Vicsek Tamás. Több rangos külföldi egyetem díszdoktora és vendégprofesszora
Fotó: MTI
– Mi az a statisztikus fizika? Mondjon róla pár szót!
– Mivel emberek nagy csoportjának viselkedését vizsgáljuk, a statisztikus
fizika természetes ötletként merül fel mint jól alkalmazható tudományág. Ez a
tudományág sok egymással kölcsönható, egyszer? és hasonló objektumot (egységet)
tartalmazó rendszerek tulajdonságaival foglalkozik.
– Mit ért azon, hogy egyszerű, ebben az összefüggésben?
– Azt, hogy az objektumok közötti kölcsönhatás az, ami a rendszer
egészének viselkedése szempontjából döntő. Tehát az egyes objektumok belsejében
lejátszódó folyamatok elhanyagolhatóak a teljes rendszer viselkedésének
vizsgálatakor. Sok esetben a rendszert alkotó élő egységek (emberek) valamilyen
többé-kevésbé optimális viselkedést választanak, amelyek előre
prognosztizálhatóvá, láthatóvá teszik ezeket a rendszereket. Gondoljon a
választások megközelítő kimenetelére vonatkozó prognózisokra! A kollektív együtt
mozgás tanulmányozásának is – például a madárrajok vonulása, birkanyáj mozgása
– érdekes alkalmazásai lehetnek. Egy óriási tengeri halraj mintázatának
megértése hasznos lehet a halászati stratégiák kidolgozásánál. Vagy az
embertömegek mozgásának modellezése segítheti a várostervezést.
– Beszéljen legutolsó – a világsajtóban is óriási visszhangot
kiváltott – munkáinak egyikéről, a pánik vagy a vastaps kutatásáról!
– Ha nagyon sok ember viselkedését kell leírni, akkor bizonyos dolgok
egyszer?bbé válnak, mintha egy emberét kellene leírni. A tömeg igazából
egyszer?bben viselkedik, mint egy ember, így előbb-utóbb a fizika módszereit lehet
rá is alkalmazni. Talán a sportesemények szolgáltatják a legjobb példát, de a
tüntetések vagy munkaszüneti napokon a bevásárlóközpontok szintén tipikus helyek,
ahol nagy a tömeg. Ha egy bevásárlóközpont mozijában, diszkójában megszólal a
tűzriadó, mindenki rohan a vészkijárat felé, ami leggyakrabban egy szűk kis ajtó.
Az emberek ilyenkor megszűnnek embernek látni a másik embert – megszűnnek az
érzelmi és lélektani kapcsolódások –, számukra a másik egy hatvan-nyolcvan kilós
tárgy, akit le kell győzni, meg kell előzni, akár azon az áron is, hogy halálra
tapossák. Beírjuk a programba, hogy van egy nyolcvankilós, henger alakú objektum, ami
5 méter/secundum sebességgel szeretne a vészkijárat felé menni, de van egy másik
objektum is – és még száz vagy akár kétszáz –, így összeütköznek, nyomják
egymást. Akkor a történet már erőről és sebességről szól, ez pedig tiszta
fizika, így modellezhető számítógépen.
– Mondjon el egy ilyen jelleg? konkrét kísérletet!
– A leggyakrabban tanulmányozott helyzet, mikor egy hirtelen riadalmat keltő
információ (például tűzriadó) után zárt térben (csarnok, mozi, bolt, diszkó)
tartózkodó embereket vizsgálunk. Az embereket reprezentáló részecskéket véletlen
módon egy olyan, szoba alakú tartományon helyezzük el, amelynek egyetlen ajtaja van,
ahol a részecskék kiléphetnek. (Ez a modell azt a helyzetet értelmezte, mikor egy
sötét vagy füstös szobából nem ismert előre a menekülési útvonal.) Az egyes
részecskék mozgását a következő tényezők határozzák meg:
1. Minden részecske megpróbál egy jól definiált sebességgel haladni. 2. A mozgása
irányát meghatározza a szomszéd mozgási iránya, egy pánikparaméter, egy véletlen
kis zavar, valamint a szoba falának létezése. 3. Ha a pánikparaméter kicsi, a
részecskék hajlamosak a pillanatnyi irányukat tartani. Ha nagy, akkor feladják minden
önkontrolljukat, és követik a szomszédaik átlagos irányát. Ez vezet a legnagyobb
tragédiákhoz. A közbeeső értékeknél a részecskék egyaránt követik a többi
mozgását, miközben valamilyen mértékig eredeti irányukat is tartják. 4. Az így
kiszámított irányhoz adott mérték? véletlen irányt is adunk, mert a
véletlenszerűség az emberi döntések egyik jellemzője.
2000. 10. 28. (IV/44)
