Kereső toggle

Viktor és Mihály vezet az új világba

– mondja Makovecz Imre építész

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az antropozófus, építész csak Orbán Viktorral tudja elképzelni a nemzet megmentését, addig is polgári engedetlenséget szorgalmaz. Ha meglesz a kétharmados jobboldali többség, akkor jöhet az ország gatyába rázása, a baloldal számonkérése és hosszú távon, a szellemi gyökereinkhez való visszanyúlásnak köszönhetően, egy új világba való átmenet Mihály arkangyal segítségével.

Az ön kezdeményezésére 30-40 civil szervezet munkálkodik a kétharmados jobboldali többség elérésén. Hogy tekint magára ebben a most körvonalazódó nemzeti összefogásban?

- Építész vagyok, és nem is vagyok hajlandó más lenni. Eszem ágában sincs a politikába bekapcsolódni, de most olyan helyzet alakult ki, hogy az ember nem teheti meg, hogy ne legyen ott, ahol lennie kell. Mindenkinek ezt tudom ajánlani, csak konkrétumokban szabad gondolkozni, a beszéd ideje elmúlt. Az utóbbi 50 évben mindent megtettek, hogy ne legyen kollektív tudatuk az embereknek. Csak hazugságokat tanítottak Magyarországról, még Horthyt is elmondták mindenféle fasisztának, holott Szálasit börtönbe záratta. A diktatúrák lényege az, hogy nehogy beszélgessünk egymással. Ezért álltam elő az összefogás ötletével.

Azt értem, hogy mindenki tegye oda magát, de azt nem, hogy csak konkrétumokban szabad gondolkodni. Mire gondol?

- Például polgári engedetlenségre. Mondok egy példát: a közbeszerzési törvény és a hozzá kapcsolódó összes beruházás arra jó csupán, hogy egy virtuális valóságban lehetetlenné tegye a dolgok megvalósulását, és ennek kísérőjelenségeként kontrollálhatatlan korrupciót hozzon létre. Magyarországon ezért képtelenek az önkormányzatok bármilyen fejlesztést végrehajtani. Állandóan elvesznek azokban az áljogászkodó zsákutcákban, ahol mindig valaki tartja a markát, hogy egy lépéssel tovább lehessen haladni. Ezt a torz rendszert úgy, ahogy van, ott kell tudni hagyni.

Ez első ránézésre nem polgári engedetlenség, hanem öngyilkosság. Miből fognak fejleszteni a települések állami pénzek és uniós források hiányában?

- De hát így se épül semmi! Évek óta dolgozunk, és nem épül meg semmi a fejlesztési tervekből. Alapítványokba kell levinni a pénzt, és azokon keresztül kell megvalósítani azt a bölcsődét, óvodát, útfelújítást és bármit, amire szükség van.

Megmondom magának, hogyan ismétli magát a történelem. A hetvenes években, a tsz-ek egyesítésével egy időben a VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet - a szerk.) tudományos irodája azt a feladatot kapta, hogy 3300 magyar településből minősítsen szerep nélkülivé 1300-at. Vagyis több mint ezer magyar falu fokozatosan szűnjön meg, és az emberek költözzenek át más területekre. A leépítéshez először az iskolát kellett megszüntetni, aztán a tanácsot, majd az egészségügyet, a postát stb. Ma ugyanennek a folyamatnak lehetünk a szemtanúi. A vidéki emberektől elvették a földet, felszámolták a megélhetés alapjait. Apám falujában, a kétezres lélekszámú Nagykapornakon például négy asztalosmester dolgozott. Ma hétszázan laknak a faluban, és egyetlen iparos sincs. Ennyit a centralizációról. A centralizált vállalatokat eladták a külföldieknek, miközben a magyar ipartevékenység majdnem teljesen megszűnt.

Ön miben látja a nemzeti oldal egységének hiányát? Miért nem lehet egységfrontot létrehozni a jobboldalon, ha mindenki ugyanazt akarja és az ellenségkép is közös?

- Amikor először összehívtam azt a negyven civilszervezetet, azzal kezdtem, hogy amatőr, dilettáns elképzelések vannak közszájon arról, ki legyen ennek az országnak a vezetője. Világossá tettem, hogy csakis olyan személy jöhet szóba, aki komoly politikai kapcsolatrendszerrel rendelkezik; legalább két nyelven hibátlanul beszél; normális családja van, és két-három gyereke. Magyarán, minden tekintetben profi. Én csak egy ilyet ismerek: Orbán Viktornak hívják. Akinek ez nem tetszik, tegye fel a kezét - mondtam a megjelenteknek -, és Vona Gábor azonnal jelezte is nemtetszését. Megmutattam neki a kijáratot. Legközelebb Bajnai Gordon megválasztásakor találkoztunk a Kossuth téren. Jobbikosok álltak be a tömeg és a rendőrök közé, és mindkét felet provokálták. A rendezvény vége előtt a meg nem hívott gárdisták egyszer csak egy kettős sorfalat hoztak létre, és Vona Gábor elindult a mikrofon felé. Odaálltam elé és megkérdeztem: mit szólnál ahhoz, hogy ha te szerveznél egy ekkora demonstrációt, annak anyagi és szervezési terheivel együtt, és én ott arról akarnék beszélni, hogy te egy görény vagy? Úgyhogy te itt nem beszélhetsz, mondtam. Tudomásul vette, kezet adott rá, ám elköszönésünk után körülbelül 20 métert tehettem meg, amikor ő már a mikrofonnál állt és a tömegnek szónokolt. Visszatartotta őket, hogy felmenjenek a Várba Sólyom Lászlóhoz, és belevezette a felhevült embereket egy konfrontációba, majd jött a vízágyú és a könnygáz. Ez a dramaturgia egyenesen azt mondja nekem, hogy a Jobbik a nemzeti oldal megosztására szerveződött, és e tekintetben kifogástalanul funkcionál. Azóta a kurucinfo engem mindennek elmond, ami nem emberi. Általában lehet tudni, hogy én ki vagyok, és eddig mit hoztam létre, úgyhogy ilyeneket csak az mond rólam, akinek ez a feladata.

Ha a jobboldalon összejön a kétharmados parlamenti többség, mivel kell kezdeni az ország gatyába rázását?

- Mindenek előtt meg kell erősíteni Orbán Viktort. Neki pedig valóban a nemzet fennmaradását szolgáló és a környező országokhoz való, nem pénzalapú, megalkuvásmentes viszonyt kell tudni kialakítani maga körül.

És ezt Orbán Viktor is így gondolja?

- Úgy tudom, igen. Energikus, rendkívüli átlátó- és hihetetlenül gyors felfogóképessége van. Ezt konkrétan onnan tudom, hogy dolgozom neki és Mezei Györgynek a felcsúti Puskás Akadémián. Én még olyan megrendelővel nem találkoztam, mint Viktor, aki egy pillanat alatt átlátja a tervet, holott nem szakmája, és magas színvonalon képes megjegyzéseket tenni. Nekem ennyi elég, mint építésznek, hogy lássam, kivel van dolgom. Azonkívül ismerem a feleségét és a négy gyermekét, és tudom, hogyan élnek. Szeretem és tisztelem ezt az embert. Egy hülye idiótát viszont, aki reggeltől estig a pénz körül sündörög, azt nem tudok szeretni.

Egyre kevésbé féken tartható gyűlölet tapasztalható mindkét politikai oldalon. Ön szerint lehet még valaha békét teremteni ebben az országban?

- Ezt nem tudom, de dolgozom szocialista polgármesterekkel, akik elsőrangú, kifogástalan emberek, mindent megtesznek a városukért. Az ország megosztása szocialistára és nemzetire számomra egy rossz vicc. Ne a pártfegyelem döntse el, könyörgöm, hogy ki kivel hajlandó szóba állni. Ettől még igaz, hogy a szocialistáknak irtózatos bűneik vannak, és egy valódi rendszerváltás esetén az elszámoltatás nem maradhat el.

Létrehozható akár ideológiai, akár gazdasági vagy más pragmatikus szempontok alapján nemzeti egység?

- A nemzeti egység belátáson nyugszik. Belátom-e azt, hogy ennek az országnak egy épeszű ember vezetésére van szüksége, aki egy kitűnő csapattal mindent megtesz azért, hogy az állampolgároknak egy fokkal jobb legyen a helyzetük. De sajnos a magyar nemzeti lét egy kicsit bonyolultabb ennél. Nemcsak azért, mert olyan keményen individualisták vagyunk, hogy alig látunk tőle, hanem mert sokszínűek is vagyunk egyszerre. Szlovákiában is dolgozunk az elcsatolt Komárom területén, ahol a szlovákiai építészeket is bevontam a munkába. A magyar felet, akihez átmegyünk, Litoveliczkinek hívják, a szlovákot Vargának, Magyarországról megy hozzájuk Makovecz, és magyarul beszélgetünk. Ez Szent István Magyarországa, aki szerint az az ország erős, amelyik több nemzetből áll. Az egyesült Európa alapgondolata is Szent István-i gondolat, már bocsánat. Ez az ország úgy tudott a késő középkorig Európa szívcsakráját magába foglalva létezni, hogy különféle népeket tömörített magába. Nem különböztettük meg az oláhot a tóttól. A közös nyelv a latin volt, a kis- és középnemességtől fölfelé kötelező volt a latintudás, továbbá az egyház is ezen a nyelven celebrálta a miséket. Ne feledjük, hogy a katolikus szó egyetemest jelent.

Ebben a sokszínű kavalkádban ön szerint hol van a helye a cigányságnak?

- Gyerekkoromban önálló közigazgatási struktúrája volt a cigányságnak, vajdák vezették őket, és kifogástalanul űzték ősi mesterségeiket: teknővájóként, kovácsként, köszörűsként stb. Ezt a működőképes belső szisztémát Rákosi és Kádár számolta fel, és létrehoztak belőlük egy kifosztott tömeget, akik még az emberi tartásukat is elvesztették. Ezt a tönkretett népességet olyan cigány vezetőkkel együttműködve lehet csak felemelni, akik hitelesek a saját népük előtt. A cigány is ember, és nem csak a muzsikus cigány.

Ön szerint a kereszténység felvétele előtti  időszak szimbólumrendszerének reneszánsza nem megy szembe azzal a progresszív jobboldali hagyománnyal, amit a Szent István-i állameszme képvisel? Összebékíthető egyáltalán a kettő?

- Az ősi jelekkel való foglalkozás világjelenség, nincs összefüggésben a magyarság jelenlegi helyzetével. A sötétség és a világosság egyensúlyát jelző ősi jin-jang jel, amely alapeleme a magyar népművészetnek is, ugyanúgy izgatja a világ legkülönbözőbb tájain élő embereket. A kereszténység előtti magyarság témája azért is került mostanában erőteljesebben a felszínre, mert hosszú ideig és gondosan elhallgatták azt a szkíta hagyományokban megtalálható szellemi bázist, amely tulajdonképpen egy keleti szellemi centrumnak a magyarságra való kisugárzása. És aki ezt magyarkodásnak meri nevezni, azt én legszívesebben szájba vágnám.

Miért keressük a szellemi gyökereinket?

- Mert egy megújuló világban élünk, ahol a réginek már vége van.

Akkor miért a régihez nyúlunk vissza?

- Nem akármilyen régihez, hanem ahhoz, amelytől a most leköszönő világ mindent eltagadott. Azt reméljük, hogy részben ebből a régi szellemi táplálékból megerősödve, részben pedig új tapasztalatokkal megerősödve, képesek leszünk egy új világot létrehozni.

Miféle új világot? Valóságról beszél vagy egy eszményről?

- Nézze, miután egy harmincas éveiben járó fiatalembert T-fára feszítve kivégeztek a rómaiak, a sírnál őt keresők nem találtak mást, csak két fehér vásznat, amivel alul és fölül letakarták. Ezt ma turini lepelként ismerjünk. A fiatalember többször megjelent a félelem miatt rejtőzködő tanítványainak, majd negyven nap múlva egy hegyről a szemük láttára testestül-lelkestül eltűnt. Azóta egy másik világban élünk. Jézus eltávozása óta összekötötte az eget és a földet, a világosságot és a sötétséget, és leküldte egy képviselőjét, Mihály arkangyalt, aki Jézus arcában itt van jelen Magyarországon is, és mindenütt a világban, hírnökeként egy új világnak.

Az én emlékeim szerint a Bibliában ez a forgatókönyv nem szerepel.

- Nem is találja meg a Bibliában, hiszen ez a későbbi századokban kialakult hagyomány. Mihály tehát maga köré gyűjti az ugyancsak arkangyali minőségben létező népszellemeket - a magyarokét is -, akik arra inspirálják az embereket, hogy újítsák meg kapcsolatukat a Teremtővel. Ez a katasztrófaközeli helyzet, ami most kerülgeti az emberiséget, egy metamorfózis kezdete, egy új világ születésének előszobája. Ezért mindent meg kell tenni, hogy fölemeljük a magyar népet és vele együtt a cigányt is; hogy jobb belátásra bírjuk azt a neológ zsidót, aki azt hiszi, hogy ő akkor lesz Isten valódi választott népe, hogyha lebirkázza a magyart. Nekik is fel kell tudni emelkedni azokhoz az emberekhez, akik akár magyarként, akár zsidóként nagyszerű emberek tudtak lenni az elmúlt évszázadok során itt Magyarországon.

Névjegy

1935. november 20-án született Budapesten. Antropozófus (antropozófia: keresztény elemekkel vegyített miszticizmus – a szerk.), építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. 1959-ben szerez diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1959 és 1981 között dolgozik a BUVÁTI-ban, a Szövtervben, a VÁTI-ban, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságban. 1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára. 1988-tól az Országépítő Alapítvány egyik alapítója, azóta kuratóriumának elnöke. 1989-től a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója, azóta örökös tagja. 1991-ben alapítja a MAKONA Kft.-t, és jelenleg is ügyvezetője. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója, azóta elnöke. 1996 és 1998 között a Magyar Nemzet szerkesztőbizottságának tagja. 2002-ben a Szövetség a Nemzetért Alapítvány egyik alapítója. 2006-ban a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemének díszdoktora. Ybl- és Kossuth-díjas, birtokosa a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének és a
Corvin-láncnak. 2003-ban megkapja a Prima Primissima-díjat. „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002)

Olvasson tovább: