Kereső toggle

Jeff Bezos és az Amazon

A világot megnyerte, a családját elveszítette

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jeff Bezos élete mindent megtestesített, amit az amerikai álomnak gondolunk: feleségével együtt 25 év alatt a semmiből felépítették a világ legnagyobb internetes áruházát, 2018-ra a világ leggazdagabb emberévé vált, közben négy gyermekük született. Aztán idén januárban ez a kép hirtelen megváltozott. Az Amazon.com alapítójának története.

Jeff Bezos 2018. március 6-án történelmet írt: 112 milliárd dolláros vagyonával ő lett Bill Gatest megelőzve hivatalosan is a világ legazdagabb embere, egyben az első, aki átlépte a 100 milliárd dolláros álomhatárt. A rekordvagyon különösen az elmúlt két évben gyarapodott hihetetlen mértékben – köszönhetően az amerikai tőzsde szárnyalásának. 2017. október 10-én például volt olyan pillanat, amikor Bezos vagyona 5 perc alatt (!) 6,24 milliárd dollárral nőtt, ami nagyobb összeg, mint egy egész ország, például Kirgizisztán éves nemzeti összterméke.

A szárnyalás azután sem állt meg, hogy Bezos felért a jövedelmi piramis legfelső fokára. 2018. július 17-én a Bloomberg ranglistája szerint ő lett „a modern történelemben a legnagyobb vagyonnal rendelkező személy”. Ekkor már több mint 150 milliárd dollár felett rendelkezett, és vagyona percenként folyamatosan 230 ezer dollárral növekedett.

Bezos tulajdonában nemcsak a világ legnagyobb online kereskedelmi cége áll, hanem számos más területen is meghatározóvá vált. A médiában a The Washington Post tulajdonosaként van közvetlenül jelen, az amerikai multimilliárdosok űrversenyében pedig meghirdette a Naprendszer több bolygóra kiterjedő benépesítésének programját, amellyel az emberi fajt függetlenné kívánja tenni a földi erőforrásoktól. Nem akármilyen célokról van szó: „A Naprendszer 1000 milliárd embernek képes otthont adni, és közülük legalább 1000 Mozart és 1000 Einstein is lesz. Gondoljuk csak el, milyen civilizáció lesz ez” – vizionálta a New York-i Yale Klubban elmondott beszédében Jeff Bezos, aki szeretné is megérni ezt a rendkívüli kort, ezért az orvosi csúcstechnológia terén az öregedés lassítását vagy megállítását célul kitűző Unity Biotechnology cégbe fektetett be.

Az álomtörténet 2019. január 9-én drámai törést szenvedett: a Bezos-házaspár bejelentette, hogy 25 év házasság után elválnak. Négy órával később a legnagyobb példányszámú amerikai bulvárlap, a National Enquirer közölte, hogy több hónapja nyomon követik Jeff Bezost és szintén házasságban élő szeretőjét, és birtokukban vannak az üzletember erotikus tartalmú üzenetei és szelfijei, amelyeket egymásnak küldözgettek a családi fészekből.

Légyottok és pucér szelfik

A nő, aki felborította az Amazon tulajdonosának az életét, se nem fiatalabb, se nem szebb, se nem okosabb Jeff Bezos feleségénél. Ezzel szemben számos korábbi zűrzavaros kapcsolaton, négy jegyességen volt már túl, amikor Bezosba botlott. A 49 éves tévés műsorvezető, epizódszínész és pilótaként légifelvételek készítésével foglalkozó Lauren Sanchezről egy korábbi barátja, az NFL-játékos Tony Gonzales azt mondta: „Jeff Bezos súlyosan bolond, ha arra gondol, hogy ezt a nőt feleségül akarja venni. De már most súlyosan bolond, mert a fele vagyonáról hajlandó lemondani érte.” (A kaliforniai törvények értelmében Jeff Bezosnak ugyanis a válóperben le kell mondania felesége javára az együtt töltött idő alatt szerzett vagyon feléről, mivel a házaspár nem kötött korábban házassági szerződést egymással.)

Nem hízelgő megállapítás a világ leggazdagabb emberéről, de Gonzales tudja kiről beszél: amikor Sanchez éppen férjhez készült menni Patrick Whiteshell hollywoodi producerhez, az esküvő előtt felhívta, hogy nem lenne-e kedve egy kicsit feleleveníteni korábbi kapcsolatukat, amelyből egyébként egy közös gyermekük is született. A nő ekkor egyébként még egy harmadik férfival, Henry Simmons sorozatszínésszel élt együtt, sőt jegyesek is voltak. Nem az olvasó hibája, ha nehezen igazodik el Lauren Sanchez magánéletén.

Az újságírók kinyomozták, hogy Bezos és Lauren Sanchez kapcsolata 2018 tavaszán kezdődhetett, nagyjából abban az időben, mikor Bezos a világ leggazdagabb embere lett. A négygyerekes családapa filmekbe illő konspirációkat használt arra, hogy együtt lehessen szeretőjével. Hol Bezos magánrepülőgépén találkoztak, hol a családi nyaralás alatt foglalt a szomszédos szállodában szobát a szeretőjének, hogy átugorhasson egy légyottra. De még egy reklámfilmproducer ismerősét is megpróbálta rávenni arra, hogy a Super Bowl-döntőre készülő Amazon-klipbe szerződtesse Sanchezt, mert akkor a forgatások ürügyén feltűnés nélkül találkozhattak volna egymással. Vagy legalábbis Bezos így gondolta. Nem számolt azonban azzal, hogy a nő eldicsekedik bátyjának a legújabb hódításával, akivel még a Bezostól kapott intim üzeneteket is megosztotta. A kedves rokon megszimatolta az üzletet húga sztorijában, aki az egyik legbefolyásosabb hollywoodi filmes mogul feleségeként (Patrick Whiteshell ügyfelei közé olyan színészek tartoznak, mint Matt Damon, Christian Bale és Hugh Jackman) viszonyt kezdett a világ leggazdagabb, szintén házas emberével. Az információ valamint a képek a jelek szerint tőle kerültek a bulvárlaphoz.

A többi már, ahogy mondani szokás, történelem. Bezos egy hosszú nyílt levélben lényegében elismert mindent, de ellentámadásba lendült: azt állította, hogy az újság zsarolni próbálta a képekkel, és egyébként is a bulvárlap Donald Trump egyik barátjának a tulajdonában van, így ő, mint az elnököt rendszeresen bíráló The Washington Post tulajdonosa, politikai okokból került a célkeresztbe.

Közösen álmodták meg az Amazont

A botrány kitörése előtt sebtében közzétett nyilatkozat a közös megegyezéssel és barátsággal történő elválásról a házaspár ismerősei szerint csak a részvényesek megnyugtatását szolgálta. MacKenzie Bezos, amikor megtudta, férje milyen megalázó módon csalta meg őt, azonnal a válás mellett döntött.

Pedig a történetük nem így kezdődött. 1993-ban MacKenzie Tuttle egy neves New York-i brókercégnél dolgozott, amikor új főnök költözött a szomszédos irodába. „Szerelem volt első hallásra” – így emlékezett vissza egy interjúban MacKenzie arra, hogy Jeff Bezosnak először a nevetésére figyelt fel, ami gyakran átszűrődött az alelnök irodájából. Bezos a Princetonon végzett komputermérnök volt, akinek a karrierjét nagyban segítette, hogy indulása egybeesett az internet hajnalával.

Jeff 1964-ben született New Mexico államban. Édesanyja még 17 éves sem volt, amikor középiskolás diákként teherbe esett. Az apa, Ted Jorgensen egy kerékpárszervizt vezetett. Elvette a fiatal anyát, így az újszülött kisfiút Jeffery Preston Jorgensennek anyakönyvezték. A házasság azonban nem tartott sokáig, és a válás után Jeff édesanyja egy kubai bevándorlóhoz, Miguel „Mike” Bezoshoz ment feleségül, aki örökbe fogadta az ekkor négyéves kisfiút. A család előbb a texasi Houstonba, majd Floridába költözött.

A mérnök nevelőapa is közrejátszott abban, hogy a fiatal Jeff Bezosnak a számítástechnika és a prog-ramozás keltette fel az érdeklődését. Ekkoriban kezdett a gazdaság egyre több területe megnyílni a digitális forradalom előtt. Nem meglepő, hogy a tőzsde az elsők között volt, így Jeffet az egyetem után beszippantotta a Wall Street. Jeff gyors ütemben lépdelt előre, és 1993-ban már a D. E. Shaw befektetési alap alelnöke lett. Itt ismerkedett meg leendő feleségével, aki pénzügyi végzettsége mellett szabadidejét a köny-vek világában töltötte. MacKenzie nemcsak igazi könyvmoly, hanem ambiciózus írónő is volt.

Ez az érdeklődés gyorsan megragadta a műszaki beállítottságú Jeffet, aki azt kereste, milyen kereskedelmi területre lehetne betörni az internet alapú technológiával. Így kerültek képbe a könyvek. Az ifjú feleség irodalmi érdeklődése mellett döntő szempont volt az, hogy Jeff felmérte, hogy a hagyományos könyvkereskedelem az egyik legnagyobb – gyakran 50 százalékot meghaladó – árréssel működő ágazat – és ekkor megszületett az elektronikus könyvesbolt terve. Egy Seattle-ből New Yorkba történő hosszú autóúton – miközben MacKenzie vezetett – az anyósülésen Jeff pár óra alatt felvázolta az új cég működési koncepcióját, amelyet Amazon.com névre kereszteltek el. A névválasztás fő szempontja az volt, hogy közismert és „A” betűvel kezdődő legyen a szó, mert így az akkor még széleskörben használt üzleti telefonkönyvekben előre kerülhet a cég.

Néhány évvel ezelőtt egy interjúban Bezos felidézte az Amazon alapítása kapcsán hozott stratégiai váltást: „Vajon, amikor 80 éves leszek, sajnálni fogom, hogy otthagytam a Wall Streetet? Nem. És azt sajnálnám, hogy lemaradtam az internet indulásáról? Igen.”

Ahogy a nagykönyvben

Az új cég első befektetői Bezos szülei voltak, akik 300 ezer dollárt adtak az Amazon indulásakor. A kockázat rendkívül magas volt, maga Jeff is úgy kalkulált, hogy a bukás esélye 70 százalék. A technológiai kihívások mellett kérdés volt, hogy az olyan tradicionális ágazat, mint a könyvkereskedelem, tolerálni fogja-e az új szereplőt. Ennek ellenére Jeff hitt abban, hogy az internet teljesen át fogja rendezni ezt a piacot is.

Neki lett igaza: sikerült meggyőznie a kiadókat, hogy próbálják meg könyveiket ezen az új csatornán keresztül is árusítani. A vásárlók számára a könyvesboltinál kedvezőbb árak mellett gyors és olcsó szállítást ígért, így a különös kombináció – az új, internetes áruház ekkor még kizárólag papíralapú könyvekkel foglalkozott – működni kezdett. A nagyközönség jól fogadta, hogy az akkor még szokatlan technológia egy hagyományosan humán termék, a könyvek és az olvasás népszerűsítése mögé állt be. Persze Jeff már előre gondolkodott: a garázscégként indult Amazon négy évvel később már tőzsdére ment és a kínálat is bővülni kezdett: előbb zenei és videotartalmakkal, majd 2007-től jött az új, forradalmi változás, az első elektronikus könyvolvasó, az Amazon Kindle megjelenése.

Bár e-könyvekkel ekkor már többen kísérleteztek, Bezos újítása abban állt, hogy egy kifejezetten az olvasásra optimalizált eszközt terveztetett. A fejlesztésnél azt tartotta szem előtt, hogy a Kindle a videojáték-konzolokhoz hasonlóan zavartalan élményt nyújtson a felhasználónak. A termék hatalmas üzleti siker lett, köszönhetően annak, hogy az Amazon – amely a papírkönyvek terén szerzett piaci jelenlétének köszönhetően gyorsan élre állt az e-könyvek piacán is – a hasznát elsősorban a tartalmakból, és nem az eszközökből akarta megszerezni. A Kindle újabb és újabb generációi sikeresek voltak, a készülék mára mégis kiszorult az emberek kezéből, mivel az okostelefonok és tabletek a könyvolvasási funkciót is átvették. Sajátos módon a Kindle és más könyvolvasó társai bő tíz év alatt elavult eszközökké váltak, miközben a kihalásra ítélt papírkönyvek élnek és virulnak.

Az Amazon szerencséjére a korai indulás miatt olyan domináns pozíciót szereztek a könyvkereskedelem mindkét területén, hogy ők diktálják a feltételeket, amelyek gyakran könyörtelenek: egy e-könyvkiadó – hacsak nem köt kizárólagos szerződést az Amazonnal – az eladási ár mindössze 30-35 százalékát kapja meg, míg a bevétel többi része az Amazont gazdagítja, miközben nincsenek tárolási, szállítási, boltfenntartási költségei. (Az Amazon cégbirodalomban folyó kizsákmányolásról lásd keretes cikkünket.)

Mindez rendkívül magas profitrátát eredményezett, amelynek túlnyomó részét Bezos visszaforgatta a cégbe. A könyvek és CD-k mellett aztán egyre bővült a termékkínálat és fokozatosan az Amazon elektronikus könyvesboltból „mindenáruház” lett. A nemzetközi terjeszkedésnek egyik hajtóereje a technológiai óriáscégekre általában jellemző „adóoptimalizálás” (ez az adóelkerülés diszkrét megfogalmazása) volt, ami az Obama-érában zavartalanul folyt. Trump elnökké választása azonban új helyzetet hozott. Az elnök 2018 tavaszán nyilvános Twitter-üzenetekben azzal vádolta az Amazont – és személyesen Jeff Bezost –, hogy tisztességtelen üzleti magatartásával megkárosítja az amerikaiakat. A viharfelhők tovább gyűltek a cég felett, amikor Bernie Sanders szenátor az embertelen munkakörülmények miatt kezdeményezett vizsgálatot az Amazonnál. „Bezosnak talán a Mars-felfedezés és a holdutazás helyett először saját munkásainak kellene olyan fizetést adnia, amiből meg tudnak élni” – üzente Sanders.

Miben hisz a világ leggazdagabb embere?

A nagy port kavart válás nyomán Jeff Bezos minden bizonnyal újabb rekordot ír: az övé lesz a világ legdrágább válása. Legalább a vagyona feléről le kell mondania felesége javára, aki végig részt vett az Amazon felfuttatásában. Ez az összeg a gyerektartás miatt még növekedhet: a Bezos házaspárnak négy gyermeke van: három közös fiúk és egy Kínából adoptált kislány. Miután lezajlik a válóper, Jeff jó néhány hellyel hátrébb kerül a milliárdosok listáján, míg felesége viszont a világ leggazdagabb üzletasszonya lesz. Mivel a közös vagyon nagy részét Amazon-részvények teszik ki, a cég jövője szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy a két nagy főrészvényes tulajdonos milyen viszonyban áll majd egymással. A barátságos hangvételű közös bejelentés nyilván ezt a célt – a befektetők megnyugtatását – szolgálta, kérdés, hogy mennyire fog ez a gyakorlatban is megvalósulni.

A bizonytalanságot fokozza, hogy a hosszú házasság ellenére a közvélemény nagyon keveset tud a család hétköznapi életéről. MacKenzie nem engedte a gyermekeit a nyilvánosság elé, és ő maga is csak ritkán vállalt közszereplést.

Az újságírók a válás kapcsán szembesültek azzal is, hogy szinte semmit nem lehet tudni a Bezos házaspár vallási nézeteiről, mert erről egyszerűen az elmúlt 25 évben egyszer sem nyilatkoztak. Soha nem látták őket templomban, vagy más vallási rendezvényen. Miközben a vallás valamilyen formája egyre több Szilícium-völgyi multimilliárdos életében játszik jelentős szerepet (Bill Gates családjával katolikus hitet követ, Warren Buffet presbiteriánusként nőtt fel, de ma agnosztikusnak vallja magát, Mark Zuckerberg a zsidó valláshoz közeledett az elmúlt időben, Tim Cook, az Apple elnöke pedig a homoszexualitását nevezte „Isten legnagyobb ajándékának az életében”), Bezosék erről hallgattak. A szülők hitéről annyit lehet tudni, hogy mindkét oldalon a kereszténységhez kötődtek, Jeff oldalán inkább a protestáns, míg MacKenzie ágán a katolikus valláshoz.

A pár egyetlen dokumentált vallási jellegű cselekedete az 1993-as esküvőjük volt, amelyet a floridai Palm Beach egyik luxushoteljében tartottak. A szigorúan zártkörű ceremóniát a dokumentumok szerint egy Richard Riccardi nevű lelkész vezette. Riccardi egy független katolikus felekezet püspöke, aki már a kilencvenes évek elején ultraliberális teológiát hirdetett: „A válás, a születésszabályozás és a szexualitás – hogy csak néhány példát említsek – nem lehetnek témák a köreinkben. Vannak bizonyos dolgok, amelyeket rá kell hagyni Istenre és a hívőre, mi nem szólhatunk ezekbe bele” – írta Riccardi püspök egy nyílt levelében. A lelkész ma is ezt az elvet követi, így a témáról cikkező Insider című lapnak nem kommentálta egykori ügyfeleinek a válását.

 

Olvasson tovább: