Kereső toggle

Trump a Templom-hegyet is átalakítaná?

Politikai téma lett a legszentebb jeruzsálemi helyszín

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az amerikai béketerv részeként változtatnának a jeruzsálemi Templom-hegy status quóján – állítja a Heteknek adott interjúban az izraeli kormány által felkért szakértői csapat egyik tagja.

A jeruzsálemi Templom-hegy, ahol a hajdani zsidó Szentély állt, 1967-ben izraeli fennhatóság alá került. Az izraeli kormány akkor úgy döntött, hogy a terület feletti szuverenitás megtartása mellett az ellenőrzést a jordániai muszlim vallási hatóságnak adja át. A döntést azzal indokolták, hogy a hegyen (arab nevén Haram al-Sharif) muzulmán vallási épületek állnak.

Évtizedeken át közmegegyezés volt, hogy az izraeli politikusok kerülik a helyszínt és a témát is. A vezető rabbik is tiltották a hegy felkeresését, mondván, nem lehet tudni, pontosan mely terület tartozott egykor a Templomhoz, ahová csak rituálisan megtisztult személyek léphetnek be – ilyenek azonban pont a Templom hiánya miatt nincsenek. A Templom-hegy kérdésével csak kis létszámú civil szervezet és ortodox oktatási intézmények foglalkoztak.

Az ezredfordulón ez megváltozott. Ariel Sharon, az akkor ellenzéki Likud vezetőjeként 2000 szeptemberében demonstratív látogatást tett a Hegyen. Sharon az izraeli szuverenitást akarta alátámasztani, és került bármiféle vallási hivatkozást, ám a palesztinok mégis ürügyként használták a látogatást a második véres intifáda kirobbantására.

A kérdés aztán évekre újra tabu lett, ám az elmúlt évtizedben az izraeli jobboldalon megerősödött a vallásos cionizmus. Számukra már nem volt elegendő az, hogy a Nyugati Falnál imádkozhatnak, és a rabbik tiltását sem vették figyelembe. Elindult egy mozgalom, ami a szigorú korlátozások ellenére minden lehetőséget megragadott arra, hogy zsidók is feljárhassanak a Hegyre. Ünnepeken évről-évre rekordot dönt a zsidó látogatók száma és egyre több olyan videó kerül ki az internetre, ahol különböző kreatív módon titokban még imádkoznak is a Templom-hegyen.

Újságírók több cikkben felvetették azt, hogy a vallásszabadság jegyében zsidók és keresztények számára is biztosítani kellene az imádkozás lehetőségét, mert elfogadhatatlan egy demokráciában, hogy a bejáratnál elvegyék a Bibliát vagy az imakönyvet egy látogatótól. 2019-ben pedig már két politikai párt is indult a választásokon azzal a korábban elképzelhetetlen programmal, hogy fel kellene építeni a Harmadik Templomot (a sorszám a rómaiak által Kr. u. 70-ben lerombolt Második Templomra utal). Bár sem Mose Feiglin Zehut nevű libertárius pártja, sem az Otzma Yehudit nevű ultranacionalista ortodox párt nem került be a kneszetbe, egyenként több tízezer szavazatot kaptak.

Szeptember végén pedig Jiszrael Katz külügyminiszter az ENSZ-ben tett utalást a Templom-hegyre, amikor felszólalása végén Ésaiás prófétát idézte angolul és héberül: „Szent hegyemre viszem föl ezeket, és megvidámítom őket imádságom házában; egészen égő és véres áldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házam imádság házának hivatik minden népek számára!” (Ésaiás 56:7)

A Hetek megkereste azt a szakértőt, aki néhány éve az izraeli kormány számára geostratégiai forgatókönyveket készített arról, milyen következményekkel járna a hajdani Szentély legértékesebb kincseinek, köztük a Frigyládának az esetleges megtalálása. Harry Moskoff elmondta, hogy tagja annak az izraeli szakértői csapatnak, amelyik az amerikai béketerv hatásait elemzi. A rendelkezésükre álló információk szerint a Trump-féle béketervben (amit az elnök az „Évszázad Alkujának” nevezett) szerepel a Templom-hegy státusának megváltoztatása és egy zsinagóga, valamint egy keresztény imahely (templom) létesítése a Hegyen. A zsinagógát a keleti oldalon, az Arany-kapu belső oldalán alakítanák ki. Az arabok is tudnak erről a tervről: a szaúdiak – akik Moskoff szerint a jordániai hatóságtól átvennék a mecsetek feletti felügyeletet –  támogatják, a palesztinok azonban hallani sem akarnak bármiféle változásról.

Az izraeli kormánykörökben sokan úgy látják, hogy tévedés a status quo fenntartásához ragaszkodni, mert az arabok folyamatosan változtatják a helyzetet a maguk javára a Templom-hegyen, ezért csak a zsidó jelenlét erősítésével lehet ezt megakadályozni. Erre Donald Trump elnöksége idején volt már példa, hiszen az amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának és az amerikai nagykövetséget is áthelyezte a városba.

Érdekes módon a baloldalon is vannak a tervnek támogatói, mert ők az egyenlő jogokból indulnak ki, hogy minden vallás számára biztosítani kell az imádkozás lehetőségét a Hegyen. Egyik minta lehet ehhez a szeptemberben bemutatott egyesült arab emírségekbeli terv az „ábrahámi vallások közös imahelyéről”. Mint arról mi is beszámoltunk, egységes mintára egy mecset, egy zsinagóga és egy templom épülne Doha közelében egy szigeten. Moskoff arra számít, hogy amint az izraeli politika túljut a jelenlegi patthelyzeten, a Templom-hegy sorsa rövid időn belül napirendre kerülhet.

Olvasson tovább: