Kereső toggle

Szellem a gépben?

Új kihívások: világot felforgató technológiák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mi jöhet az okostelefonok, az okosórák és a közösségi média forradalma után? Mintha kifulladóban lenne a technológiai fejlődés egy évtizede tartó felívelő időszaka (lásd keretes írásunkat). A láthatáron van-e már egy új, mindent felforgató, innovatív technológia?

 

„Most először hozhatunk létre olyan jelentős technológiát, amellyel örökre leszámolhatunk a szegénységgel, betegséggel és háborúval – de akár… megszülethet egy kafkai, mindent uraló világállam is, amelynek hatalmát soha többé nem lehet megdönteni...” – így ír Max Tegmark, az amerikai MIT elitegyetem fizikaprofesszora a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő potenciálról és veszélyekről. Az Élet 3.0 – Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában című – nemrég magyarul is megjelent – könyvében Tegmark beszámol az MI-kutatás trendjeiről és céljairól. A professzor a globális MI-kutatást összefogó Future of Life (Élet Jövője) intézet vezetője, amelyet olyanok támogattak és támogatnak, mint Stephen Hawking, Elon Musk, vagy Morgan Freeman.

 A szerző szerint az MI kutatása és létrehozása „korunk legfontosabb vitája”. „Csak idő kérdése az emberfeletti általános mesterséges intelligencia megalkotása, ami a korábbi technológiáknál sokkal radikálisabban fogja átalakítani az életünket” – olvasható a könyvben. „A közeljövőben gyökeresen megváltoznak mindennapjaink, akárcsak az egészségügy, az igazságszolgáltatás, a hadászat és a jogrendszer, a magántulajdon és a munkahelyek megszűnésével pedig a gazdaságban ma érvényesülő elvek is értelmüket vesztik.”

Első szakasz:az engedelmes segítő

A mesterséges intelligencia már most, sok területen használatban van. Az automata pilóták a repülőgépeken, az autóinkban levő önvezető funkciók, a mobiltelefonunk tárgy- és arcfelismerő képessége, illetve a beszédfelismerő funkciói mind az MI működését példázzák.

 Az MI nem más, mint olyan „okos” számítógépek hálózata, amely képes egyre bonyolultabb feladatokat, egyre gyorsabban végrehajtani. A komputerek egyre több mindent meg tudnak jegyezni (nő a memóriájuk) és egyre komplexebb problémák megoldására válnak képesekké (gyorsabb számítás, gépi tanulás). Bár az „intelligencia” meghatározásával kapcsolatban még az intelligenciakutatók között sincs konszenzus, a szuperszámítógépek nemsokára valamilyen formájú „gondolkodásra” és „mérlegelésre” is képesek lesznek.

 A számítógépek hatalmas mennyiségű adat (big data) elemzését követően tesznek javaslatokat és hoznak döntéseket. Megbecsülik például a közelgő időjárást, a várható autóforgalmat, a vásárlók szokásait, egy betegség legnagyobb sikerrel kecsegtető kezelési módját, illetve a tőzsdei mozgásokat.

 Ahogyan a gépek első generációja sok területen kiváltotta az emberek fizikai erejét, úgy a következő generáció az emberi intelligenciát fogja meghaladni – véli sok technooptimista. A számítógépek már most sokkal gyorsabban számolnak, mint az emberek. Létezik komputer, amely a legjobb sakkbajnokot is legyőzi. Már létezik olyan, diktálást lejegyzetelő szoftver, amely az embernél jobb hatásfokkal működik. A fordítóprogramok is rövidesen elérhetik az emberi szintet.

Az MI sok területen teheti jobbá az életünket. A szakemberek szerint az önvezető autók néhány évtizeden belül akár 90 százalékkal is csökkenthetik a közúti balesetek számát. Az arcfelismerő szoftverek pedig már most sok bűnöző elfogásában segítenek. Az autonóm fegyverek kifejlesztésével drámaian lecsökkenhet a háborúk civil áldozatainak a száma.

Második szakasz:a potenciális diktátor

De ezekben az esetekben egy-egy számítógép még csupán egy részterület „mestere”. Hogyan fog a gép „szintet lépni”?

Amikor egy komputer eléri az emberi teljesítőképesség szintjét, akkor beszélünk emberi szintű mesterséges intelligenciáról. Ilyenkor egy számítógép az intelligencia területén „emberszerűvé” válik: már nemcsak egy szűk részfeladatot tud tökéletesen teljesíteni, hanem az emberrel azonos hatásfokon tud végrehajtani feladatokat, szinte minden területen.

Amikor pedig a gépek meghaladják az emberi szintet, azt nevezik szuperintelligenciának. Ez vezethet a szingularitáshoz: a gépek fejlődésében eljön az „exponenciális szakasz”, amelynek során az okos számítógépek egyre okosabb számítógépeket terveznek. Ha pedig ez a folyamat elindul, akkor – a szakemberek szerint – visszafordíthatatlan lesz.

„Az első ultraintelligens gép az utolsó találmány, amelyet az embernek meg kell alkotnia. Feltéve, hogy a gép elég engedelmes, és megmondja, hogyan tarthatjuk az uralmunk alatt” – fogalmazott még 1965-ben Irving J. Good, matematikus és kriptográfus.

 Tegmark elismeri, hogy az MI-kutatás-fejlesztés végkimenetele egyelőre bizonytalan. A szerző tizenkettő lehetséges forgatókönyvet vázol, melyek közül csak négy esetben marad az ember irányító szerepben. Az opciók közül több olyan is van, amelyekben az emberiség soha nem látott kontrollja és elnyomása valósulhat meg – vagy magától a szuperintelligenciától, vagy az MI-t uraló világkormány részéről.

Egy „jóindulatú diktátor” MI esetén az emberek tisztában lennének azzal, hogy egy szuperszámítógép működteti a társadalmat, szigorú szabályok mentén, de ezt a többség jónak tartaná. Az MI célja itt az emberiség felvirágoztatása, a rendelkezésére álló emberfeletti képességein keresztül. Ez az úgynevezett „digitális Athén” utópiája, amelyben az embereknek már nem szükséges dolgozniuk, mivel a javakat robotrabszolgák állítják elő, és a szolgáltatásokat is azok végzik. Az MI az egész Földet egyfajta „luxusállatkertté” változtatja, ahol minden ember megkapja mindazt, amire vágyik.

A rendkívüli biztonságnak és jólétnek természetesen ára lenne: nem az emberek irányítanák a világot, hanem a mesterséges intelligencia.

Tegmark így jellemzi ezt a világot: „Bűnözés gyakorlatilag nincs, mert a diktátor MI lényegében mindentudó, és hatékonyan megbüntet minden szabályszegőt. Mindenki viseli a korábban említett biztonsági karkötőt (vagy annak kényelmesebb, beültetett változatát), amely lehetővé teszi a valós idejű ellenőrzést, büntetést, kábítást és kivégzést. Mindenki tisztában van azzal, hogy a totális megfigyelő és rendfenntartó MI diktatórikus uralma alatt él, de a többségnek ez megfelel.”

A szerző által említett „emberbe ültetett eszköz” tehát nem csupán a totális megfigyelést és ellenőrzést tenné lehetővé, hanem egyben büntetésvégrehajtó eszköz is lenne, amely a leszedésére tett kísérletet is azonnal megtorolná.

Az „oltalmazó isten” forgatókönyv csak annyiban tér el az előzőtől, hogy bár itt is az MI uralkodik, az emberek nincsenek ennek tudatában, mert szuperképességei által „elrejti magát”. Sokszor úgy tűnik, mintha az ember irányítaná a dolgokat, de valójában egy szuperintelligencia oltalmazza az emberiséget a kataklizmáktól, a kipusztulástól.

A „leigázott isten” végkifejlet esetén az emberek egy csoportja a külvilágtól elzártan tartja az MI-t és felhasználja arra, hogy minden képzeletet felülmúló technológiát, gazdagságot és hatalmat valósítson meg a segítségével. Ez lehet jó és borzalmas is, attól függően, hogy kik az irányítók.

A szerző szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy „képesek leszünk-e kordában tartani az MI-nek köszönhető hatalmat?”

„Most, hogy küszöbön áll az MI korszaka, a kezünkben van az élet jövője” – fogalmaz Tegmark. Az evolucionista tudósok számára az „élet” persze teljesen mást jelent, mint a bibliai világnézeten álló emberek számára. Tegmark szemében az élő ember és az élettelen anyag (gép) között elmosódik a határ: a gépből is lehet személy, az ember is válhat géppé – gépemberré (kiborggá), vagy a tudatát feltöltheti egy test nélküli rendszerbe. A materialista ember szemében ugyanis az ember nem több, mint öntudatra ébredt anyag.

Harmadik szakasz:Kinek az eszköze?

A szakirodalmat olvasva kirajzolódik a technooptimisták leghőbb vágya: hogy az ember a hi-tech révén halhatatlanná váljon.

„Könnyű elképzelni a halandó test börtönéből kiszabadult emberi gondolatot – hiszen olyan sokan hisznek a halál utáni életben. De ezt a lehetőséget nem csak misztikus vagy vallási alapon fogadhatjuk el. A komputerek a mechanika legbuzgóbb hívei számára is ezt a modellt kínálják” – fogalmaz Hans Moravec transzhumanista tudós.

Ray Kurzweil A szingularitás küszöbén című könyvében arról beszél, hogy a 2030-as évek elejére a nanotechnológia és az „intelligens biológiai rendszerek” segítségével a technológia átveheti az ember emésztő- és endokrin rendszerének, illetve a vérnek és szívnek helyét. Az ezt követő évtizedekben pedig a csontváz, a bőr, az agy és az emberi test többi része „léphet szintet”.

A technooptimisták az MI-ben egyfajta isten eljövetelére készülnek (lásd A gépisten felemelése. Hetek, 2017. november 24.). Ha valami szinte mindent lát és hall, mindenütt egyszerre jelen van, és emberfeletti erővel és intelligenciával rendelkezik, az más kifejezéssel egy isten.

Ha elfogadjuk, hogy az MI sokkal okosabb (és bölcsebb?) lesz az embernél, illetve erősebb is nála, ebből az is következik – érvelnek a transzhumanisták –, hogy az irányítást is célszerű átadnunk a szuperintelligenciának (vagy egyszerűen bennünket megkerül és át fogja venni magától).

De micsoda vagy kicsoda fogja irányítani ezt a teremtményt? Milyen céljai lesznek? Milyen világnézeti alapelvek mentén fogja eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz?

A programozók világnézete alapján? Az ő algoritmusaik fogják determinálni a viselkedését, vagy valóban „öntudatra ébred”, és egy új személyiség nyilvánul meg majd rajta keresztül? Másképp fogalmazva: lesz-e szellem a gépben?

A filozófiai és etikai kérdések egyre aktuálisabbá kezdenek válni. Amikor egy önvezető autónak egy elkerülhetetlen baleset pillanatában döntenie kell, akkor kinek az életét védje jobban, az utasét vagy a gyalogosét? Az autonóm fegyverrendszerek milyen nemzetiségű, bőrszínű, vallású emberekre vigyázzanak jobban?

Ki mondja meg azt a gépnek a tanulási fázisban, hogy mi az érték, mi a szabadság? Hogy melyek az alapvető emberi jogok? A vallásszabadsághoz való jog például felülírja-e a gender önmeghatározás jogát? Mit fog gyűlöletbeszédnek aposztrofálni a rendszer?

Várható, hogy a közeljövőben még több ilyen izgalmas – és egyben aggasztó – kérdés merül fel az egyre gyorsuló ütemű MI-kutatás során.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A BIBLIÁBAN?

A bibliai próféciákat tanulmányozók számára izgalmas kérdés, hogy a Jelenések könyvének 13. fejezetében leírt „kép” vajon nem egy gonosz által energizált szuperintelligencia lesz? „… azt mondván a Föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét… és adatott neki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is és azt művelje, hogy mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölettessenek…” – olvasható a 14. és 15. versszakban. Az itt szereplő görög szó az „eikón” (ikon), amely szobrot, figurát, reprezentációt, hasonmást, replikát, tükörképet is jelent. Itt tehát egy olyan (élettelen) anyagból készült replikáról van szó, amelyikbe (gonosz) szellem kerül, beszélni kezd, és képes lesz mindazokat, akik nem vetik alá magukat neki, valahogyan elpusztítani. Az Ószövetségben is olvashatunk ugyanerről a jelenségről, a Dániel próféta könyvében, ahol „pusztító utálatosságként” hivatkozik rá a Biblia – erre visszautal Máté és Márk evangéliuma is. A szöveg itt vonatkozhat egy olyan bálványra / figurára / szoborra, amely pusztítani / rombolni képes.

 

 

 

Technológiai megtorpanás?

Az okostelefonok piacán az elmúlt évben nem történt forradalmi újítás. Úgy tűnik, az innováció megtorpant, a piac kezd telítődni. A gyártók termékei egyre jobban hasonlítanak egymásra, a fogyasztók pedig egyre kevésbé vevők a kicsit nagyobb felbontású, kicsit erősebb processzorú, kicsit több kamerával rendelkező új modellekre.
Az Apple iPhone eladások is, most először, megtorpantak. A cég a kínai gazdaság lassulásával, illetve a konkurens (szintén kínai) termékek (Huawei, Xiaomi) okozta erősödő versennyel magyarázza, hogy részvényei a 2018. októberi csúcs óta 30 százalékpontot estek. A vállalat így 400 milliárd dollárt vesztett a korábbi, 1100 milliárd dolláros értékéből.
A Samsung az utolsó negyedévben a várakozásnál majdnem 20 százalékkal kevesebb profitot termelt. Ez a 2017 utolsó negyedéves profitnál közel 30 százalékkal kevesebb. A vállalat ezt szintén a konkurencia erősödésével magyarázza, illetve a csökkenő kereslettel a cég által forgalmazott adathordozók iránt. Érdekes újítás lehet a Samsung részéről ugyanakkor az első kihajtható képernyős telefon, amely februárban várható.
Az elmúlt évben az internetes techóriások is nehezebb időszakon mentek keresztül. Az emberi jogi visszaélések, az illegális adatgyűjtési botrányok, az adóelkerülés gyakorlata presztízsveszteséget idéztek elő házuk táján.
A legnagyobb közösségi hálózat, a Facebook aktív felhasználóinak a növekedése megtorpanni látszik (jelenleg körülbelül 2.3 milliárd). Mark Zuckerberg 2018-ban több ízben is magyarázkodásra kényszerült. Márciusban egy 50 millió felhasználót érintő adatgyűjtési botrány robbant ki, áprilisban pedig az amerikai szenátus előtti meghallgatáson kellett védekeznie. A Facebook tulajdonában álló Instagram ugyanakkor az elmúlt évben növekedni tudott, méghozzá jelentősen: 2017 szeptemberében még 800 millió felhasználója volt, 2018 júniusára viszont átlépte az 1 milliárdot.
A Google szintén ellentmondásos évet zárt. Úgy tűnik, egy cenzúrázott keresőt fejlesztett Kínának, amíg az alkalmazottai felháborodására le nem kellett állítania a projektet. Az Európai Unió a trösztellenes szabályok megsértése miatt 5 milliárd dolláros büntetéssel sújtotta a céget júliusban. Sundar Pichai vezérigazgatónak pedig decemberben kellett kongresszusi meghallgatáson válaszolnia a vádakra, miszerint a keresőóriás algoritmusai elnyomják a konzervatív hangokat.
Az Amazon volt 2018 legnagyobb nyertese, a maga közel 30 százalékos növekedésével. Megdöbbentő, de a tavalyi évben az amerikai online kereskedelemnek már az 50 százalékát ez az egy vállalat bonyolította le. 2018-ban 238 amerikai település versengett azért, hogy otthont adhasson a vállalat második óriásirodájának (az egyik még azt is felajánlotta, hogy egy új várost létesítenek, ahol Jeff Bezos polgármester lehet élete végéig). Bezos 137 milliárd dolláros vagyonával átvette a világ leggazdagabb embere pozíciót Bill Gatestől. (Bár a napokban bejelentett válása hamar letaszíthatja erről a helyről.)
A Tesla számára roppant hektikus év volt 2018. Az év elején a vállalat új rakétája, a Falcon Heavy sikerrel juttatott egy elektromos autót az űrbe. Ezután viszont a történelem legnagyobb autó-visszahívása következett, amely 123 ezer autót érintett. Az évben két halálos kimenetelű Tesla autós baleset is történt. Musk kisebb botrányt kavart szeptemberben, amikor egy interjú közben marihuánát szívott, bár előtte a The New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy a füves cigi negatívan hat az ember munkaképességére. Az autógyártónak a 2018 harmadik negyedév volt a negyedik (!) profitábilis negyedéve a 15 éves fennállása során.

 

Olvasson tovább: