Kereső toggle

A világot formáló Könyv

Tudósítás a washingtoni Biblia-múzeumból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Hat emelet, 40 ezer négyzetméter, néhány utcányira a Capitoliumtól.

„A szeretetünk e könyv iránt hozta létre bennünk a vágyat, hogy bárcsak a világ jobban megértené a Bibliát, mint eddig valaha. Úgy gondoltuk, ha egy Bibliamúzeumot hozunk létre, annak egy világszínvonalú intézménynek kell lennie, amihez még nincs fogható a Földön” – mondja Steve Green, a Washingtonban tavaly novemberben megnyílt Bibliamúzeum alapítója. A Hetek tudósítója bejárta az intézményt.

Aaponta már több, mint háromezren keresik fel az 500 millió dollárból (kb. 140 milliárd Ft) megépült múzeumot, ami mögött az amerikai Hobby Lobby cégcsoport tulajdonosai, az evangéliumi keresztény Green család áll. David Green édesapja egy kicsiny, 35 fős gyülekezetet vezető protestáns lelkész volt. Szegények voltak, a családnak még autóra se futotta. De a gyakori nélkülözés sem akadályozta meg azt, hogy a gyerekek átvegyék a többgenerációs lelkészcsalád hitét. A Greenfiúk például már egészen kiskoruktól fogva a zsebpénzükből elkezdték a tizedfizetés gyakorlatát.

David nem az igehirdetés, hanem az üzleti pálya felé érzett ambíciót. Már iskolás évei alatt munkába állt – 60 centes órabérért takarítást és raktáros munkát vállalt. Később egy élelmiszer-kereskedés üzletvezetője lett. 1970-ben aztán úgy döntött, hogy egy 600 dolláros kölcsönből elindítja saját vállalkozását.

A képkeretezéssel foglalkozó céget kezdetben a saját garázsukból üzemeltették. A családi vállalkozás dinamikus növekedésnek indult. 1972-ben nyitották meg első, 30 négyzetméteres üzletüket. Második boltjuk már 600 négyzetméteres volt. A Hobby Lobby otthondekorációs vállalat ma 750 üzlettel rendelkezik és 47 amerikai államban van jelen. A cég árbevétele eléri az évi 4 milliárd dollárt (1100 milliárd Ft), 35 ezer alkalmazottjuk van, David pedig bekerült a 100 leggazdagabb amerikai közé.

A 76 éves pátriárka küldetésének érzi a Biblia és a kereszténység népszerűsítését. „Tudtam, hogy Isten ajándékozott meg üzleti érzékkel, és ezen a képességen keresztül támogatni tudom majd a kereszténység küldetését különböző formákban” – fogalmaz az idős üzletember.

A Green család 2012 óta a Hobby Lobby adózás előtti profitjának a felét keresztény szolgálatok finanszírozására fordítja. Becslések szerint az elmúlt hat évben így több, mint 500 millió dollárt (körülbelül 140 milliárd Ft) adományoztak evangelizációs, oktatási és karitatív missziók részére.

2004-ben egy 10,5 millió dollárra (körülbelül 3 milliárd Ft) becsült ingatlant adományoztak a Jerry Falwell nevével fémjelzett Liberty Egyetemnek. 2007-ben 70 millió dolláros adománnyal (körülbelül 20 milliárd Ft) mentették ki a csődből az akkor adósságokkal küszködő Oral Roberts Egyetemet. Még ugyanebben az évben egy teljes egyetemi komplexumot adományoztak egy másik keresztény főiskolának.

A család több, mint 100 országba (elsősorban Afrikába és Ázsiába), összesen 1,4 milliárd példányban juttatott már el Bibliákat és más keresztény irodalmat.

A Názáreti Jézus világa az 1. századba vezet el
David és fiai deklaráltan bibliai elvek mentén működtetik a vállalkozásukat. „A Biblia nem beszél a kereskedés ellen” – mondja David, aki szerint a Szentírásban „minden megtalálható, amire szüksége van valakinek ahhoz, hogy jó vezető legyen”. A filantróp üzletember szerint „Isten a tulajdonosa mindennek. Minket csak megbízott ennek a vállalkozásnak az irányításával.”

Az amerikai gyakorlattól eltérően ők minden este korábban zárnak (8-kor), vasárnap pedig egyáltalán nem nyitnak ki. A céljuk ezzel az, hogy az alkalmazottaiknak több idejük legyen a családjaikra és lehetőségük legyen istentiszteletre is elmenni. Bár a cégen belül senkire sem erőltetik rá hitüket, David szerint az alkalmazottaik közül már „több százan” tértek keresztény hitre. A cég három lelkészt is alkalmaz, akik a hívő munkavállalók irányában végeznek szolgálatot.

David Green 2014-ben pert indított és nyert is az Obama-kormánnyal szemben az amerikai legfelsőbb bíróságon. A végzés kimondta, hogy a magánkézben levő, mélyen vallásos elveket képviselő vállalatoknak nem kötelező az alkalmazottaik számára abortusztablettákat biztosítaniuk.

David gyermekei fontos szerepet töltenek be a cégcsoportban, ma már nagyrészt átvették édesapjuktól a cégcsoport irányítását. Az idősebbik fiú, Mart a család könyv- és filmkiadó, illetve- terjesztő cégének a vezetője. Steve lett a családi vállalkozás főhajójának, a Hobby Lobbynak az elnöke, illetve a washingtoni Bibliamúzeum alapítója és vezetője. David lánya pedig a Hobby Lobby kreatív igazgatójaként dolgozik.

Mit láttunk a múzeumban?

A washingtoni Bibliamúzeum 2017 novemberében nyílt meg. A több, mint 500 millió dollárból megépült, 40 ezer négyzetméteres és hatemeletes épület a belvárosban, kiváló helyen található. A múzeum deklarált célja az, hogy a Biblia üzenetét, történetét és hatását csúcstechnológiával és rendkívül megragadó módon szemléltesse. A cél a Szentírással kapcsolatos ismeretterjesztés, univerzális és innovatív módon.

Véleményem szerint ezeket a célokat sikerült elérni. Az alapítók egy felekezetközi és politikailag semleges intézményt kívántak létrehozni, hogy a Biblia iránt érdeklődő zsidók, keresztények és nem hívők előtt erősítsék az Írás tekintélyét és hitelességét.

Látogatásunk során a hat emeletből három emeletet volt lehetőségünk megnézni. A harmadik emeleten kezdtük, az Ószövetséget bemutató ultramodern prezentációval. Több termen és folyosón haladtunk keresztül, ahol filmekkel, audiovizuális technikákkal és komplex díszletekkel vezettek végig a Héber Biblia történetének főbb állomásain.

Ugyanezen az emeleten van egy Újszövetség terem. Itt egy tényszerű filmen keresztül, János apostol szemszögéből nézve mutatták be Jézus és Pál életét, valamint munkásságát. Szintén ezen a szinten található a „Názáreti Jézus Világa” rész, ahol az első századi életkörülmények vannak rekonstruálva. Olajfák között sétálva pillanthatunk be házakba, udvarokba. Élethűen ábrázolják a korabeli eszközöket, például az olajprést, a szőlősajtót, az ácsmesterséget, a szövést, illetve az étkezési és tisztálkodási szokásokat.

A múzeum nem evangelizál direkt módon, de a termekben több helyen olvashatók Biblia-idézetek. Például: „Ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be a Mennyeknek országába.” (Máté 18:3), továbbá: „És lőn ezután, hogy Ő jár vala városonként és falunként, prédikálván és hirdetvén az Isten országát…” (Lukács 8:1)

Ezután a negyedik emeletre mentünk fel, amelynek a tematikája a Biblia története. Itt rengeteg eredeti és replika papirusztöredék és ősi Biblia van kiállítva – héber, görög, latin, angol, német és más nyelveken.

Egy rekonstruált, eredeti méretű Gutenberg-nyomda is látható itt, amelynek a működését is szemléltetik. Van egy terem, ahol megtalálható egy-egy Biblia minden nyelven, amelyre a Szentírást már lefordították. (Illetve amelyikre nem, azokat is szemléltetik.)

Ugyanezen a szinten van egy másik mozi, amelyikben egy fiatal színész járja végig terepjáróval az izraeli régészeti helyszíneket, bemutatva a főbb leleteket. (Ez – véleményem szerint – egy jól sikerült film, amely indirekt módon izraeli utazásra is csábít.) Ezenkívül található még itt egy Biblia-olvasóterem, ahol a látogatók leülhetnek Bibliát olvasni.

Ezután mentünk a második emeletre, amelynek tematikája a Biblia hatása. Az egyik rész „A Biblia hatása a világra”. Itt például rövid jelentek láthatók filmekből, rövid bejátszások hallhatók zenékből, amelyeket a Szentírás inspirált. Irodalmi művek vannak felsorolva, szemléltetve, amelyek kialakulásában kulcsszerepe volt a Bibliának.

Egy másik nagy kiállítás „A Biblia hatása az Egyesült Államokra”. Itt az első telepesektől a 21. századi Amerikáig sok érdekes, bibliai alapú kulturális hatás szemléltetve van. Például az amerikai elnökök viszonya a Bibliához, illetve a Szentírás szerepe a rabszolgaság eltörlésében. Látható egy érdekes film George Whitefield amerikai szolgálatáról is.

Ezen a szinten található még „A Biblia most” interaktív médiafal is, ahol élőben érkeznek be a Bibliával kapcsolatos adatok a világ minden részéről. Illetve egy 4D moziterem is van itt, aminek a padlója mozog és amelyikben illatok is érezhetőek. Itt a nézők Washingtonon „repülhetnek keresztül”, a narrátor pedig rámutat minden Bibliához kapcsolódó vonatkozásra.

A múzeum hatalmas, a további szinteken látható még a Vatikáni Múzeum és a Vatikáni Könyvtár kollekciója (erről a Hetek 2012. május 4-ei számában közöltünk helyszíni tudósítást, amikor a gyűjteményt külön tárlaton bemutatták Rómában), továbbá „A Föld népe: ókori izraeli történelem és régészet”elnevezésű, valamint az ókori római és görög civilizációval kapcsolatos kiállítás is.

A múzeum célja

Steve Green a This Dangerous Book – How the Bible Has Shaped Our World and Why It Still Matters Today (Ez a veszélyes könyv: Hogyan formálta világunkat a Biblia, és miért mérvadó ma is) című könyvében ezt írta a washingtoni Biblia-múzeum céljairól:
„A gyűjtemény az egész családunk számára különlegessé vált…Mi, emberek olyanok vagyunk, hogy felértékelődnek számunkra azok a dolgok, amelyekbe az időnket, a képességeinket, a pénzünket tesszük. Jézus is erre utalhatott, amikor azt mondta, hogy „ahol van a ti kincsetek, ott lesz a ti szívetek is…”
Minden társadalom ugyanis egy világnézeten alapul. Ez az erkölcsi rendszer segít kialakítani a törvényeket is, amelyek a társadalmi rendet fenntartják… Minden társadalomnak el kell döntenie, milyen világnézet alapján fog működni. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy a világnézet a szemüveg, amelyen keresztül nézzük a világot.
Ha egy társadalom a Biblia elveit követve alakítja a törvényeit, az a társadalom jól fog járni. Én egy olyan családba születtem, amely igyekezett a Biblia elvei szerint élni. Egy olyan vállalatot vezetek, amely ugyancsak bibliai elvek mentén szerveződik. És egy olyan országban élek, amelynek az alapítására befolyással voltak ezek az elvek. Se a családom, se a cégem, se a nemzetem nem tökéletes, de mindnek nagy hasznára vált az, hogy törekedett a Szentírás elvei szerint élni.
Az amerikai vezetők közül sokan merítettek a Biblia bölcsességéből és erkölcsiségéből. Nem feltétlenül tették magukévá a bibliai hitet, de elismerték azt a bölcsességet, amelyet a Szentírás tartalmaz.
A szeretetünk e könyv iránt hozta létre bennünk a vágyat, hogy bárcsak a világ jobban megértené a Bibliát, mint eddig valaha. Úgy gondoltuk, ha egy Bibliamúzeumot hozunk létre, annak egy világszínvonalú intézménynek kell lennie, amihez még nincs fogható a Földön.
Meggyőződésünk, hogy a Biblia önmagában is megáll. Nem egy olyan intézményt akartunk létrehozni, ahol direktben hirdetjük az evangéliumot. A célunk a bibliai narratíva megosztása, megragadó módon. Azt szeretnénk, ha a múzeum látogatóiban nagyobb kíváncsiság ébredne a Szentírás iránt, ha inspirációt nyernének, hogy még jobban meg akarják ismerni a Bibliát. A mi célunk az, hogy az emberek egy kicsit jobban meg tudják érteni ezt a csodálatos könyvet.”

A Green család és Izrael

A két testvér, Mart és Steve Izraelhez való viszonya nagymértékben különbözik egymástól. A Mart vezette stúdió 2011-ben kiadott egy, palesztinokat felmentő és Izraelt elítélő filmet (Little Town of Bethlehem – Betlehem kicsiny városa). Egyes beszámolók szerint Mart az Oral Roberts Egyetem igazgatótanácsának az elnökeként sorban kitette az intézményből az Izrael-párti keresztényeket. Steve Green ugyanakkor jó viszonyt ápol mind Izraellel, mind az Izraelt támogató amerikai szervezetekkel. Az általa vezetett Bibliamúzeum például együttműködik az Izraeli Régészeti Hivatallal (Israel Antiquities Authority) és az Izrael Szövetségesei Alapítvánnyal (Israel Allies Foundation) is.

Olvasson tovább: