Ismét fennáll a fegyveres lázadás veszélye Albániában vélik a NATO tagországok
titkosszolgálatai. Az albán Shekulli hetilap értesülései szerint a lázadást azok a
tisztek vezethetik, akiket az utóbbi időszak zavargásaival összefüggésben
bocsátottak el a fegyveres erők kötelékéből. A lázadás kitörésének valószín?
helyszíneként Shkodát jelölte meg, ahol a korábbi elnök, Shali Berisha által
vezetett Albán Demokrata Párt különösen erős pozícióval rendelkezik. A Demokrata
Párt azzal vádolja a kormánypártot, hogy politikai tisztogatásba kezdett, amikor a
közelmúltban őrizetbe vett hat, korábban magas beosztást betöltő állami
tisztségviselőt. A hadsereg arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a katonai raktárak
térségében tűzparancs van érvényben, és a hadsereg egyik legfontosabb feladata a
fegyverraktárak biztonságos őrzése. Nemrégiben az albán rendőrség álarcos
fegyveresekkel vívott tűzharc után tudott csak megnyitni egy közutat, amelyet
előzőleg lázadók zártak le. (MTI)
Közel 1500 ember halt meg az Indiát június óta pusztító árvizekben, közülük
több mint ezren Uttar Prades államban vesztették életüket – közölték szombaton
az indiai hatóságok. A Brahmaputra 5000 falut öntött el, 3,6 millió ember szenved az
áradástól. Nyugat-Bengáliában félmillió embert sújt a természeti csapás. Itt sok
helyütt napok óta nincs villamos áram, sem tiszta ivóvíz. Az országot hatvan éve
nem sújtotta hasonló nagyságú árvíz. Június óta összesen 28 ezer 900
településen – 60 millió ember lakóhelyén – vonultak végig árhullámok, amelyek
öt államban három millió hektár mezőgazdasági területen tették tönkre a
termést. Eközben a szomszédos Nepálban legalább 246 ember halt meg az áradások és
az általuk okozott földcsuszamlások következtében a monszunidőszak kezdete, vagyis
június közepe óta – közölte szombaton a nepáli belügyminisztérium. Az árvíz
sújtotta területeken sokan gyomor- és bélfertőzést kaptak a szennyezett
ivóvíztől, és vérhas-megbetegedések is előfordultak. (MTI)
Mesut Yilmaz török miniszterelnök Tel Avivban kijelentette: a két ország között
fennálló katonai "tengely" nem irányul egyetlen térségben lévő másik állam
ellen sem. Izraeli tárgyalópartnere, Benjamin Netanjahu kormányfő korábban ugyanis
azt nyilatkozta, hogy az együttműködés a jövőben regionális védelmi tengelyként
szolgálhat, hiszen mindkét ország feszült viszonyban áll Szíriával. Izrael és
Szíria a Golan fennsík fölötti uralomért több háborút vívott az elmúlt
évtizedekben és érvényes békeszerződés jelen pillanatban sincs közöttük.
Törökország is vitában áll Szíriával a két ország közötti vízmegosztás és az
Alexandria szandzsákság (szírai hivatalos nevén Hatay tartomány) hovatartozását
illetően, továbbá amiatt, hogy Damaszkusz támogatja a törökországi kurd
szeparatistákat. (Haarec)
1998. 09. 12. (II/36)
