Kereső toggle

Az Andrássy 60 orvosai

A közkedvelt gyermekkönyvíró nem hétköznapi családtörténete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ÁVH orvosai nem gyógyítottak, feladatuk a vádlottak megtörése volt. Egyikük, Janikovszky Béla volt feleségét is zártosztályra küldte, de vezetéknevét nem innen ismerjük.

A Janikoviszky Éva emlékkiállítás megnyitóján az írónő fia, a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatója, Janikovszky János elmondta, hogy amikor a kiállításra készülve áttekintette a családi emlékeket, a fiókok legfelső szintjét nézve először úgy érezte, hogy „ez egy boldog család, amit itt látunk: apu, anyu, nagymama, én. De aztán, ahogy mentem le a fiókok mélyére, és láttam az államosításról, még mélyebben a deportálásról szóló papírokat, meg találtam egy sárga csillagot, akkor azért rájöttem, hogy itt egy elég súlyos történelem befolyásolta a családunk életét.”

A 2012-ben megrendezett kiállítás célja részben az volt, hogy személyes emlékeket állítson az elmúlt évtizedek egyik – ha nem a legnépszerűbb – gyermekkönyvszerzője életművének. Janikovszky Éva művei több mint 3 millió példányban jelentek meg, könyvei ott sorakoznak a legtöbb gyermekes család könyvespolcán – jelen cikk szerzőjét is beleértve. A 2003-ban elhunyt írónő népszerűsége töretlen, iskolák, művelődési házak, alapítványok, díjak, pályázatok viselik a nevét. Emlékének szobrot állítottak, a tervek szerint gyermekszínházat is elneveznek róla. „Megállapíthatjuk, hogy jó értelemben vett Janikovszky-kultusz épül” – írta Nagy Balázs főiskolai adjunktus a Könyv és nevelés című szakfolyóirat egyik tavalyi számában.

Ennek a kultuszépítésnek kulcsszereplője az írónő fia, Janikovszky János tulajdonos-igazgató által vezetett Móra Kiadó. Janikovszky János a hvg.hu-nak 2017-ben adott portréinterjút. Ennek bevezetőjében azt olvassuk: édesapja „orvos volt, a háború alatt partizánként ő robbantotta fel többek között Gömbös Gyula szobrát. Később a politikai rendőrséghez került, majd ÁVH-tiszt lett, 1953-ban bebörtönözték.”

Fekete autó a napközis táborban

Természetesen egyetlen hozzátartozótól sem várhatjuk el, hogy elfogulatlanul vagy kritikusan nyilatkozzon családjáról – ezt a mentességet a jog is elfogadja. Így az is érthető, amikor a Janikovszky-emlékkiállítás megnyitóján a visszaemlékező a történelem viharaiból csak édesanyja családjának vészkorszakbeli megpróbáltatásait emelte ki, miközben a háború utáni időszakról szép szubjektív emlékei maradtak: „Szerencsés vagyok, jókor és jó helyre születtem: tíz évvel a világháború után, amikor az országban pozitív hangulat uralkodott, Rákosi diktatúrája ellenére sokan reménnyel voltak tele. A szüleim nagyon szerették egymást, így igazi szerelemgyereknek tartom magam” – mondta a könyvkiadó mellett számos más üzleti érdekeltséggel is rendelkező Janikovszky János a hvg-nek. Azt is elárulta, hogy édesanyja egyik leghíresebb könyvében ő a főszereplő: A Kire ütött ez a gyerek? című könyvet nagy részben biztosan én ihlettem. Állítólag tőlem származik az a mondat, amivel a könyv kezdődik: »Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból, de mindig későn szól, mert olyankor már kint van«.”

A vicces gyerekszáj-mondat azonban egészen másként hangzik, ha elolvassuk a Hamvas Intézet kutatójának, Mező Gábornak megrázó tanulmányát Janikovszky Béláról, ami az Arc és Álarc című folyóirat 2017 nyári számában jelent meg. „Apuka” ugyanis az ÁVH alezredeseként vezető kihallgatótiszt volt, aki első feleségétől is kegyetlen módon szabadult meg.

„A politikailag megbízható, bár a Pártból kizárt Kiss Etelka 1949. szeptember 29-én reggel kinyitotta az ajtót és beengedte az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) két munkatársát. Talán ismerte őket, talán nem, lehet, hogy volt férjére, az állambiztonság magas ranggú tisztjére, Janikovszky Bélára hivatkoztak: az elvtárs feltétlenül beszélni akar az asszonnyal. Janikovszkyné Kiss Etelka (bár már elváltak, minden iratban férje nevén említik, és ő is így írta alá leveleit) talán még reménykedett abban, hogy a cinikus exférj esetleg megenyhült. Akkor már hosszú ideje nem láthatta közös fiukat, akit Janikovszky az Árvaszék döntése után elvett tőle. Ne finomkodjunk: egyszerűen elraboltatta. Főnöke, Péter Gábor ávéhás fogdmegeket – köztük, ha minden igaz, a hírhedt verőlegény Princz Gyulát – küldött a gyerekért a nyári táborba, ahonnan azok elhurcolták a fiút. Amikor az egyik irat szerint a meglehetősen bátor táborvezető tiltakozni próbált, azzal szerelték le, hogy ha nagyon hepciáskodik, őt is beviszik. Ki az, aki ne hajolna a jó szóra a hírhedt fekete autó láttán? Balszerencséjére Kiss Etelka ezután sem mondott le könnyen a gyerekéről, először a férjének írt, aztán máshova is, a Pártnak, a korábbi illegális kommunista mozgalom általa ismert tagjainak, a Szabad Népnek, a BM-nek. Ezt elégelték meg az ÁVH-nál. Janikovszkyék úgy döntöttek, ideje megregulázni Janikovszkynét. Janikovszky Béla le kívánta zárni a múltat, ekkor már későbbi második feleségével, Kucses Évával éltek együtt, akivel nemsokára összeházasodtak, s utóbbi Janikovszky Évaként került be a köztudatba” – írja Mező Gábor a Levelek az elmegyógyintézetből című tanulmányában.

Szegedről Budapestre

Dr. Janikovszky Béla messziről érkezett a kommunista ellenállási mozgalomba. A Horthy-rendszer alatt, az 1940-es évek elején tagja volt az akkor Magyarország legnépszerűbb és legnagyobb létszámú ifjúsági szervezetének, az antiszemita Turul Szövetségnek. Testvére a nyilas párt tagja volt, a fiatal orvos azonban 1944-ben már az antifasiszta mozgalom aktivistája lett, részt vett Gömbös Gyula miniszterelnöknek a budai Döbrentei téren álló szobra felrobbantásában. A második világháború után múltjából már csak annyi maradt, amire a hvg.hu is emlékezett: ellenálló, aki csatlakozott az ÁVH-hoz.

Janikovszky a szegedi államvédelmi osztály parancsnokaként felettese volt Komlós Jánosnak, aki később ÁVH-s múltja után szintén nagy fordulatot téve lett ismert humorista, a Mikroszkóp Színpad igazgatója, ahol többek között Hofi Géza pályafutását egyengette. Ők ketten szervezték és hajtották végre az államvédelmi hatóság Szegeden és környékén elkövetett törvénytelenségeit.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: