Kereső toggle

A sikerhez fejben kell változni

Nagy László a magyar kézilabda jövőjéről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem érzi terhesnek a politika jelenlétét a magyar kézilabdában, a TAO-rendszer mellékhatásaként megerősödött idegenlégiós-dömping ellen viszont küzdeni fog. Nagy Lászlóval, a Barcelona és a Veszprém egykori sztárjával, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai alelnökével beszélgettünk.   

Amikor májusban bejelentetted, hogy visszavonulsz, a sajtótájékoztatón nagyon elérzékenyültél. Élsportolóként mennyire nehéz visszavonulni, főleg egy ilyen gazdag karrier után?

– A bejelentés valóban elég érzelmesre sikerült, spontán törtek fel belőlem az érzelmek, de ez nem jelenti azt, hogy egy percre is megbántam volna a döntésemet, sőt, inkább megkönnyebbültem. A visszavonulásomat múlt év októberében kezdtem el fontolgatni, miután a testem már egyre kevésbé kívánta a versenyszerű sportot. Most kezdődött el az alapozás a Veszprémnél, de nem vágyom vissza. Hetente kétszer futok 10-15 kilométert, ez most elég. 

 

Annak idején Szegeden nagy hír volt, hogy a mindkét sportágban született tehetségnek bizonyuló ifjú Nagy Laci az amerikai ösztöndíjjal is kecsegtető kosárlabda helyett a kézilabdát választotta. Szoktál még arra gondolni, hogy mi lett volna, ha...?

– Mondogatták annak idején, meg néha még ma is, hogy akár az NBA-ig vihettem volna, de nem szoktam ezen gondolkozni, nincs sok értelme. Lehet, hogy így lett volna, lehet, hogy nem – az viszont biztos, hogy 12 évet tölthettem a világ legeredményesebb kézilabdaklubjánál. Ma már csak ez számít.  

 

Rendkívül korán, 19 évesen szerződtél Barcelonába. Valahol nyilatkoztad egyszer, hogy a döntésben elsősorban a szakmai szempontok domináltak, hiszen jobban kerestél volna, ha itthon maradsz. Ezt elsőre nehéz elhinni...

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: