Kereső toggle

A magyarok mintát adnak Európának

Interjú Daniel Pipes történésszel, Közel-Kelet-kutatóval

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Budapesten tartott előadást korunk egyik legismertebb orientalista történésze, Daniel Pipes, aki szerint Európában egyre többen figyelnek a bevándorlással szemben elutasító és a civilizációs értékeket védelmező magyar modellre.

A nemzetközi migrációs konferencián tartott előadásában azt a meglepő kijelentést tette, hogy Európa jövőjét nem a föderációs törekvések, hanem a szuverén nemzetállamok határozzák meg. Mire alapozza ezt a prognózisát?

– Ma az Európai Unióban a döntéseket nemzetállamok hozzák meg. Például az önök kormánya eldöntötte, hogy kerítést épít a határon, és ezt a döntést végre is tudta hajtani. Szlovákia úgy döntött, hogy nem fogad be menekülteket, és így is cselekedett. Jelenleg dönthetnek a nemzetállamok a saját érdekeik szerint, anélkül, hogy emiatt szakítaniuk kellene az Európai Unióval.

Úgy látja, hogy ez a folyamat abba az irányba vezet, hogy a tagállamok egyre nagyobb szabadságot tudnak kivívni Brüsszellel szemben?

– Szerintem ez szükségszerű. Ezek a jogkörök a nemzeteket illetik meg.

Nagy különbség van azonban a jelentős muszlim lakossággal rendelkező nyugat-európai államok és a közép-kelet-európai nemzetek helyzete között, ahol ez nem jelent belső kihívást. Hogyan lehetséges összehangolni ezt a két eltérő valóságot?

– Nem szívesen mondok ilyet, de a korábban szovjet megszállás alatt álló országok ma jobb helyzetben vannak ebből a szempontból, mint azok az államok, amelyek a hidegháború alatt az amerikai érdekszférához tartoztak. A folyamatok azt mutatják, hogy ma a Nyugat vesz példát a volt kommunista országokról. Láttuk ezt Ausztriában és Olaszországban, de hamarosan úgy gondolom, hogy Spanyolországban is fordulat következhet be. Ezzel már három nyugati országban lehet hatalmon bevándorlás-ellenes kormány.

Mi a legfontosabb tényező ebben a fordulatban?

– Az emberek kezdenek ráébredni a veszélyekre. A legnagyobb veszély pedig a bevándorlás és az iszlamizáció. Magyarország egyedülálló abból a szempontból, hogy az emberek jelentős többsége egy olyan pártra szavazott, amely tisztában van ezekkel a veszélyekkel. Más országokban az erőviszonyok eltérnek ettől. Hiába van erős civilizációs, értékvédő párt Svédországban, nem tudnak kormányra kerülni, mert a többi párt nem hajlandó együttműködni velük. Ott van esély a fordulatra, ahol a civilizációs pártok találnak szövetségeseket maguknak, mint Ausztriában és Olaszországban. Ez a helyzet azonban másutt is létrejöhet, és akkor az általam civilizációs pártoknak nevezett erők több országban is kormányra tudnak kerülni. Lehet, hogy nem egy lépésben történik ez, de a folyamat ebbe az irányba halad. Spanyolországban az új, civilizációs Vox pártnak jelenleg egyetlen képviselője sincs a parlamentben, de a jövő hónapban sorra kerülő választás után jelentős frakciót alakíthatnak majd.

Mi a helyzet a legerősebb európai államban, Németországban?

– A legutóbbi három tartományi választáson azt láttuk, hogy a CDU mindenütt jelentősen, 7-9 százalékkal visszaesett, és nagyjából ugyanilyen mértékben erősödött az AfD párt. Ez azt jelzi, hogy a választók kezdenek felébredni. Szerintem 15-20 éven belül a civilizációs pártok egész Európában hatalomra kerülhetnek, és akkor Orbán úr nem lesz olyan egyedül.

Hogyan reagálnak erre a baloldali-liberális pártok, amelyek szintén meggyengültek szinte az egész kontinensen, de ahol tudnak, igyekeznek támogatást találni a szavazati joggal rendelkező muszlim bevándorlók vagy ilyen hátterű választók között?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: