Kínában a megszokottnál erősebb és korábban érkező esőzések során kiáradt
Jangce folyó eddig 400 áldozatot követelt. Néhány helyen a folyó vize naponta
mintegy hatvan centiméterrel emelkedik, s a lakosoknak szinte alig marad idejük, hogy
elmeneküljenek otthonaikból. Jiujiang város 4,4 milliós lakossága szintén
veszélyben van, ezenkívül körülbelül 110 ezer hektár termőföld is víz alá
kerülhet. A gabona egyébként teljesen tönkrement, az étel és az ivóvíz ritka
kinccsé vált Kínában. A válság kezelésére Kína kormánya mintegy 3 millió embert
mozgósított: állami alkalmazottak, katonák és a polgári lakosság együttesen
próbálja legyőzni a víztömeget. Mivel Kínában az esős évszak legerősebb
hónapjai a július és az augusztus, tartani lehet attól, hogy a megpróbáltatások
java még csak ezután következik. (MTI)
Irak ismét azt követeli az ENSZ-től, hogy nevezzen ki egy bíróságot, amely
felelősségre vonhatja Richard Butlert, az iraki tömegpusztító fegyverek
leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság vezetőjét, és elődjét Rolf Ekeust. A Babel
cím? lap – ami egyébként Szaddám Huszein fiának tulajdonában van – szerint
Butler és Ekeus politikai kérdést csinált a fegyverek ellenőrzéséből, és az USA
utasításait hajtották végre. A lap továbbá azzal vádolja Butlert, hogy hazudott a
világszervezetnek, elárulta küldetését, információt szolgáltatott ki Irakról más
országoknak, még mielőtt azok a Biztonsági Tanácshoz eljutottak volna, és fel akarja
éleszteni az iraki–amerikai katonai konfliktust. (MTI)
Tibet szellemi és vallási vezetője meghatározatlan időre elhalasztotta tajvani
útját, válaszul azokra a pekingi jelzésekre, miszerint a kínai vezetés kész
párbeszédet kezdeni vele. A dalai láma a Kínával való kapcsolatok javítása
érdekében döntött tajvani látogatása elhalasztása mellett. A dalai láma tavaly
tett látogatást első ízben a szigeten. Az utazásra Peking éles bírálattal
reagált, hiszen a kínai vezetés Tajvant és Tibetet is Kína elszakíthatatlan
részének tekinti. Csiang Cö-min kínai államfő június végén, Bill Clinton amerikai
elnök látogatása idején ismerte el először nyilvánosan, hogy a pekingi vezetés
kapcsolatot tart fenn a dalai lámával. A tibeti vezető hangsúlyozta, hogy örömmel
találkozna Csiang Cö-minnel. (ITAR-TASSZ)
1998. 07. 11. (II/28)
