Kereső toggle

Hatékony életvédelem

Történelmi szintre csökkent az abortuszok száma Amerikában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy feltűnést keltett a hír, miszerint az Egyesült Államokban a beavatkozást engedélyező 1973-as törvény óta a legalacsonyabbra csökkent az abortuszok száma. A Hetek utánajárt, milyen okok állhatnak a kedvező változás mögött?

 

Az Amerikai Járványügyi Hatósági Központok (Centers For Disease Control, CDC) november végén közzétett adatai szerint 1973 óta 2015-ben volt a legalacsonyabb az engedélyezett abortuszok száma az Egyesült Államokban. (Az adatokat a szövetségi államok összesítik, és ebből áll össze az országos eredmény, ezért jelenleg a 2015-ös számok a legfrissebbek. A várakozások szerint azonban a csökkenés az életvédelmet kiemelt kérdésként kezelő Trump-kormányzat hivatalba lépése és a civil szervezetek eredményes tevékenysége nyomán tovább folytatódik.)

A CDC adatai szerint az abortuszok száma 1980 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és különösen az elmúlt évtizedben gyorsult fel. A mélypontot jelentő 1980-hoz képest a javulás több mint 50 százalék, 2006-hoz képest pedig 24 százalék, így az elmúlt időszakban átlagosan 2-4 százalék között volt évente. A tendencia – ha eltérő mértékben is – az egész országra jellemző, mert az államok nagy többségében az országos átlagnak megfelelő csökkenés történt.

Az abszolút számokat tekintve persze ez még így is rendkívül magas: a CDC adatai szerint 638.139 élet ért véget még a megszületés előtt. A tényleges szám ennél is több lehet, mert az abortusz statisztikákban vezető államok, Kalifornia, Maryland és New York adatai nem szerepelnek a szövetségi összesítésben. A liberális, abortuszpárti Guttmacher Intézet szerint ennél 270 ezerrel több terhességmegszakítás történt 2015-ben.

 

Ezért van abortuszkampány

 

Az adatok értelmezéséhez az 1973-as év ad kiindulópontot, ekkor hozta ugyanis az amerikai Legfelsőbb Bíróság az ún. Roe vs. Wade döntést, amellyel alkotmányos joggá tette a nők számára az abortuszt. (A per főszereplőjéről lásd keretes írásunk). Az elmúlt 45 évben több tízmillió amerikai csecsemő lett a történelem legtragikusabb törvényének áldozata. (Talán nem véletlen, hogy David Wilkerson tiszteletes éppen 1973-ban kapta a The Vision című könyvben megírt drámai látomását a fejlett társadalmak morális erodálódásáról, amelyről a Hetek november 9-ei és 16-ai számában részletesen írtunk.)

Az európai gyakorlattól eltérően az amerikai abortuszoknak csupán 3 százalékát végzik kórházakban, a terhességmegszakítások túlnyomó többségét – 97 százalékot – ún. abortuszklinikákon hajtják végre. Ezek olyan intézmények, amelyek az állami támogatások mellett magánadományokból működnek. Ennek következtében az abortusz melletti kampány folyamatosan jelen van az amerikai közéletben, az ezt ellenző szervezetek tiltakozásától kísérve, így a témát – szintén az európai helyzettel ellentétben – nem veszi körül dermedt hallgatás, hanem élénk, időnként szenvedélyes társadalmi vita zajlik róla. (Keretes cikkünkben írunk a legutóbbi, nagy vihart kavart abortusz reklámfilmről).

Ahogyan a politikában, úgy az abortuszkérdésben is két táborra oszlik az Egyesült Államok. Egy 2016-os felmérés szerint a lakosság 47 százaléka vallja magát „választáspártinak” (pro-choice), míg 46 százalék „életpárti” (pro-life) állásponton van. A területi megosztás is hasonló a közélethez: a legliberálisabb államokban van arányaiban a legtöbb abortusz (New York) és működik a legtöbb abortuszklinika (Kaliforniában). A középső és déli államokban jóval az országos átlag alatt van a terhességmegszakítások száma.

A statisztikai adatok további megdöbbentő tényekre is rámutatnak. Az abortuszvédők rendszeresen hivatkoznak arra, hogy a választás joga a nők alapvető jogainak és egészségének a védelmét szolgálja. Ehhez képest a 2015-ben elvégzett összes abortusz kevesebb, mint 0,5 százaléka történt nemi erőszak miatt, és csupán 7 százalékuk esetében merült fel az anyára vagy magzatjára nézve egészségügyi kockázat. Az összes többi esetben - ez 92,5 (!) százalékot jelent – nem állt fenn külső kényszerítő körülmény, hanem egzisztenicális vagy családtervezési illetve más szubjektív okokra hivatkozva kérték a nők azt, hogy távolítsák el testükből a nem kívánt gyermeket. Azt is kitűnik, hogy a legtöbben nem tinédzserkorukban vállalkoznak abortuszra, hanem az egzisztenciálisan stabilabb felnőtt korban, 21 és 29 éves kor között. Szintén ritkán, szinte soha nem hallott tény az, hogy a legális abortuszoknak súlyos egészségügyi kockázatai lehetnek a nőkre nézve is. 2015-ben legalább hat nő halt meg abortusz következtében az Egyesült Államokban.

Mindenképpen pozitív fejlemény azonban, hogy a nem kívánt terhességek esetében megfordult az arány: míg egy évtizede az ilyen terhességek 54 százalékban abortusszal értek véget, 2015-ben ez 42 százalékra csökkent, vagyis az eredetileg nem tervezett gyermekek többsége megszülethetett.

 

Erősödik az életpárti szemlélet

 

Bár az amerikai média beszámolt az abortuszok számának csökkenéséről szóló hírről, okokat általában nem fűztek hozzá, legfeljebb a szokásos érvként a „fejlettebb fogamzásgátlási módszerekre” hivatkoztak. Ez utóbbi nyilván szerepet játszik a terhességek számának csökkentésében, de Hetek kíváncsi volt arra, hogyan látják mindezt azok, akik évtizedek óta küzdenek a magzatok életben maradáshoz fűződő jogaiért.

„Több ok húzódik meg az alacsonyabb abortusz ráta mögött – válaszolta lapunknak Kim Nelson, a CitizenGo emberi jogi szervezet munkatársa. – Valószínűleg a legfontosabb az, hogy egyre több édesanyában tudatosul magzatjáról az, hogy emberi lény. Az ultrahangos eljárások fejlődése sokat segített ebben. A kultúra ebben a tekintetben kedvező irányban változik. Ami kevésbé kedvező, hogy a hatékonyabb fogamzásgátlási módszerek egyben drasztikusabbak is, ilyenek például az esemény utáni tabletták.”

Egyes államokban a csökkenésben jogi kezdeményezések is szerepet játszhatnak. Idén tavasszal fogadták el Iowa államban azt a törvényt, ami megtiltja az orvosilag igazolható szívhanggal rendelkező magzatok esetében az abortuszt. Ezt a jogszabályt liberális szervezetek megtámadták, így még nem alkalmazzák. A közvélemény szemléletét viszont ezek az könnyebben elfogadható, praktikus érvek (akinek dobog a szíve, az él) kedvező irányba befolyásolhatják. (Ebből a szempontból sajnálatos, hogy a magyar kereszténydemokrata többségű parlament még napirendre sem volt hajlandó tűzni azt az indítványt, hogy az abortuszt kérő nőknek kötelező legyen meghallgatni magzatjuk szívhangját. Pedig ez nem tiltást jelentett volna, hanem csak a döntésbe vitt volna be egy lelkiismereti elemet, mégis, már a parlamenti bizottságban elkaszálták a kezdeményezést.)

hasonló magyarázatot adott a fordulatra Dr. Michael New orvosprofesszor a National Review című lapban. „Az életvédő jogi kezdeményezések, valamint a politikai és az oktatási erőfeszítések együttesen mérhető pozitív hatással jártak” – mondta a szakember, aki szerint az új adatok bátorítani fogják az életvédő szervezeteket, hogy folytassák munkájukat.

 

Olvasson tovább: