Kereső toggle

Erőfeszítések a csángó magyarokért

Iskola a határon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Deáky András nyugdíjas iskolaigazgató neve fogalom a Gyimesekben. Munkája és kapcsolatai révén a térség iskolai és turisztikai fejlődése óriási léptekkel halad – olvastam egy útikönyvben, mikor a csángókról először kezdtem el alaposabban információkat gyűjteni. 

A könyv szövege ugyan túlzónak tűnhet kissé, de mikor személyesen találkoztunk, már nem találtam annak. 



Deáky András nyugdíjas iskolaigazgató. Az ezeréves határ őre Fotó: H. S.

Harmincnégy évig tanított magyar–német szakos tanárként, öt éve vonultatták nyugdíjba mint a gyimesbükki általános iskola igazgatóját. Mikor a pályát kezdte, azt mondták neki: mindent taníthat, csak magyar nyelvet nem. Ennek ellenére délutánonként el-elbújtak valahol, hogy Adyról, Petőfiről, Jókairól tanuljanak a gyerekek. Később már reggel héttől nyolcig, aki akart, járhatott magyar irodalom órára is. Ma már a község két nyolcosztályos iskolájában, akik akarnak, anyanyelven tanulhatnak. Deáky egyik legokosabb cselekedete az volt, hogy rögtön a diktatúra bukása után kiválogatta a legértelmesebb tanulókat, bevitte a székelyudvarhelyi tanítóképzőbe, ahol elvégezték az óvónőképzőt, tanítóképzőt, és hazatérve most már az 1–4. osztályokban szakképzett pedagógusként tanítanak magyar nyelven – állítja róla valaki. Ma a vendéglátással igyekszik a vidéket az idelátogatókkal megkedveltetni. Pár száz méterre az ezeréves magyar határtól olyan minőségi színvonalon fogadják, étkeztetik és szállásolják el a vendéget, hogy az bárhol megállná a helyét.

– Rögtön az elején tisztázzunk egy kérdést: a Gyimes völgyében élőket hogyan kell nevezni? 

– Csángó magyaroknak. A csángók egyértelműen magyarok, még akkor is, ha sokan nem vállalják már a magyarságukat, de nem tévesztendők össze a Gyimes völgyében élő csángók a moldvai csángókkal. Az ezeréves határon túl, a Kárpátokon kívül élnek az úgynevezett moldvai csángók, akik azt az archaikus ősmagyar nyelvet beszélik, amit Árpád atyánk is beszélt egykor. 

A nyelv ott megmaradt abban az ősi állapotban, ahogyan akkor beszélték, mikor ők odakerültek.

– Azt mondja, ők talán a legendás Csaba királyfi népe?

– A legendáknak általában van némi valóságtartalmuk is, de ebben az esetben nem csak erről van szó. A történelmi és régészeti kutatások ma már világosan alátámasztják azt a feltételezést, hogy a moldvai csángók magyarok, akik a honfoglaláskor kerültek a mai Moldvába. A gyimesi csángók tulajdonképpen nem mások, mint a csíki székelyeknek a leszármazottai, akik itt a Gyimes völgyében telepedtek le. 

Az első telepesek természetesen határőrök és azok családjai voltak, de aztán székelyek és azok leszármazottai is szivárogtak be ide. Azok voltak az első telepesek, akik vagy valami rossz fát tettek a tűzre, és ide menekültek a hegyekbe, vagy a katonakötelezettség elől szöktek el. Lassan, több mint háromszáz év alatt népesült be ez a völgy. A Révai Nagylexikon szerint a csángó szó vándort jelent. Elcsángálni, elvándorolni, leszakadni a nyájtól. A csángó mindig olyan ember volt, aki gyakran változtatta a lakhelyét, állandóan csángált, vándorolt. Újabban hallok egy egészen más elméletről is. Azt mondják, hogy a csángó szó a csengetésből származik. Régen ugyanis meghúzták a harangokat, csengettyűvel adtak jelt egymásnak a hegyekben élő csángók. Ma is például, amikor gyalog mennek a pünkösdi búcsúra, Csíkszeredára a gyimesi csángók, akkor is egy csengővel mennek, és a csengőnek a hangjára lépnek. Állandóan csengetve haladnak, így talán ritmikusabban tudnak haladni. Őszintén szólva nem tudom, kinek higgyek. El szoktam mondani, hogy létezik ez a két elmélet, aztán kinek melyik a szimpatikusabb, azt választja.

– A gyimesi csángók mind beszélik a magyar nyelvet?

– Persze, Gyimesen mindenki magyarul beszél, még azok is, akik ortodoxnak és románnak vallják magukat, otthon magyarul beszélnek. Itt a völgyben évszázadokig nem volt ortodoxia, hanem görög katolikusok éltek, de mikor 1947-ben betiltották a görög katolicizmust, akkor kényszerítették ezeket az elkötelezett embereket, hogy vegyék fel a román ortodox hitet. Ma már világos a cél, ami akkor ennek a törvénynek az alkotóit vezérelte: mindenki olyan nemzetiségű, amilyen nyelven imádkozik. Úgyhogy a görög nyelvet lecserélték a románra. Mivel ez a törvény egyértelműen mindenkire vonatkozott, ezért a moldvai csángóktól is elvették a magyarul imádkozás jogát. Még ma sem sikerült elérni, hogy a moldvai csángók anyanyelvükön hallgathassák a papjukat. Itt a Gyimesben sem sikerült százszázalékosan végrehajtani a tervet, ugyanis a görög katolikusok egy része a római katolikus vallást vette fel. Ezekből tisztességes, becsületes magyar emberek lettek. Azok, akik megtagadták a hitüket, nyelvüket, ezek a renegátok, nekik bizonyítaniuk kellett, hogy ők jó románok. 

– A gyimesi csángók ezek szerint mind katolikusok?

– Mind római katolikusok, és hívő emberek. Erdély-szerte fontos szerepet tölt be a vallás, hiszen a kisebbségi lét egyik közösségformáló, megtartó ereje a hit. Nálunk a papok nemcsak a templomi liturgiát vezető személyek, hanem sok esetben a falu tanácsosai, tanítói. A templomok építése egyfajta ellenállást is jelentett a diktatúrában, jelzés volt a román szervek felé: élünk és virulunk. 1974-ben felépült Gyimesbükkön egy hatalmas templom Dani Gergely esperes úrnak az irányításával, és higgye el, a Ceausescu éveiben nem volt könny? egy ilyet tető alá hozni. Más itt a vallás szerepe, mint önöknél, mert az együvé tartozást jelenti számunkra. Nem tudják az anyaországiak, milyen csendes háború zajlik vallási fronton még mindig errefelé. Ma körülbelöl tizenötezerre tehető a gyimesi csángók létszáma a völgyben. Az Erdélyt Moldvával összekötő Tatros folyó völgyében, a Gyimes-szoros környékén élnek három faluban ezek az atyámfiai: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és a közigazgatásilag már Bákó megyéhez, Moldvához tartozó Gyimesbükk.

Gyimesbükkön hatezer-ötszázan élnek csángók. Talán ennek a községnek van a legtragikusabb helyzete, ugyanis itt nagyon erőszakos még ma is az asszimilációs politika, még ma is megpróbálnak az itt élő magyarokból románokat csinálni. Amúgy is a gyenge magyarságtudattal rendelkező, itt élő csángókat könny? volt félrevezetni. Tévedés azt hinni, hogy itt bármit is változott a román hatalom mentalitása az utóbbi években, a mai napig is a fő cél, hogy minél hamarabb beolvasszanak minden etnikumot az egységes román nemzetbe.

– A magyar nyelv hivatalos oktatása hogyan kezdődött újra?

– A rendszerváltás után az első dolgom az volt, hogy magyar szakos tanárként a völgy községeinek iskoláiban újraindítottam a magyar nyelv? oktatást, de csak ott, ahol igényt tartottak rá a szülők. Végül három helyszínen indult újra a magyar nyelv? oktatás. Ebből az 1–4. osztályos alsós iskolában rövid idő után újra
elrománosították a tanítást. Megfenyegették a szülőket, rendőri karhatalommal vonultak ki, és mindent megtettek azért, hogy elriasszák a családokat attól, hogy a gyerekeket magyar iskolába adják. Talán ennek köszönhetem a nyugdíjazásomat is. A tapasztalataim szerint a gyimesi csángók közül egyesekben nagyon meggyengült a magyarságtudat Trianon óta. Időközben vegyes házasságok is köttettek, és a sokéves harc után ma a mintegy hétszáz iskolaköteles gyerekből alig kétszáz fő jár magyar iskolába. Ez azt jelenti, hogy már nem minden magyar szülő adja a gyerekét magyar tannyelv? oktatási intézménybe. Pedig csak 1963-ban szűnt meg a magyar nyelven való oktatás a községben. Mi még gyerekkorunkban minden tantárgyat magyar nyelven tanultunk. Tősgyökeres gyimesi vagyok, az elemi osztályokat itt végeztem, majd Sepsiszentgyörgyön, a Székely Kollégiumban érettségiztem. Kolozsváron végeztem az egyetemet magyar–német szakon. Az egyetem után rögtön hazakértem magam, és itt tanítottam román nyelvet és német nyelvet. Már akkor kerestük a lehetőséget arra, hogy akik kérik, azok tanulhassanak magyar nyelvet. Ez nem fért bele az órarendbe, hanem reggel 7-től 8-ig tartott a magyar nyelv oktatása. Eljöttek a gyerekek, és heti három órában próbáltam megtanítani, hogy ki volt Petőfi, Arany, József Attila. A helyesírást is gyakoroltuk, hogy mégis legyen egy kis fogalmuk a magyar irodalomról.

– Az anyaországból számos fiatal vállal tanítást a csángó iskolákban. Kell-e még tartania a hatalomtól annak a tanárnak, aki idejön tanítani?

– Szó sincs róla, nem kell tartania a hatalomtól. Nem kell félnie, aki idejön, ez a fajta mentalitás már a múlté. Hivatalosan magyar állampolgárként tanári állást azonban szinte lehetetlen elnyerni. Ez a legnagyobb probléma. Ahhoz, hogy taníthasson, engedélyre, a tanfelügyelőség jóváhagyására van szükség. Itt kezdődik a probléma: idegen állampolgár, mit akar ez itt, magyarosítani akar, stb. Moldvában, azaz Bákó megyében, ahová mi is tartozunk, van egy román nacionalista napilap, az Ébredés. Ez az újság állandóan rettegésben tartotta a gyimesi magyarokat, tücsköt-bogarat összehordva rólunk, akik mertük vállalni magyarságunkat, vagy akik létrehoztunk magyar nyelv? iskolákat, sokszor név szerint állítja még ma is pellengérre azokat, akik magyar oktatásról beszélnek. Aki ezt vállalja, jó, ha tisztában van azzal, mi vár rá itt. De ez ne tántorítson el senkit, mi óriási örömmel várjuk az anyanyelven oktató tanárokat. Ha lehet ez az írás egy meghívó, akkor elsősorban felsős szaktanárokra van szükség, akik magyar nyelven tanítják a szaktantárgyakat. Tanárként azt mondom, ez a "kaland" igazi nemes kihívás, és mi nagyon szeretjük azt, aki támogat bennünket a célunk elérésében.

Viszont annak, aki idejön, meg kell valahogy élni, fizetés kellene, és itt kezdődnek a gondok. Ha van olyan szervezet, aki segít a finanszírozásban, akkor könnyebben vállalható ez a misszió. Sajnos az ilyen ritka, mint a fehér holló, de van példa erre itt a völgyben, két magyar állampolgárságú lakos, akik Magyarországról telepedtek át, Sára Ferenc és felesége, akik táncot tanítanak a gyimesi magyar iskolában. A moldvai csángók is, akik a népszámlálási adatok szerint még 60-62 ezren vannak, egyre jobban merik magyarságukat vállalni. Most már Moldvában is megéri magyarnak lenni. Tizenhárom iskolában van magyar nyelv? oktatás, ezt a magyar állam finanszírozza. Tavaly már a román tannyelv? állami iskolákban két helyszínen, és a következő évtől még több helyszínen lesznek kénytelenek beleegyezni abba, hogy magyar nyelvet és irodalmat tanuljanak a gyerekek. Fakultatív módon lehet, és csak azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei közjegyző előtt igényelték azt, hogy magyarul tanulhassanak.

Olvasson tovább: