Kereső toggle

Kezdetben volt az információ

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Prof. Dr. Werner Gitt a bibliai hit alapján álló tudományos elméletek kidolgozásának egyik legnagyobb hatású úttörője. Számos könyvet írt és előadást tartott a világ különböző rangos egyetemén a Biblia és a tudomány témakörében, két évtizede szorgalmazója az erről zajló vitáknak, párbeszédnek. Szakterületén, az informatikában a létezés alapjait érintő olyan forradalmi kijelentéseket fogalmazott meg, amelyek sok hívő tudóst inspiráltak kutatási eredményeik bátrabb kommunikálására. Emellett küldetésének tekinti a Szentírás tekintélyének tudományos igényű védelmét.

Mire alapozza azt az állítását, hogy Isten létezése bizonyítható? Hiszen filozófusok regimentje, sőt teológusok állítják ennek ellenkezőjét.

– Azok a könyvek, művek, bölcseletek, amelyek alapján ők tagadják Isten létének bizonyíthatóságát, és sokan közülük magát Istent, semmivel sem különbek vagy magasabb rendűek a Bibliánál. Márpedig az Újszövetségben található egyik apostoli levél, nevezetesen Pál apostolnak a római gyülekezethez írt levele azt állítja, hogy a teremtményeket figyelve, tanulmányozva szükségképpen eljutunk arra a felismerésre, hogy van Teremtő. Maga a Biblia ajánlja számunkra, hogy ezen a módon bizonyítsuk nem hívő kortársaink számára Isten létezését. Ha egy filozófus vagy teológus a saját eszmerendszerén belül kialakított logika alapján ezt cáfolja, még mindig csak ott tartunk, hogy egy állítás és annak ellenkezője hangzott el.

A tudományos élet szereplői mindig azzal söprik le az asztalról a keresztény tudósok állításait, hogy azok vallásos világnézeten alapulnak és az elfogadott tudományos módszerekkel nem bizonyíthatóak. A mai tudományos paradigmák egy részével nem ugyanez a helyzet?

– A tudomány segítségével csak egy bizonyos határig lehet megismerni a valóságot, és egyetlen egy tudományág sem tudja átlépni az árnyékát: csak a rendelkezésre álló mérőeszközök által biztosított lehetőségek határain belül tud mozogni. A tudomány folyamatosan fejlődik, vagyis amit tegnap nem tudtunk, azt ma már tudjuk, és amit ma még csak sejtünk, holnap igazolható lesz. Például az élő szervezetek vizsgálata ma már ott tart, hogy kell legyen valami kiindulási pont, amely információt közvetít a sejtjeinkbe. Arra azonban nincs válaszuk, hogy ki a küldő, mert erről a természeti törvények hallgatnak. Ehhez egy másik információforrásra van szükségünk, amely egy olyan teista alapon álló tudós számára, mint én, a Biblia. Sok materialista tudós eljut odáig, hogy az élet mikro-, illetve makroszínterei és szereplői tervezőről árulkodnak, de ennél tovább nem merészkednek, Isten pedig nem kényszerít senkit a hitre. Mindenki eldöntheti, hogy megteszi-e ezt a pluszlépést vagy sem.

Tudna példákat mondani olyan bibliai kijelentésekre, amelyek jóval megelőzték nemcsak a saját korukat, hanem a későbbi évszázadok tudományos szintjét is, és ma már bizonyított a valóságtartalmuk?

– A Biblia „dekódolásának” egyik problémája, hogy olyan információkat, amelyek a mai tudományos szintnek megfelelnek, három-négyezer évvel ezelőtti fogalmakkal ír le. A természeti törvények nem nagyon változtak az idők során, és sok esetben a Biblia korábban mondta azokat ki, mint a tudomány képviselői. Gondoljon csak arra, amit Isten mondott Noénak az özönvíz után: amíg a világ létezik, lesz vetés és aratás, nyár és tél, nappal és éjszaka, hideg és meleg. Ezek mind a megváltozott körülményekről szólnak, és ha ma hangoznának el, úgy szólnának, hogy: a természeti törvények változatlanok. Vagy itt van a csillagok száma, amiről Mózes és Jeremiás könyve már akkor azt állította, hogy megszámlálhatatlanul sok, amikor még az emberiség nagy része azt gondolta, hogy legfeljebb háromezer van belőlük. Ma a csillagok számát úgy becsülik, hogy nagyságrendileg egy egyes és utána körülbelül 25 nulla helyi érték. Egy olyan számítógép, amelyik másodpercenként 10 milliárd számítást hajt végre, nagyjából 30 millió évig számolhatná őket. Egyébként azt is kijelenthetjük, hogy amiről a Biblia azt állítja, hogy nem megismerhető, azt tudományos módszerekkel felesleges is kutatni. Ilyen például a Föld belseje vagy az univerzum struktúrája. A legmélyebb fúrások még ma is csak pár kilométeresek, és egyelőre úgy tűnik, a csillagászati távlatok is a mélyűr-fotózásig jutottak.

Ön sokat foglalkozott olyan, a Bibliában található ellentmondások vagy félreérthető kijelentések logikai úton való magyarázatával, amelyek az ateista tudósok vesszőparipái. Megvédhető így a Biblia tekintélye?

– Ha Jézus főpapi imájában megfogalmazott állításából indulunk ki – „A te Igéd igazság” –, akkor a Bibliában nincsenek tévedések és ellentmondások. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden látszólagos ellentmondást fel tudunk oldani, hiszen korlátozottak az ismereteink a Szentírással kapcsolatban is. Pál apostol be is ismeri a szeretet himnuszában, hogy a világkorszak megváltozásáig csak „rész szerint van bennünk az ismeret”. Ahhoz is kell egyfajta szabadság vagy bátorság, hogy ne akarjunk mindenre logikus megoldást találni, hanem egyszerűen csak békén hagyjuk a megmagyarázhatatlan dolgokat. Ettől még nem sérül a Biblia tekintélye. Viszont azokkal a tudományos világban időszakonként felbukkanó törekvésekkel, amelyek nyilvánvalóan a Biblia lejáratására törekszenek, kötelességünk szembemenni. Hadd mondjak egy példát! Az özönvíznél maradva, sok teológus azt állítja, hogy annak bibliai leírása a Gilgames-eposz alapján született, mivel az régebbi keletkezésű. Az évszámokkal való játéknál egzaktabb módszerhez folyamodtam ennek cáfolatára: matematikai számítások és modellek segítségével összehasonlítottam a két történetben szereplő és pontos paraméterekkel ellátott hajótest leírásának életszerűségét. Melyiknek milyen az alakja, súlyelosztása, vihartűrő képessége stb. Noé hajója egy háromemeletes téglatest volt, amelyben alul helyezték el a nagytestű és súlyos állatokat, legfelül pedig a könnyűeket, így mindig szembe tudott fordulni a hullámokkal. A Gilgames-monda hajója ezzel szemben egy hétemeletes kocka, amelyben akárhogy is helyezik el az állatokat, az aránytalan súlyelosztás miatt, külső erők hatására csak saját tengelye körül tud forogni. Szerintem ilyenkor a tudomány igazolja a Biblia hitelességét.

Nemrég a magyar miniszterelnök-helyettes az evolúció és a teremtéstan összeegyeztethetőségéről értekezett az iskolai tananyag kapcsán. Ön szerint ezek egyenrangú elméletek, amelyek között akár átjárás is lehet?

– Számomra elfogadhatatlan a teista evolúció. Még az ateizmusnál is rosszabb, mert az legalább következetesen tagadja Isten létezését. A teista evolúció hívei viszont arra használják Istent, hogy magyarázatot adjanak az evolúció érthetetlen és bizonyíthatatlan részeire. Nem gondolják, hogy Ádám és Éva volt az első emberpár, és tőlük származunk mindannyian, hanem azt hiszik, hogy az ember az állatvilágból emelkedett ki egy folyamat részeként. Ráadásul az evolúció azt tanítja, hogy a halál szükséges a fejlődéshez, az életképteleneket szelektálja a főáramból, tulajdonképpen rendező elv. A Biblia teljesen mást tanít a halálról. Következményként tekint rá, olyan rosszként, amely az örök isteni rendelésekkel szembeni lázadás eredménye. Nem az élet forrása, hanem a létezők ellensége. Azért veszélyes a teista evolúció, mert barátként tekint az ellenségre, és így megkérdőjelezi a megváltás szükségességét, amely az embert kivezeti a halál birodalmából.

Ha már a teremtésnél tartunk, egyik könyvének azt a címet adta, hogy: Kezdetben volt az információ. Kifejtené, hogy ez mit jelent az ön olvasatában?

– Az információ az élet alapja. Ezt azóta tudjuk, hogy a múlt század második felében felfedezték a DNS-t. Paradigmaváltás történt, majdnem minden tudományos eredményt ehhez képest kellett újragondolni. Na de, honnan származik a sejtekbe kódolt információ? Természettudományos alapon azt tudjuk mondani, hogy információ csak intelligencia által tud létrejönni, mivel minden esetben szüksége van kiindulási pontra, egy közlőre. Az evolúciónak nincs válasza arra, hogy miként jön létre az információ, mert önmagában az anyag nem képes azt produkálni, csupán feldolgozni és tárolni. Máig nem sikerült egyetlen egy olyan ellenőrzött folyamatot sem szimulálni, amelynek során az információ az anyagban jött volna létre.

Mit mond a tudomány, az informatika az információ természetéről?

– Az információ valami, ami nem materiális, de az anyag hordozza. A testünk, az agyunk alkotórészei is olyan anyagok, amelyek ezt teszik, de az információ forrása az ember nem materialisztikus, láthatatlan része. Ennek igazolására is – hasonlóan az anyagi, fizikai folyamatokat leírókhoz – vannak már rögzített természeti törvények, de az információval kapcsolatos tudományok aránylag frissek, és még keresik a helyüket a természettudományok világában.

A könyvéhez visszatérve, ezek szerint a kezdeti információközlés maga a teremtés, melynek során az információt hordozó anyagok is létrejöttek?

– Így van! Hitem szerint a világ nem bonyolult folyamatok eredményeként jött létre, hanem beszéd által, amely tele volt életet közvetítő információval. A szitakötő nem az évmilliók során sajátította el azt az egyedülálló képességét, hogy előre, hátra és oldalirányba is tud repülni, ahogyan a bálnák sem fokozatosan szoktak hozzá a nyomáskiegyenlítődéshez, miután három kilométer mélyről nagy sebességgel a felszínre úsznak, hanem kezdetektől fogva képesek voltak erre.

A tudományos fejlődés ütemét figyelve nemsokára elérhetővé válik az emberek klónozása. Lejátszódhat egy klónban is az a pálfordulat, amely például az ön életében is megtörtént, miután hallotta az evangéliumot? Üdvözülhetnek a klónok?

– Miért ne? Ők is individuumok, még ha nincsenek is szüleik. Ha megnézi a szamócapalántákat, kacsok nőnek ki rajtuk, amelyből termés nem lesz, de újabb növény igen. Egy krumpli elásásával sok krumplira tehetünk szert. A többi krumpli annak az egynek a klónja. A levéltetű is tudja klónozni magát. Amikor elharapódznak a természetes ellenségeik és nincs idejük párosodni a megfelelő időszakokban, klónszerűen szaporodnak, pontosabban a nőstényeknek nincs szükségük hímre a reprodukcióhoz. Az ember klónozásával kapcsolatban nem az a kérdés, hogy működik-e, hanem hogy megengedhető-e az emberiség ilyetén szaporítása. Véleményem szerint nem véletlen, hogy a bibliai családmodellben van apja és anyja egy gyereknek. De ettől még egy klónszülöttnek is lehet hirdetni az evangéliumot. (Közreműködött: Rimaszombati Andrea)

Olvasson tovább: