Kereső toggle

A HÉTEN TÖRTÉNT

Leváltanák Jelcint

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az orosz parlament alsóháza, a duma kommunista, agrárpárti és nacionalista
frakciói közösen javaslatot nyújtottak be Borisz Jelcin leváltására. Az elnököt a
Szovjetunió felbomlasztásával, gazdasági káosz előidézésével – és ezzel
összefüggésben népirtással –, az orosz törvényhozás 1993-as szétlövetésével,
továbbá a csecsen polgárháború kirobbantásával vádolják. A baloldali
kezdeményezés inkább taktikai támadásnak számít, ugyanis az orosz alkotmány
értelmében az államfő csak hazaárulás vagy ehhez hasonló komoly bűncselekmény
esetén mozdítható el posztjáról. Ebben az esetben is a képviselők kétharmados
többségére van szükség, erre pedig jelenleg kevés az esély. A duma hamarosan azt a
törvénytervezetet is megvitatja, amely lehetővé tenné az államfő orvosi
kényszerkivizsgálását. Ezután az elnökválasztási törvényt szeretnék
módosítani: a kommunisták javaslata szerint aki már másodszor elnök, a következő
időszakban nem is jelöltetheti magát, ami egyértelműen kizárná Borisz Jelcin
indulását a 2000-ben esedékes választáson. (Hetek)


Román lap az egyetem alapításról

A Transilvania Jurnal cím? román nyelv? napilap ismertette az erdélyi magyar
nyelv? egyetem létrehozását célzó törvénytervezet részleteit. A tervezet szerint
az egyetem két helyszínen, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működne, mintegy 20
ezer diákkal. A lap rámutat azokra az okokra, amelyek az egyetem Kolozsváron való
létesítése mellett szólnak: "A város Erdély legfontosabb egyetemi központja, itt
megtalálható a tanulmányi folyamathoz szükséges infrastruktúra és tanári kar."
Ugyanakkor a háttérben politikai okok is meghúzódnak: "Hosszú távon a magyarok
szeretnék növelni a kolozsvári magyar közösség fontosságát és befolyását,
illetve itt akarják felkészíteni azt az értelmiségi réteget, mely a jövőben a
romániai magyarság sorsát lesz hivatott irányítani." (Hetek – Nagyvárad)


Az iszlám világ helyzete

Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök a nagy port kavart pakisztáni nukleáris
robbantások után a Perzsa-öböl mentén fekvő államokban tett körutat.
Szaúd-Arábiában hétfőn vendéglátójával, Fahd királlyal az "iszlám világ
helyzetéről" folytatott eszmecserét. Navaz Sarif öböl menti körútjának célja,
hogy tárgyalópartnereivel megvitassa a pakisztáni és az indiai atomrobbantások
következtében Dél-Ázsiában kialakult helyzetet, illetve támogatást szerezzen a
baráti államoktól a nukleáris kísérletek miatt elrendelt nemzetközi büntető
intézkedések enyhítésére. (AFP)


A norvégok és a KGB

A norvég titkosrendőrség megfigyelés alatt tartotta a hetvenes években Thorvald
Stoltenberg akkori külügyminisztert, mert azzal gyanúsította, hogy kémkedik a
Szovjetunió javára – derült ki egy könyvből, amely kedden került a norvégiai
boltokba. A Titkos háború cím? m? szerzői szerint mindez csak azért történt, mert
Stoltenberg gyakran találkozott szovjet diplomatákkal és bírálta az Egyesült
Államok vietnami háborúját. (MTI)


Összecsapások Srí Lankán

Közel ötszázan vesztették életüket Srí Lankán a kormányerők és a Tamil Eelam
Felszabadító Tigrisei (LTTE) szakadár szervezet között kiújult harcokban. A
kormánycsapatok egy katonai szempontból létfontosságú országutat akartak elfoglalni.
Anuruddha Ratvatte védelmi minisztériumi államtitkár elmondta: a hadsereg 208
katonája esett el az összecsapásokban, míg a szakadárok rádióadásának
beszámolója szerint 225 fegyveresük életébe került az ütközetsorozat. A Srí
Lanka-i kormány az országút elfoglalásáért folyó küzdelem kezdete óta most első
ízben számolt be részletesen a szigetország északi részén zajló offenzíva
áldozatairól. (Reuters)


Blair európai körúton

A jövő heti cardiffi csúcstalálkozót előkészítendő Tony Blair brit
miniszterelnök körutazást tartott Európában. Blair Helmut Kohl német kancellárral
folytatott megbeszélésén az Európai Unió keleti bővítése, a közös pénz
bevezetésének előkészítése, valamint az unióban végrehajtandó belső reformok
ügye szerepelt napirenden. Bonn azt szeretné, ha újra átgondolnák a döntési
jogköröket, lényegesen csökkentenék az EU központi hatáskörét és bizonyos
kérdések eldöntése ismét a nemzeti kormányokra, vagy a regionális döntéshozó
testületekre maradna. Németország egyébként uniós hozzájárulásának évi
kétmilliárd fontos csökkentését kérte Brüszszeltől. (Hetek)


Jelentés a határon túli magyarság helyzetéről

A Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyarság helyzetéről
jelentetett meg három kötetből álló sorozatot magyar, angol és francia nyelven a
Határon Túli Magyarok Hivatala – jelentette be Törzsök Erika elnök. A hivatal
vezetője fontosnak nevezte, hogy a kötetek az adott országok gazdasági és társadalmi
közegébe beágyazva mutatják be a magyar közösségek helyzetét, mivel az elmúlt
évben megnövekedett az érdeklődés a hivatalnál az Európai Unió és a NATO
részéről a korrekt és tárgyszer? adatok iránt. "Ezek a füzetek olyan hátteret
biztosítanak, hogy a lehetséges félreértések elkerülhetők legyenek" – mondta
Törzsök Erika. (Hetek)

Olvasson tovább: