Kereső toggle

NAGYÍTÓ

Fekete inges gerillák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A koszovói válság rendezésében a nyugati közvetítők egyik legnagyobb
problémája a politikai, illetve katonai felügyelet látható hiánya a tartomány
közel egyharmadát ellenőrzése alatt tartó Koszovói Felszabadítási Hadseregben
(KLA). Hasonló aggodalmat kelt a KLA mind nyilvánvalóbb nosztalgiája a diktatorikus
hatalmi jelképek iránt.

A KLA ma már 30 ezer fős katonai erőt képvisel, de sokkal szélesebb, mintegy 350
ezerre becsült támogatói réteg áll mögötte. A szervezet 1993-ban állt fel, azonban
csak múlt év novemberében szerepelt először nyilvánosan egy szerbek által megölt
tanár temetésén a lausabeli Drenica faluban. A közel kétezer ember előtt három
egyenruhás, fekete sapkás férfi kétfej? sassal a karján felolvasta a KLA
programját, melyben felhívta az albán embereket, hogy harcoljanak, amíg Koszovó
szabad nem lesz.

Miután ez év márciusában több véres összecsapás történt a szerbek és a KLA
támogatói között, a gerillahadsereg nagy befolyásra tett szert. Ezzel párhuzamosan
Koszovónak az Ibrahim Rugova és a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) által irányított
korábbi vezetése fokozatosan veszíteni kezdett népszerűségéből. Nem akad azonban
egyetlen olyan személy sem, akit a KLA vezetőjének lehetne tekinteni. Ehelyett úgy tűnik,
hogy a KLA-nak talán öt helyi vezetősége alakult ki Koszovón belül, amelyek
kapcsolatban állnak egymással, és úgy-ahogy összehangolják az akcióikat. Egységes
felsőbb vezetés azonban nincsen.

A KLA ma Koszovónak mintegy egyharmadát felügyeli (ahol az 1,8 millió albán 90
százaléka él), és bár az általuk felügyelt részek kormányzatát nagyrészt az LDK
korábbi helyi vezetői látják el, ezek mostanra csatlakoztak a gerillákhoz. Néhányuk
gyalogos katona és parancsnok lett, és vannak, akik a polgári ügyekkel foglalkoznak a
"felszabadított területen". Legjelentősebb eredményük olyan fontos utak
kiépítése volt, amelyek segítségével a KLA harcosai ki tudják kerülni a szerb
rendőrség és a jugoszláv hadsereg ellenőrzési pontjait.

A tárgyalóképes vezető nyilvánvaló hiányán kívül a KLA más aggasztó
jellemzőket is mutat. Úgy tűnik, a szervezet a fasiszta Olaszország hagyományaiból
(amely az 1930-as években gyarmatosította Albániát) és az albán Enver Hodzsa
sztálinista vezetéséből merít ihletet. Bár a KLA csapatai különféle egyenruhákat
viselnek, a rendőrség tagjait egyre gyakrabban látni Mussolini feketeingeseit idéző
öltözetben. A KLA által átvett karlendítéses üdvözlés pedig évtizedeken át
kötelező volt Hodzsa kommunista Albániájában.

A KLA első számú erofőrrása, a helyi támogatáson kívül, az emigráns albánoktól
kapott segítség. Vagy hatmillió albán él diaszpórában világszerte. A koszovóiakon
kívül 433 ezer körül van azok száma, akik a szomszédos Macedóniában élnek (ez az
ottani lakosságnak mintegy egynegyede), míg körülbelül 600 ezer az albán
származásúak száma Európában és Észak-Amerikában. Ez utóbbiak közül váltak
sokan a KLA legfőbb anyagi és politikai támogatóivá. (SZIA)

Olvasson tovább: