Kereső toggle

Hol állt a zsidó templom?

Az új, „alternatív” elméletek a történelemhamisítást segítik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vezető izraeli régészek egységesen elutasítják azokat a teóriákat, amelyek szerint az egykori zsidó Szentély nem a jeruzsálemi Templom-hegyen állt, mint azt egyes amerikai keresztény szerzők hirdetik. Ez az „alternatív” nézet súlyos teológiai és politikai tévedésen alapul.

December elején a Cry for Zion (Kiáltás Cionért) nevű, a Templom-hegy feletti zsidó szuverenitásért küzdő szervezet rendkívüli konferenciát tart Jeruzsálemben, amelyre keresztény előadókat is meghívtak. A rendezvény célja, hogy cáfolja az evangéliumi keresztények körében terjedő elméleteket, miszerint a zsidó Templom nem a zsidó tradíció szerinti helyszínen, a Templom-hegyen állt volna.

Nemrég egy amerikai keresztény szerző, Robert (Bob) Cornuke „A Templom: Bámulatos új felfedezések, amelyek mindent megváltoztatnak Salamon Temploma elhelyezkedésével kapcsolatban” című könyvében azt állította, hogy mindkét zsidó templom a Templom-hegytől délre, a ma Dávid Városaként ismert térségben állt. Cornuke szerint a Nyugati Fal és a Templom-hegyen talált minden régészeti lelet egy nagyméretű római erődítmény maradványa.

A Bob Cornuke elméletét népszerűsítő videók több milliós nézettséget értek el a YouTube-on annak ellenére, hogy a szerző önjelölt Indiana Jonesként a korábbi években már eljátszotta ugyanezt a programot, amikor úgymond megtalálta az „igazi Sínai-hegyet”, „Noé bárkájának valódi helyét” vagy az „eredeti Golgotát”. Az amerikai keresztény közönség egy része azonban minden állítólagos „bibliai” szenzációra – legyen az könyv, videó vagy exkluzív közel-keleti útiprogram a „rejtélyek nyomában” - nyitott pénztárcával reagál, így a műfaj töretlenül virágzik.  

Izraeli régészek cáfolták Cornuke elméletét, amit semmilyen régészeti lelet nem támaszt alá és ellentmond a történeti feljegyzéseknek, köztük Josephus Flavius első századi római-zsidó történetíró és tudós könyvének. „Igazából, még nyilatkozni is nevetséges lenne erről az abszurd feltevésről” – mondta a Haarec című lapnak Juval Baruch régész-professzor, aki hozzátette, hogy Salamon templomának a helyszínét az elmúlt évezredekben a zsidó, a keresztény és a muszlim hagyomány egységesen elismerte. „Az elmélet, miszerint nem létezett zsidó Templom, vagy ha létezett is, nem a Templom-hegyen, a legújabb kori arab-izraeli konfliktus politikai terméke. Kevesebb, mint száz éve, 1925-ben a Legfelsőbb Muszlim Tanács által kiadott ’Útikalauz a Haram al-Sharifhoz’ című kiadványban ez olvasható: ’Vitán felül áll, hogy ezen a helyen állt egykor Salamon Temploma’” – írja a Haarec, amelynek azonban egyetlen muszlim tudós sem volt hajlandó nyilatkozni a témában. (A Haram al-Sharif a Templom-hegy elnevezése arabul.)

Először Jasszer Arafat volt, aki a nyilvánosság előtt a Templom-hazugságot felvetette, amikor az egyesült államokbeli Camp Davidben, 2000-ben Bill Clinton amerikai elnöknek azt mondta, hogy soha nem állt zsidó szentély a Templom-hegyen. Azóta ezt a képtelen állítást többek között az UNESCO is magévá tette, ám ettől még az izraeli szakemberek nem veszik komolyan a palesztin propagandagépezet állítását.

Ennél jobban aggasztja őket az, hogy a Templom helyszínével kapcsolatos „alternatív teóriák” – köztük Cornuke könyve és az erről készült videó – az Izraelt általában lelkesen támogató evangéliumi keresztény körökben is gyorsan elterjedtek. „Ha megkérdőjelezzük azt, hogy a Templom-hegy volt Salamon Templomának az eredeti helyszíne, ez megerősítheti a kampányt, amit a palesztinok folytatnak az UNESCO-nál, hogy megkérdőjelezzék Jeruzsálem zsidó jellegét. Továbbá gúny tárgyává teheti a Nyugati-falnál imádkozó zsidókat, akik ’nem tudják, hol imádkoznak’. Emellett azt a téves képzetet kelti, mintha fel lehetne építeni a Harmadik Templomot egy olyan helyen, ami nem sérti a muszlimokat. Naiv elképzelés azt hinni, hogy az arabok tárt karokkal fogadnának bennünket Siloámban, ha lemondunk a Templom-hegyről. Muszlimok számára tilos bármely hely átadása zsidóknak.” – állítja a témában nemzetközi konferenciát kezdeményező Cry for Zion szervezet keresztény kapcsolatokért felelős igazgatója, John Enarson.

Enarson a történelmi képtelenség elterjedését elsősorban az ismeretek hiányával magyarázza: „Ez a könyv viharos gyorsasággal népszerű lett az Izrael-barát körökben, de tragikus módon eltéríti céljától az evangéliumi támogatást. Olyan képtelenség, mintha a keresztények annak idején támogatnák volna Izrael újjáalapítását, de mondjuk Ugandában”. Ugyanakkor szerinte nem csak történeti, hanem teológiai szempontból is fontos tisztázni a kérdést, mert a tévedés mögött egy téves teológiai nézet, az ún. helyettesítési teológia húzódik meg, amely azt vallja, hogy a kereszténység felváltotta az Ábrahám és Isten között kötött szövetséget. Ez a teológiai rendszer az elmúlt évszázadokban széles teret biztosított a keresztény antiszemitizmusnak, ami ma inkább anticionizmus és az Izrael államával szembeni bojkott formájában nyilvánul meg, de a lényege ugyanaz maradt.

A jeruzsálemi konferencia célja ezért elsősorban az, hogy dialógust kezdeményezzenek a keresztényekkel a Templom-hegy jelentőségéről, és bemutassák azokat a legfrissebb régészeti bizonyítékokat, amelyek a zsidóság legszentebb helyére vonatkoznak – például a Nyugati-fal tövében a lerombolt kövek között megtalált feliratot, ami a „Kürtölés helyét” jelezte a Templomban. „Sok keresztény nem ismeri a Templom-heggyel kapcsolatos zsidó álláspontot, és emiatt könnyen tévedésbe kerülnek abban a kérdésben, hogy hol is állt valójában a zsidó Szentély.” – mondja Doron Keidar, a konferencia egyik szervezője, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy pozitív változások is láthatók az evangéliumi keresztény világban Jeruzsálemmel kapcsolatban: „A Templom nagyon fontos volt Jézus számára, ezért fontos, hogy követői is alaposan végig gondolják ennek jelentőségét. Ma ez időszerű kérdés, mert egyre több keresztény látogatja meg a Templom-hegyet, és sokan kezdik felismerni azt, hogy ez a helyszín ma is teológiai jelentőséggel bír a számukra.”

 

 

Dr. Grüll Tibor: „Alaptalan máshol keresni a Templom helyét”

 

A Hetek kérdésre lapunk állandó szerzője, Dr. Grüll Tibor ókortörténész az alábbiakban értékelte Bob Cornuke videóját, amelyben bemutatja „alternatív” elméletét:
MIT ÁLLÍT CORNUKE?
Azt állítja, hogy a mostani Templomhegyen volt az Antonia-erőd, mivel szerinte a római legio létszáma 10.000 fő volt, és ez az embermennyiség csak egy ekkora helyen kialakított táborban fért volna el. Jeruzsálemben egy hatalmas völgyhíd kötötte össze a Dávid Városát (az eredeti, ősi Jeruzsálemet) és a Templomhegyet. A Templom pedig a Dávid Városa (Cion) északi részén állt, nagyjából a Gihon-forrás felett.
MIVEL BIZONYÍTJA?
Azt mondja, hogy a 4. században nem tudták, hol volt a Templom, és csak a keresztes lovagok (a 11. században) találták ki azt a sztorit, hogy a mai Templomhegyen állt a Templom, és ezt Tudelai Benjámin, majd tőle az összes zsidó átvette. Eusebius szerint ugyanakkor a Templom a Sionban volt, ami nem más, mint a Dávid Városa. További érvük, hogy a próféciák szerint a Templomhegy "szántóterület" lett, márpedig egy 1920-as években készült fényképen az látszik, hogy a Templomhegy majdnem teljesen be van építve, a Dávid Városa viszont beépítetlen, így akár mezőgazdasági terület is lehet.
Arra is hivatkoznak, hogy Eli Shukron izraeli régész egy szentély maradványait találta meg a Dávid Városában, a Gihon-forrás felett. Ugyanakkor a régész sehol nem állítja, hogy ezt a szentélyt a Templommal azonosítaná.
MI CÁFOLJA AZ ELMÉLETET?
A legio létszáma nem 10.000, hanem mintegy 4.500 fő volt. Ráadásul a teljes X Fretensis legiót nem egyetlen táborban, hanem az egész országban szétszórva kisebb helyőrségekben is állomásoztatták. A tábor maradványait egyéként nem itt, hanem a Felső Városban (Citadella), a Dávid Tornyánál fedezték fel a régészek. Kérdés, ha valóban a Templomhegyen volt a rómaiak tábora, miért rombolták volna le annak körfalát? (A Siratófalnak csupán a legalsó 5-6 kősora Heródes-kori eredetű, a többi Szulejmán építette föléje.) A Templom-hegy közvetlen környezetében is hatalmas rombolás nyomait találták meg a régészek.
Továbbá: Júdeában nem is állomásozott legio Kr. u. 70 előtt! Csak a helytartóknak volt egy korlátozott létszámú hadereje (5 gyalogos cohors és 2 lovassági ala), ez még jobban aláhúzza, hogy nincs szükség egy 10.000 fő befogadóképességű Antonia-erőd feltételezésére a mai Templomhegy területén.
A Siont a Biblia is számtalanszor használja kiterjesztett értelemben az egész Jeruzsálemre, így tehát nem csak a Dávid Városát jelenti. Ez az egyházatyák korában is így volt, tehát amikor Eusebios azt írta, hogy "Sionban", azon egész Jeruzsálemet is érthette.
Cornuke nem ad magyarázatot arra, hogy honnan veszi, miszerint a próféciák az 1920-as évekre vonatkoznak? A Templomot már a babilóniaiak lerombolták, és mi van akkor, ha a babilóni fogság idején az itt maradt nép (ám ha-arec) felszántotta? Vagy mi van akkor, ha Hadrianus után a rómaiak is felszántották? A Templomhegyen sem korábban, sem ma nem lehet kutatni, így se megerősíteni, se cáfolni nem lehet ezt a feltételezést.
Valamint, mi van akkor, ha a Dávid Városában talált szentély – ha valóban az volt – még Dávid király korában működött? Hiszen akkor még nem állt a Templom, de áldozni azért a törvény szerint kellett.
Megjegyzem, a Cornuke által az interjúban megkérdezett személyek - Eli Shukron kivételével - egyike sem komoly tudós, hanem pásztor, bibliatanító, túravezető, és egy amerikai tábornok.

 

Olvasson tovább: