Kereső toggle

Szeretném divattá tenni a másokon való segítést

Interjú Benes Anitával, a Daalarna divattervezőjével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemcsak divattervezőként, hanem cégvezetőként is elismert, a Daalarna ruhakölteményei 17 év alatt 12 ország 35 városába jutottak el, legnagyobb sikerének Benes Anita mégis csapatát tartja, akik nélkül nem jutott volna el oda, ahol most tart.

 

Gyermekkori álom a menyasszonyi ruhák tervezése?

– Egyáltalán nem. Maga az öltözködés nem érdekelt jobban, mint egy átlagembert. Rajzolni, kreatívkodni viszont nagyon szerettem mindig, ezért művészeti szakközépiskolába mentem, ahol kizárásos alapon a textilszakot választottam. Ezután a MOME-ra felvételiztem, és egy ösztöndíjjal – ami a ruhatervezés szakra szólt – kerültem Párizsba, ott tudatosodott bennem, hogy már nem csak az alapanyagok, a színek és a formák érdekelnek. Ott szerettem meg igazán a divat világát. Ezután hazatérve szakot váltottam, így lettem végül divattervező.

 

Hogyhogy nem Franciaországban csinált karriert?

– A mai, tudatosabb észjárásommal gondolkozva, valószínűleg elmehettem volna egy nagy divatházhoz gyakornoknak, de annak idején fel sem merült, hogy ott maradjak. A mai fiatalok az én generációmhoz képest karrierjüket, egzisztenciájukat tekintve sokkal tudatosabbak. Ez bizonyos szempontból példaértékű, én is erre nevelem a gyerekeimet. Más szempontból viszont hátrány, mert nem mernek szabadon, kényszerek és nyomások nélkül dönteni, és így élni sem. Mi akkor egyszerűen csak éltük az életünket. Párizsba a szerelmem után mentem, aki oda kapott ösztöndíjat, úgyhogy abszolút a véletlen műve volt. Franciaország egyébként nagyon tetszett, a hangulat és az életérzés teljesen beszippantott, de iszonyatos honvágyam volt.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: