„Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Jézus Társasága milyen hatással van ma vagy a közeljövőben a globalizmusra. Ferenc pápasága alatt – akinek gondolkodását az ignáci spiritualitás mélyen meghatározta – láthatjuk azt, milyen erőteljesen megjelenik világméretekben a hit szolgálata és az igazságosság elősegítése” – írja Thomas Banchoff és José Casanova a The Jesuits and Globalization (A jezsuiták és a globalizmus) című kötet szerkesztői.
A téma vezető katolikus szakértői által összeállított kötet alapállítása az, hogy „a Jézus Társasága a tizenhatodik század közepén történt megalapításától kezdve szorosan összekapcsolódott a globalizmus folyamatával. A modern kor kezdeti időszakában a jezsuiták a világméretű misszióik és az általuk alapított oktatási intézményeken keresztül a globalisták pionírjai voltak. (…) Egészen az 1700-as évek közepéig egyetlen más csoport sem tett olyan sokat a globális kapcsolatokért, mint a jezsuiták, akik a folyamatos információáramlással, valamint kulturális és politikai befolyásuk révén a világ négy szegletét egyetlen, közös globális tudattá kötötték össze” – állítják a szerzők, akik szerint ez a három kontinensen, Paraguaytól Japánig végzett hatalmas munka felkeltette más, konkurens szekuláris erők ellenállását is: „Idővel a jezsuiták befolyása, kezdeményezőképessége, valamint a haladás melletti nyitott és pragmatikus kiállásuk nagy ellenállást és vitákat váltott ki. A tizennyolcadik század közepére ez oda vezetett, hogy sorra száműzték őket minden katolikus államból, míg végül a pápa a francia forradalom előtti évtizedben, 1773-ban a rendet is feloszlatta.”
2019.09.26. (XXIII/39)
