Kereső toggle

Ki adhat és ki vehet?

Nyugatra is elérhet a kínai társadalmi kreditrendszer

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kína kreatív léptekkel halad abba az irányba, hogy megvalósítsa a világ legriasztóbb, ősi disztópiáját, a totálisan kontrollált, elektronikusan megfigyelt és mesterséges intelligenciával elemzett társadalmat. Ami még riasztóbb, a kommunista kísérlet a kaliforniai tech-óriáscégeknek is megtetszett.

 

George Orwell és a Black Mirror sci-fi-sorozat előtt 1850 évvel Patmosz szigetén János apostol előre írt egy olyan jövőbeli társadalomról, amelyben egyes polgárokat kizárnak az alapvető tevékenységekből: nem adhatnak és nem vásárolhatnak semmit. Ennek a disztópiának az értelmezésénél általában azt keresik, hogy ki vezethet be ilyen rendszert, illetve milyen technológiával azonosítják majd be az állampolgárokat. Számtalan könyv igyekezett – eddig hiába – egzakt választ adni arra, hogy ki lesz majd a „fenevad”, és mi lesz a „fenevad bélyege”. 

Ugyanakkor János disztópiájának legalább két vonatkozása a 21. század elején szinte észrevétlenül megvalósul: a készpénz nélküli gazdaság (amelyről korábban többször írtunk, legutóbb itt: A pénz metamorfózisa. Hetek, 2019. január 11.), illetve az áruk és szolgáltatások vásárlásának feltételhez kötése. Ez is konkrét realitás már: csak idén már 25 millió alkalommal tagadták meg a kínai közlekedési cégek a vasúti, illetve repülőjegy-vásárlást olyan állampolgároktól, akik a kedvezőtlen „társadalmi pontszámuk” miatt feketelistára kerültek. A kommunista kormányzat 2014-ben indította el a kísérleti módszert, amelynek célja, hogy 2020-ra minden egyes állampolgárról rendelkezésre álljon egy olyan aggregált értékszám, ami meghatározza a társadalmi pozíciójukat, mozgásterüket és életkörülményeiket. 

Mindezt ne jelképesen gondoljuk: mint a fenti példa mutatja, a feketelistára kerülő állampolgárok nem utazhatnak, zárva van előttük és gyermekeik előtt a továbbtanulás lehetősége, nem tölthetnek be olyan állásokat, ahol ügyfelekkel kerülnek kapcsolatba, lassúbb internetszolgáltatásra jogosultak és nyilvános megszégyenítésben lehet részük.

Ezzel szemben a „vörös listára” kerülő kínaiak számos privilégiummal rendelkeznek: szabadon utazhatnak külföldre is, odahaza a szállásfoglalásnál nem kérnek tőlük előleget a hotelek, olcsóbb számukra a bankhitel, előbbre kerülnek az orvosi várólistákon és előnyt élveznek nemcsak az álláspiacon, de az ismerkedés is könnyebb a számukra: a legnépszerűbb társkereső oldalak már külön kiemeléssel jelzik azt, ha valaki a pontszáma alapján „prémium kategóriás” jelöltnek számít.

A bankok adták a mintát

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: