Kereső toggle

A Vatikán tárgyalni kíván Jeruzsálemről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jean-Louis Tauran érsek, a Vatikán államközi kapcsolatainak vezetője szerint a
Szentszéknek be kell kapcsolódnia a Jeruzsálem jövőjéről folytatandó
izraeli-palesztin tárgyalásokba. A Vatikán képviselőinek jelenléte azért fontos,
hogy a megbeszélések "igazságosak legyenek, és a problémák egyetlen vonatkozása
se sikkadjon el" – mondta a vatikáni diplomácia vezetője Jeruzsálemben.

"Jeruzsálem keleti részét törvénytelenül szállta meg Izrael. Az egyoldalú és
erőszakkal érvényesített megoldások nem rendezhetik a keresztények, zsidók és
muzulmánok által egyaránt szent városnak tekintett Jeruzsálem sorsát" – hangsúlyozta
a vatikáni külügyminiszter, aki megerősítette a Szentszék korábbi álláspontját,
amely szerint a jeruzsálemi szent helyeket "különleges nemzetközi státussal" kell
oltalmazni.

Jóllehet az oslói megállapodás előkészítésében a Vatikán hivatalosan nem vett részt,
az elmúlt években több híradás is felröppent arról, hogy 1993-ban a Szentszék és
Simon Peresz izraeli külügyminiszter titkos háttér-megállapodást kötött Jeruzsálem
jövőbeli státusával kapcsolatban.

1993. szeptember 10-én, három nappal az oslói egyezmény ünnepélyes washingtoni aláírása
előtt az olasz La Stampa cím? hetilap azt jelentette, hogy a békemegállapodás egyik
elemeként létrejött egy írásba nem foglalt, hallgatólagos egyezség, amely szerint a
Vatikán az évezred végéig megkapná a politikai fennhatóságot a jeruzsálemi Óváros
felett. Az olasz lap úgy értesült, hogy Simon Peresz külügyminiszter ígéretet tett
a pápának arra, hogy átadja a Vatikán számára a Jeruzsálemben fekvő szent
helyeket, és ehhez a megállapodáshoz Jasszer Arafat is hozzájárulását adta.

1994. márciusában a Shishi elnevezés? izraeli hírlap interjút közölt a Simon
Peresz egyik közeli barátjának számító Mark Halter francia íróval. Halter
elmondta, hogy előző év májusában egy levelet kézbesített a pápának, amelyben
Peresz felajánlotta a jeruzsálemi Óváros feletti hegemóniát a Vatikán számára.

Az állítólagos megállapodásról szóló hír egy évvel később ismét felbukkant a
sajtóban. 1995. márciusában a Haarec cím? izraeli napilap a címoldalon közölte egy
távirat szövegét, amelyet a római izraeli nagykövetség küldött a jeruzsálemi külügyminisztériumnak.
A távirat az Óváros átadásának tervét vázolta fel. Az izraeli külügyminisztérium
elismerte a dokumentum létezését, de hangsúlyozta: az idézetből kimaradt egy "nem"
szócska. Az eredeti szöveg így a lapban megjelenttel szemben pontosan azt tartalmazza,
hogy "nem fogjuk átadni a fennhatóságot a Vatikán számára".

Az oslói megállapodás létrejöttében kulcsszereplőnek tartott Josszi Beilin külügyi
államtitkár a titkos egyezménnyel kapcsolatos feltételezésekről úgy nyilatkozott,
hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról a Vatikánnal megkötött 1993-as
államközi szerződés a pápai tulajdonú ingatlanok kérdését egy később létrehozandó
szakértői bizottság hatáskörébe utalta. Ez a bizottság azonban azóta sem hallatott
magáról.

A Vatikán Jeruzsálemmel kapcsolatos álláspontjáról részletesen szólt Renato
Martino érsek, apostoli nuncius 1997. június 9-én New Yorkban a "Béke Útja"
elnevezés? alapítvány központjában elmondott beszédében. Az érsek, aki egyben a
Szentszék állandó ENSZ-megfigyelőjeként is szolgál, elmondta: "egyre nagyobb nehézségbe
kerül áttörni a Jeruzsálem kérdése körül a politika és a média által teremtett
fojtogató gyűrűn." A vatikáni nuncius emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 1947-es határozatában
a várost "corpus separatum"-ként, azaz különálló jogi egységként határozta
meg. Jeruzsálem 1967-ben izraeli fennhatóság alatt történt egyesítése
elfogadhatatlan a Szentszék számára, amely továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a város
nemzetközileg garantált különleges státust kapjon. Ennek garanciáját – Martino érsek
szavaival – egy olyan, nemzetek feletti szervezet nyújtaná, amely "rendelkezik
azokkal az eszközökkel, amelyek képesek biztosítani a város különleges karakterének
megőrzését."

A vatikáni külügyminisztérium több ízben hangsúlyozza, hogy az Izraellel megkötött
államközi egyezmények nem jelentik a Jeruzsálemmel kapcsolatos izraeli igények
elismerését. A Szentszék a bizonytalan jogi helyzettel indokolja a régóta tervbe vett
pápai látogatás időpontjának lebegtetését is. A Vatikán ugyanakkor nem támogatja
azt sem, hogy a palesztinok szerezzenek nemzeti szuverenitást a város felett.

Olvasson tovább: