2001 a jelentőségteljes szobrok évének tűnik. Jobbról Trianonra emlékeznek, balról Kádár előz. Az elmúlt három év alatt sikerült felhozni a szoborállítási kedvet a rendszerváltást megelőző szintre, ami azt jelenti, évente ismét 250-300 m?alkotással gazdagszik hazánk. A különbség talán annyi, hogy a művek manapság nem csak a baloldal érzelemvilágát fejezik ki – sőt. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a szobrok között is István a király, dobogósak a millenniumi emlékművek, és a történelmi egyházak is becsülettel kiveszik a részüket a szoborállításból: Debrecenben mostantól áll a Magyar Fájdalom szobra, Kalocsát pedig érsekek szobrai díszítik.
István király szobra eredeti helyére kerül a Hősök terén. Háromszáz szoboravatás évente Fotó: Reuters
Nagykanizsán egy régóta esedékes szoborállításra készülnek augusztus 12-én: a trianoni békediktátum feletti fájdalomnak emléket állító, ma Nagy-Magyarország-emlékm? elnevezést viselő szobor leleplezését tervezik. Az alkotás 1934 óta várja az avatást. 1952-ben a korabeli nézetek szerint is irredentának tartott szobrot a földdel tették egyenlővé, azaz elásták. A harmincas évek lapjainak szóhasználatában azonban az "irredenta" jelző még dicséretként hangzik el: a Salzburgba szakadt magyar adományozó hazafiúi érzelmeit volt hivatott nyomatékosítani. A meghatottság ellenére a szobor felavatása 1934. október 7-től hétről hétre halasztódott, az utolsó szót a szerb kormány lapja mondta ki. "Magyarországon országos tüntetést szerveznek Jugoszlávia ellen!" – emelte fel szavát a Vreme nev? lap az irredenta felhang ellen 1934-ben. 1952-ig tehát avatás nélkül ácsorgott az Eötvös téren a Trianon-emlékmű, akkor aztán ledöntötték és elföldelték. Helyén 1964 óta a Tanácsköztársaságnak emléket állító, 1919 emléke cím? szobor áll – illetve állt június végéig. A Kerényi-alkotás nem szívesen mozdult el a helyéről, bár elmozdításához az erre illetékes Képző- és Iparművészeti Lektorátus is hozzájárulását adta. A nemrégiben előásott Trianon-szobor újbóli felállítását tízmillió forinttal támogatja a Nemeskürty-féle Millenniumi Kormányhivatal. Helyi értesülések szerint a sértődött MIÉP – akit "soha nem hívnak meg" – leleményesen nem hivatalos ünnepséget tart az avatás napján a városban az 56-os emlékműnél, ahonnan a résztvevők – állampolgári és nem párttagsági jogon – utóbb átvonulhatnak az avatás helyszínére. Vezetőjük az a Zakó László, aki kisgazda támogatással, de függetlenként került a parlamentbe Nagykanizsa egyik országgyűlési képviselőjeként, s aki a közeljövőben átül a MIÉP frakciójába. Hivatalos értesítést mindazonáltal a MIÉP az eseményről nem adott ki. Győri Béla, a párt szóvivője megerősítette, hogy őket nem hívták meg az avatásra, és nincs tudomása arról, hogy pártja ünnepséget szervezne augusztus 12-én Nagykanizsán. "Az augusztusi programunkban nem szerepel ilyesmi" – mondta a Heteknek Győri. Meghívók így is szép számban mentek ki országszerte a szoboravatásra, a szervezők mintegy tízezer résztvevőre számítanak, akiknek érkezését buszok segítik.
2001. 08. 04. (V/31)
