Kereső toggle

Hol a legveszélyesebb zsidóként élni Európában?

A muszlim bevándorlás felerősítette a zsidógyűlöletet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Három forrása van Nyugat-Európában a zsidók elleni gyűlöletnek – állítja Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ izraeli igazgatója, aki szerint ma a zsidóság számára Kelet-Európa biztonságosabb helynek számít, mint a kontinens nyugati fele.

A hallei zsinagóga elleni terrortámadás nyomán sokan igyekeznek értelmezni azt, milyen okok vezettek ahhoz, hogy Nyugat-Európában a második világháború után több mint 70 évvel újra nyílt utcán ölnek meg zsidókat?

– Számos oka van annak, hogy Európában megerősödtek a jobboldali mozgalmak és nőtt az antiszemita támadások száma. Ez részben az Európai Unió és a globalizmussal szembeni reakció, mert mindkettő veszélyezteti a nemzeti identitást. Bár nem szükségszerű, hogy ez együtt járjon a kisebbségek politikai és társadalmi szintű kirekesztésével, mégis gyakran ezt tapasztaljuk. Semmi kétség, hogy a menekültválság és például a demokratikus tradícióval nem rendelkező, mély antiszemita érzelmekkel terhelt muszlim országokból Németországba érkezett másfél millió bevándorló is erőteljesen hozzájárult az újfasizmus megerősödéséhez. Ezek a menekültek ugyanis hazájukban erőteljes dózist kaptak a holokauszt tagadásából, és a legtöbbjüknek teljesen eltorzult képük van a világtörténelemről. Az ilyen jelenségek igazolást adhatnak a nemzeti identitás elvesztése miatt aggódó jobboldali félelmeknek, amellett, hogy fenyegetést jelentenek a helyi zsidó közösségek számára is.

Milyen forrásból táplálkozik a zsidóellenes gyűlölet?

– Jelenleg három forrása van az antiszemitizmusnak Nyugat-Európában: a szélsőjobboldal, a szélsőbaloldal és a helyi muszlim közösségek. Ezek közül eddig az első és a harmadik forrásból történtek erőszakos támadások zsidók és zsidó intézmények ellen. Az európai zsidóságban a jövővel kapcsolatos félelmeket is a szélsőjobb, valamint a muszlim fenyegetések táplálják.

A szélsőbaloldal a gyűlöletét Izraellel szemben összpontosítja, hasonlóan, ahogy a kommunisták is az elmúlt évtizedekben. Ők még nem léptek fel erőszakosan, de ez a jövőben megváltozhat.

Gyakran olvasni arról, hogy Kelet-Európában milyen atrocitások érnek zsidó személyeket. Ugyanakkor erőszakos támadások eddig kizárólag Nyugat-Európában történtek. Hol a legrosszabb ma zsidóként élni Európában?

– A zsidóság helyzete szempontjából Európában Franciaország, Belgium és Németország számít a legrosszabb helynek. Különös módon az antiszemitizmus szintje sokkal alacsonyabb Kelet-Európában, mert ebben a régióban nincs nagyszámú muszlim bevándorló, és a kommunizmus emlékezete miatt a szélsőbaloldal sem létezik. Így ebben a térségben az antiszemitizmus elsősorban a „hagyományos” szélsőjobboldali formában jelentkezik, amelyek a legkülönfélébb nevetséges összeesküvési elméletekből táplálkoznak.

Nem tart attól, hogy ma, amikor már alig élnek a holokauszt személyes tanúi közül, elhomályosodik a vészkorszak emléke?

– A holokauszt emlékezete ma valójában erősebb, mint korábban bármikor. Ez Nyugat-Európában segíti az antiszemitizmus és rasszizmus elleni harcot, Kelet-Európában viszont azokban az országokban – és ilyen országok csak Kelet-Európában voltak –, ahol a helyiek közül sokan együttműködtek a nácikkal a zsidók elleni szisztematikus tömeggyilkosságokban, gyakran épp az antiszemitizmust erősíti.

Hogy érti ezt?

– Ennek az oka, hogy vannak, akik megpróbálják újra írni a Soá valóságos történetét, és – hamis módon – egyelővé teszik a nácik és a kommunisták bűneit, valamint nemzeti hősként dicsőítik az antikommunistákat, még akkor is, ha ők segítették a zsidók meggyilkolását a holokauszt során.

 

A nemzetek emlékeztetője

Efraim Zuroff történészt, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjét sokan az „utolsó nácivadászként” emlegetik, mióta 2002-ben meghirdette az „Utolsó Esély Akciót” (Operation Last Chance) a még életben maradt, de soha felelősségre nem volt náci háborús bűnösök felkutatására. Ennek történetét hasonló című önéletrajzi könyvében írta meg, ami 2012-ben magyarul is megjelent, a Hetek kiadó gondozásában.
Simon Wiesenthal küldetését tovább folytatva Zuroff az elmúlt közel két évtizedben jogászok, politikusok és a média segítségével igyekezett rávenni a különböző országok hatóságait, hogy az általa összegyűjtött dokumentumok alapján indítsanak eljárást a még életben lévő háborús bűnösök ellen. Mint mondta, ezzel a nemzeteknek is segíteni akar abban, hogy szembenézzenek a múlt felelősségével, és rendezni tudják a történelmi adósságokat. Nem Zuroffon múlt, hogy ezek az erőfeszítések világméretekben felemás eredménnyel jártak.
Az évtizedek alatt számtalan izgalmas nyomozásban vett részt, amelynek egy részét csak most fedi fel könyvében. Efraim Zuroff nyomozott többek között az auschwitzi „halál angyala”, Joseph Mengele után is, akit Adolf Eichmannhoz hasonlóan Izraelben akartak bíróság elé állítani. Felkutatta a „mauthauseni mészáros”, dr. Aribert Heim rokonait, akik évtizedeken át rejtegették a szadista osztrák orvost. Magyarországon ő találta meg Képíró Sándor volt csendőr századost, az újvidéki mészárlás egyik felelősét, akit bíróság elé is állítottak.
Efraim Zuroff az izraeli Efrat településen él, négy gyermeke és kilenc unokája van. 2008-ban Boris Tadić szerb elnök Nobel-békedíjra javasolta, egy évvel később pedig Újvidék városa díszpolgárrá választotta.
„Amikor arra kérnek, hogy jellemezzem a munkámat és a módszereimet, általában azt felelem, hogy egyharmad részben detektív, egyharmad részben történész, egyharmad részben pedig politikai lobbista vagyok. Mindezekből együttesen áll össze ugyanis egy 21. századi nácivadász.” (Efraim Zuroff)

Olvasson tovább: