Kereső toggle

Berlini EU-döntés a palesztin állam elismeréséről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Unió külügyminiszterei Berlinben kiadott határozatukban egyértelm? támogatásukról
biztosították a palesztin állam kikiáltásának tervét. Az EU-dokumentum reményét
fejezi ki, hogy ez a lépés hamar megtörténik. Netanjahu izraeli kormányfő "szégyennek"
nevezte az uniós döntést, amely a végső státuszról szóló tárgyalások helyett
egyoldalú diktátum elé állítja Izraelt.

A berlini határozat Jasszer Arafat, a Palesztin Autonómia Hatóság vezetője világjáró
körútjának a végén született. Arafat Bécsben párbeszédet folytatott Viktor Klima
osztrák kancellárral, aki érkezésekor forró öleléssel üdvözölte vendégét. A
megbeszélések középpontjában – az utazás többi helyszínéhez hasonlóan – az
önálló palesztin állam kikiáltása állt. Ezzel kapcsolatban Arafat többek között
ismét megerősítette korábbi álláspontját, miszerint népének joga van egy saját
államhoz.

A kikiáltás időpontjának kérdését – amely az eredeti elképzelések szerint ez év
május negyedike lett volna – azonban szándékosan nyitva hagyta. "Május negyedike
igen fontos dátum, hiszen az oslói megállapodás értelmében ötéves átmeneti időszak
után jogunkban áll független államunkat kinyilvánítani" – hangoztatta a 69 éves
palesztin vezető. Azonban hozzátette, hogy ez az időpont még egyáltalán nem biztos,
előfordulhat, hogy az államalapításra csak később kerül sor. A döntés meghozatala
előtt azonban beszélni szeretne a palesztin vezetéssel, európai barátaival, az Egyesült
Államokkal és Oroszországgal. Egyetlen dologban viszont teljesen biztosnak tűnt: "A
létrehozandó palesztin állam fővárosa az 1967 óta Izrael fennhatósága alá tartozó
Kelet-Jeruzsálem kell, hogy legyen" – hangsúlyozta Arafat. Nyilatkozataiból kitűnik,
hogy ettől semmiképp nem tágít. Kitért arra az eshetőségre is, ha Izrael nem engedné
az önálló állam felállítását. Mint mondta: "Amennyiben Netanjahu el akarja
foglalni a palesztin területeket, kemény ellenállással kell számolnia."
Figyelmeztetett továbbá, hogy egy ilyen húzással az összes palesztint, az arabokat és
az egész világot maga ellen fordítaná az izraeli miniszterelnök. Arafat szerint ebben
az esetben még egy új intifáda is kezdődhet, mivel népe haragja igen magasra csapna.

Klima nem akart arról nyilatkozni, milyen tanácsokkal látta el kollégáját. Csupán
annyit említett, hogy Ausztria álláspontja megegyezik az ENSZ-határozatban
foglaltakkal, amely tartalmazza a palesztinok önrendelkezési jogát. Ez magában
foglalja egy önálló állam alapításának lehetőségét. Az osztrák politikus nem
volt hajlandó spekulatív kijelentéseket tenni arról, hogy Ausztria miként viszonyulna
az állam lehetséges kikiáltásához. A kancellár országa részéről támogatást ígért
Arafatnak, és hangsúlyozta, hogy kormánya minden tőle telhetőt elkövet a leállt közel-keleti
békefolyamat újraélesztése érdekében, és azért, hogy a korábbi megegyezésekben
foglaltak a gyakorlatban is életre keljenek. A jelenleg Izraelben folyó választási
kampányt viszont semmi esetre sem akarja befolyásolni. Azt is elmondta, hogy Bécs
minden lépését – így az állam esetleges elismerését is – előzőleg egyeztetni
kívánja a többi EU-tagállammal. A tárgyalások után Viktor Klima annyit még
elmondott, hogy Arafat aggodalmát fejezte ki a békefolyamat leállása, valamint az oslói
és a wye-i egyezményekben foglaltak nem teljesítése miatt.

A palesztin elnök körútja következő állomásán találkozott Madeleine Albright
amerikai külügyminiszterrel, majd rövid időre New Yorkba repült, hogy ott megbeszélést
folytasson Kofi Annan ENSZ-főtitkárral. Washingtonba visszatérve Arafat Clinton elnökkel
tanácskozott. A megbeszélés azzal az amerikai ígérettel zárult, hogy az Egyesült Államok
a Jeruzsálem végső státuszáról szóló tárgyalások felgyorsítását fogja
szorgalmazni, de semmiféle kötelezettséget nem vállalt a palesztin állam későbbi
elismerésére. (Shmidt Barna)

Olvasson tovább: