatalmazása nélkül került sor, s egy olyan
szuverén ország ellen, amely egyetlen más államot sem támadott meg – precedens
nélküli a NATO történetében. Többen felvetik a kérdést: miért nem lépett fel a
szervezet hasonló módon például Törökország ellen, ahol évtizedek óta folyik a
kurd gerillák elleni állami terror.

A NATO hagyományos beavatkozási zónáját a szervezet 1949-es megalakítása után
saját tagállamainak területe alkotta: a szervezet alapokmánya értelmében a tagok
kölcsönösen kötelezettséget vállalnak egymás megvédésére fenyegetés vagy
agresszió esetén. Azonban a berlini fal leomlása óta a

NATO a gyakorlatban fokozatosan kibővítette beavatkozási zónáját. Első ilyen
akcióját 1995 végén hajtotta végre Boszniában, igaz, ekkor az ENSZ egyértelm?
támogatását tudva a háta mögött. A koszovói válság most egy új kérdést vet
fel. Vajon a NATO beavatkozhat-e úgy szuverén államok belügyeibe, hogy eközben nem
tartja tiszteletben az ENSZ fennhatóságát – amelyet pedig alapokmánya is kimond? Az
amerikaiak szerint a NATO-nak nincs szüksége az ENSZ beleegyezésére, ha egy
korlátozott konfliktus kapcsán avatkozik be, mint amilyen a koszovói. Európában
viszont úgy gondolják, a NATO hagyományos beavatkozási zónáján kívüli akciók
esetében mindenképpen törekedni kell az ENSZ által biztosított legitimitás
megszerzésére. Az ennek hiányára való hivatkozás miatt egyébként több nem NATO
ország is – mint például Ausztria – megtagadta légterének rendelkezésre
bocsátását. Ugyanakkor Koszovó esetében tavaly ősz óta az európai országok –
hogy elkerüljék a humanitárius tragédiát saját kontinensük szívében –
kénytelen-kelletlen elfogadták az egyértelm? ENSZ-felhatalmazás nélküli
beavatkozás gondolatát. Szinte valamennyien hangsúlyozzák, hogy véleményük
pragmatikus szempontokon nyugszik (Oroszország és Kína megvétózná a megfelelő
ENSZ-határozatot), azonban félő, hogy az eset precedensül szolgálhat a NATO
jövőbeli akcióihoz.

Minden egyes európai ország talált érveket a különböző nemzetközi
szerződésekben álláspontja alátámasztására. Egyesek a népirtásról szóló
nemzetközi konvenció paragrafusaira hivatkoznak, az ENSZ szakértői szerint azonban
kevéssé valószínű, hogy jogilag népirtásnak lehetne minősíteni a szerbek elnyomó
akcióit. Ennek oka, hogy a konvenció büntetőjogi szankciókat ír elő a népirtás
elkövetői ellen, ez a nemzetközi egyezmény nem szolgál jogi bázisul egy ország
katonai akciója számára. Más államok humanitárius okokkal indokolták a
beavatkozást – ezt az érvet Javier Solana NATO-főtitkár is használta. Ez az elv
azonban annyira kialakulatlan, hogy mindenféle értelmezést, még egy szuverén ország
belügyeibe való

beavatkozást is lehetővé tesz.



A Belgrádtól északra fekvő Pancsevóban a katonai repülőgépgyárra a bombázás
első napján mért csapást a NATO    Fotó: MTI

A támadások stratégiai következményeit elemző írásaink:

Csapdává válhat Jugoszlávia

Ki védi meg Macedóniát?

A NATO öngólja Koszovóban


Kövér "nagyon gyors" megoldásra számít

"Magyarország természetesen egyetért a NATO céljaival" – nyilatkozta
Orbán Viktor. A miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a NATO egy kisebbségi
népcsoport védelmében indította a támadásokat, amelyekhez nem igényli a magyar
fegyveres részvételt. Ez nem is férne össze az atlanti szervezet elveivel, mert
Magyarország szomszédos a megtámadott területtel. A katonai szervezet csak a magyar
országgyűlés által – 225 igen, 12 ellenszavazattal és 8 tartózkodással –
megszavazott repülőtér- és légtérhasználatot igényli, nyilatkozta a kormányfő,
aki jelezte, hogy az elkövetkező támadások menetét 24 órával előre pontosan tudja,
erről folyamatos tájékoztatást kap. A magyar hadsereg és a NATO az összes technikai
eszközzel rendelkezik az ország megvédésére, jelentette ki megnyugtatásként.
Wachsler Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára egy televíziós
nyilatkozatában elképzelhetőnek tartotta, hogy Magyarország eredetileg áprilisra
tervezett NATO-csatlakozása a koszovói válság miatt került előbbre.

A koszovói eseményekkel kapcsolatban ülésezett a parlament külügyi bizottsága. A
megbeszélésen vendégként részt vett Richard Holbrooke amerikai diplomata is. A
titkos, zárt tárgyalás után a bizottság elnöke elégedett volt a kapott
információval. Keleti György elmondta, megnyugtatónak tartja a garanciákat. Kövér
László, a bizottság alelnöke, a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli
miniszter elmondta, hogy nem kell esetleges terrortámadásoktól tartani, erre nem utal
semmilyen jel. Véleménye szerint a bombázásoknak nagyon gyorsan vége lesz és a
válság megoldódik. Támadástól a budapesti jugoszláv nagykövet, Balsa Spadij
szerint sem kell tartani. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak lényegében jó a
kapcsolata Magyarországgal, és a törekvéseknek arra kell irányulniuk, hogy a
jelenlegi rosszabb helyzet ellenére a két ország viszonya javuljon. A vajdasági
magyarok behívásával kapcsolatban elmondta: a jugoszláv vezetés törekszik arra, hogy
a magyar nemzetiség? katonák ne kerüljenek a frontra. Ez utóbbit a magyar kormány
többször is kérte a jugoszláv hatóságoktól. A menekültügyi hivatal készen áll
azok fogadására, akik a támadások hatására Magyarországot választanák, erre
saját épületében 500 főt és a katonaság erre a célra elkülönített
ingatlanjában 2500 menekültet kész fogadni. A határőrség megerősítette a zöld
határ védelmét. A szóvivői nyilatkozat szerint hermetikusan lezárták a jugoszláv
határszakaszt. Ezzel párhuzamosan a határ tíz kilométeres körzetében fokozott
közúti ellenőrzést is bevezettek.


Vajdasági magyarok a bombázásról

Egyes vajdasági vélemények szerint Magyarország a koszovói etnikai konfliktusba
történt illetéktelen beavatkozással úgy járhat, mint amikor valaki "kóbor ebet
ragad fülön". Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) vezetője a
Heteknek elmondta: az 1991–92-es háborús években szinte golyófogónak hajtották ki
a vajdasági magyarokat a boszniai és horvátországi harcterekre. Nagy különbség,
hogy most a katonai szolgálatban lévő magyarok harci cselekményekben – egyelőre –
nem vesznek részt. A csapásokról szólva Ágoston kifejtette: az első támadások
nagyon pontosak voltak, nem találtak el lakott területet. Az emberek abban bíznak, hogy
elkerülhetők lesznek a szőnyegbombázások.

Mégsem könny? elviselni ezt az idegállapotot, mert bezártak a boltok, sok vajdasági
magyarnak nincsenek tartalékai, mindennek megy föl az ára. "Vannak a Vajdaságban
olyanok, akik félnek, de amit a magyar tévében hallani lehetett a bujkáló magyar
férfiakról, az a pánikkeltés kissé ízléstelen formája" – mondta a vajdasági
vezető. Egyes magyar politikusok is pánikkeltésre akarták felhasználni a helyzetet
– vélte Ágoston. Ez a jugoszláv rezsim céljainak felel meg, hiszen ők akarják azt,
hogy a vajdaságiak meg legyenek félemlítve.

A VMDP a Szövetség a Változásokért demokratikus tömörülés tagja, s már korábban
kifejtette, hogy elvben nem helyes egy ország szuverenitásának ilyen korlátozása a
nemzetközi közösség részéről, viszont olyan mérték? a bizalmatlanság a
koszovói albánok és szerbek között, hogy a helyreállítás elképzelhetetlen
nemzetközi katonai jelenlét nélkül – fejtette ki a VMDP vezetője. (Eperjesi
Ildikó)

Olvasson tovább: