Kereső toggle

Változnak az idők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– mondja a Fidesz egyházpolitikájával kapcsolatban Hörcsik Richárd,

a parlament integrációs bizottságának fideszes alelnöke 



Hörcsik Richárd (jobbra) a tusnádi szabadegyetemen Fotó: Lukács András

– A Bálványosi Szabadegyetemen elhangzott előadásának címe valahogy így szólt: Az egyházi ingatlanok visszaadása a demokrácia igazi fokmérője. Megmagyarázná ezt az állítást?

– A magyar történelem folyamatában két olyan dátumot lehet említeni – az egyik negatív, a másik pozitív –, melyek azt mutatják, hogy az adott társadalomban működött-e polgári demokrácia vagy sem. Az egyik 1948, amikor az egyházi ingatlanok államosításával durva beavatkozás történt a társadalom életébe, a másik, a pozitív példa az 1991. évi XXXII-es törvény, amely ezt egy kárpótlással részben visszaszolgáltatta. A pozitív példa egyértelműen az európai értékrendet mutatja, mégpedig azt, hogy a polgári demokráciában a többségnek és a kisebbségnek egyaránt helye van, és akkor tisztességes egy kormány, ha az úgynevezett nem kormányzati szerveket megpróbálja beépíteni a társadalom minden szegletébe, hogy az a társadalom jólétét szolgálja. Ebben a tekintetben fontos hangsúlyozni: nem uralkodó, hanem szolgáló egyházra van szükség, és a polgári társadalomban igenis megvannak azok a területek, ahol az egyházak kifejthetik szolgálatukat. Egy polgári demokráciának ezért fokmérője, hogy a kisebbségek, a nem kormányzati szervek mennyire fejezhetik ki véleményüket, és a legnagyobb nem kormányzati szervek, az egyházak betölthetik-e azt a szerepet, amire kétezer évvel ezelőtt létrejöttek. 

– A Vidék lelke az egyház cím? parlamenti konferencián elhangzott, hogy egy "épesz?" kormány a történelmi egyházakat tekinti legfőbb szövetségeseinek. Miért?

– Ha a kormány megkülönböztet egyházakat, az egy történelmi folyamat eredménye, hiszen korábban is ezek a közösségek voltak a magyar társadalom életében jelentős tevékenységgel résztvevők. Nekik voltak például korábban iskoláik, ezért az oktatás egészében betöltött korábbi szerepvállalásukat szeretnénk most feleleveníteni. Egy európai polgári kormány a polgárai jól felfogott érdekében emeli be ezeket az egyházakat, azok közszolgálatát a társadalom minden részébe. 

– A rendszerváltás Fidesze meglehetősen antiklerikális hangvételt ütött meg az egyházakhoz való viszonyulás terén. Milyen folyamat eredményeként jött létre a mai szívélyes viszony?

– Változnak az idők. Személy szerint én a mai álláspontját tudom képviselni a Fidesznek. A Fidesz-MPP immár az Európai Néppártok nagy táborának családjához tartozik, ami egyben azt is jelenti, hogy magáévá teszi azokat az úgynevezett polgári értékeket, melyek euró-

paiságunkból következően a 

keresztény Európa értékeit is jelentik. Tehát ebből a szempontból is tisztességes a Fidesz vezette polgári kormány állásfoglalása, amikor először is szerződéseket köt nemcsak a római egyházzal, hanem a többi történelmi felekezettel is, másodsorban segítséget nyújt abban, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó egyházi intézményeket ugyanolyan fejkvóta illesse meg, mint a többi intézményt, mely támogatáshoz természetesen az önkormányzatokhoz hasonlóan az egyházak is hozzáteszik saját forrásaikat. Ez az a fajta polgári gondolkodás, ami megint csak a protestáns puritán etikához vezethető visz-sza, ami a 16. századi Európában alakult ki. 

– Az elmúlt három évben sokszor merült fel a kérdés, hogy az egyház használja az államot, vagy az állam az egyházat. Ön hogyan vélekedik erről?

– Nem egymás alá vagy fölé rendelésről van szó, hanem egymás mellé rendelésről. A Fidesz által szorgalmazott kooperáció, együttműködés talán újfajta ebben a ciklusban, de a polgári kormánynak igenis érdeke az, hogy megteremtse azokat az alapokat, lehetőségeket, amelyeken belül az egyházak újra közszolgálati szereplést tudnak végezni, mert ezáltal újra bekapcsol egy sajátos egyházi színezet? ízt például az oktatásba, ahol jelenleg csak 6-7 százalékos az egyházi jelenlét. Ez az íz semmivel sem pótolható, és újbóli kifejezésre juttatásával nem- csak a magyar, hanem az európai kultúra is gazdagodik. Az egyházak tevékenysége tehát az önkormányzat vagy az adott régió életét teszi könnyebbé. 

– Mit szól a miniszterelnök ígéretéhez, melynek értelmében 

– ismételt Fidesz-győzelem esetén – szorgalmazni fogja a kötelező hitoktatás bevezetését?

– Ezt a dolgot szintén folyamatában kell nézni. A kérdés már 1991-ben is előjött a parlamenti vitákban, és én már akkor is elmondtam, hogy az egyházak nem tudnak egy egészséges versenyt folytatni a közszolgálatban, ha gúzsba van kötve a kezük, ha nem kapják vissza az ingatlanjaikat stb. Másfelől a szektorsemleges iskola emlegetésénél tudomásul kell venni, hogy mi egy keresztény Európára épülünk egy ezeréves történelemmel, és a kötelező hitoktatás bevezetése nem arról szól, hogy vallásoktatás címén ki akarjuk zárni az ateisták elképzeléseit, hanem egy ötvenéves agymosás után akarjuk végre levágni a kötelékeket a kezünkről, lábunkról, ahhoz, hogy egyenlően tudjunk indulni a startvonaltól. A magyar társadalom a kommunista időszak alatt szekularizálódott, mivel az egyház csak a templom falain belül tudta kifejteni azt a tevékenységét, amit például az iszlám országokban a vallási szervezetek több száz éve zavartalanul kifejtenek. Legyünk büszkék arra, hogy mi egy keresztény Európában élünk, ennek pedig az egyik sajátos íze az, hogy a keresztény egyházak szolgálnak. A szektorsemleges iskola eléréséhez szükséges, hogy vallásoktatás folytatódjék az iskolákban, és annak, aki ezt nem igényli, etikát oktassanak. 

– Tudtommal az unió a szekularizált társadalmakból indul ki, és nem keresztény nemzetállamokat vár soraiba… 

– Az unió olyan országokat vár, ahol az egyházak szabadon kifejthetik működésüket. Európa történelmét azonban nem lehet megérteni keresztény múltja nélkül. Annak az Európának, amelyik nem becsüli a múltját, nincs jövője, és ebben a vonatkozásban Európa vezetőinek számot kell vetniük azzal, hogy milyen múltja van a kontinensnek. Akkor van vallásszabadság és szólásszabadság, ha a nem kormányzati szervek működni tudnak egy adott országban, akkor van Európai Unió, és akkor van csatlakozás is.

Olvasson tovább: