Kereső toggle

Amerikában elkészült a világ legnagyobb Biblia-múzeuma

Ahogy a nagykönyvben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Capitoliumtól két sarokra lévő hatalmas, nyolcszintes és 40 ezer négyzetméter összalapterületű intézményt egy milliárdos keresztény üzletember hozta létre, 500 millió dolláros alapítói támogatással.

A Forbes magazin listáján a világ 234. leggazdagabb embere 6,3 milliárd dolláros vagyonával David Green, a Bibliamúzeum (Museum of the Bible) alapítója. A 75 éves milliárdos üzletember első generációs vállalkozó, többgenerációs lelkészcsaládból származik. Mint elmondta, szüleitől, nagyszüleitől gyermekként azt tanulta, hogy „nem kell vagyonosnak lenni ahhoz, hogy valaki adni tudjon. Adhatod az idődet, tehetségedet és a szenvedélyedet is egy nemes ügy érdekében.” David viszont az üzleti pályát választotta, mint kiderült, átütő sikerrel. Az 1970-es évek elején alapított, a Hobby Lobby nevet viselő lakberendezési áruházlánca piacvezető lett az Egyesült Államokban, ám a tulajdonos nem feledkezett el az otthon látott példáról.

„Tudtam, hogy Isten ajándékozott meg üzleti érzékkel, és ezen a képességen keresztül támogatni tudom majd a kereszténység küldetését különböző formákban. Családommal együtt hiszünk abban, amit Pál apostol írt az Újszövetségben, hogy „Isten kedveli a jókedvű adakozókat” – mondta David Green a róla készült portrécikkben.

A céget ma már a második generáció vezeti, de ugyanazzal a filozófiával. Sőt, Steve Green az árvaházak és keresztény missziók mellett egy új területet is választott a karitatív befektetések számára, amikor elhatározta, hogy létrehozza a világ legnagyobb bibliamúzeumát Washingtonban.

A 2017-es megnyitót több mint tíz éves előkészület előzte meg, amely során Steve Green különböző korokból származó bibliaritkaságokat vásárolt meg a leendő múzeum számára. Öt évvel ezelőtt Rómában egy időszaki bemutatón Kulcsár Árpád történésszel együtt láthattuk ezt a különleges bibliagyűjteményt, ami már akkor egyedülállónak számított. A történelmi ritkaságok közé tartozott a Kr. e. 1. századból származó holt-tengeri tekercsek egyik részlete, melyen Mózes első könyvének egyes sorai szerepelnek. Szintén a nagyközönség elé került a Codex Climaci Rescriptus, amely a világ egyik legkorábbi, csaknem teljes Biblia szövegét tartalmazza. Az érdeklődők megszemlélhették a németországi Bambergi Állami Könyvtár egyik féltve őrzött kincsét, a 9. századi Karoling Evangélium kéziratát, és gyönyörködhettek az Ágost Herceg Könyvtár egyik legértékesebb kéziratában is, amely az első teljes angol nyelvű bibliafordításnak, a John Wycliff és tanítványai által készített Bibliának a gazdagon díszített példánya. Látható volt a Gutenberg által készített, nyomtatásban elsőként megjelent Szentírásnak, a híres 42 soros Bibliának egy részlete.

Most a kiállítást bemutató videoklip mottója Patrick Henry 18. századi amerikai keresztény államférfi mondása, aki szerint a Biblia „az a könyv, ami többet ér, mint a valaha kinyomtatott összes könyv együttvéve”. Valóban nincs még egy könyv, ami ilyen impozáns épületet kapott volna, mint a Biblia, a múzeum ezt a nagyívű állítást sokféle módon igyekszik igazolni. Mindenek előtt azzal, hogy a világ legfontosabb fővárosának középpontjában áll, alig két sarokra a Capitoliumtól és a Lincoln-emlékművet is magába foglaló National Malltól. Az épület tetőteraszáról ezekre az ikonikus helyszínekre nyílik panoráma. A múzeum más méreteivel is tekintélyt sugároz. A 4. utcára nyíló főbejárat két, 12 méter magas és egyenként 2300 kilogramm súlyú bronzajtó, amelyek mögött a hatalmas csarnok tetejét egy 60 méter hosszú LED-fal borítja. A mennyezeten így változó vizuális tartalmakkal találkozhatnak a látogatók, akik a szintenként 5000 négyzetméteres bemutatót végigjárják.

Az első szinten a Bibliának a világtörténelemre és kultúrára gyakorolt hatásait mutatják be, míg a második szint a Biblia történetén vezet végig a teremtéstől Ábrahámon és Izrael megszületésén át Jézus és a korai egyház szolgálatáig. Itt található egy jelentős tárlat a zsidó Biblia történetéről is.

A következő szint a bibliatörténelem és régészet izgalmas áttekintése, valamint a bibliai ritkaságok is itt tekinthetők meg. Ezt a tárlatot az Izraeli Régészeti Hatóság közreműködésével készítették el, nem véletlenül. A Bibliamúzeum ugyanis nemcsak bemutatóhelyként szolgál, hanem kutatási központ is, ahol a Könyvek Könyvével kapcsolatos tudományos műhelyek, valamint egy óriási szakkönyvtár is helyet kapott. A létesítményben ezerfős konferenciaterem és egy ötszázfős színház is helyet kapott.

Az alapítók elmondták, hogy bár bemutatják a Biblia körüli értelmezési vitákat, nem céljuk az, hogy valamely felekezet értelmezését közvetítsék. „Azt szeretnénk, hogy akik ellátogatnak hozzánk, azzal az elhatározással távozzanak, hogy olvasni, forgatni, tanulmányozni fogják a Bibliát, akár életükben először teszik ezt meg, akár már évtizedek óta gyakorolják” – mondta az alapító, Steve Green.

Ellenfesztivál

Akár az előző oldalakon szereplő témához is kapcsolódhatna a hír, hogy alig öt nappal a washingtoni Bibliamúzeum megnyitása előtt, az épülettől alig pár száz méterre az amerikai fővárosba költözött a híres-hírhedt Burning Man fesztivál. A nevadai sivatagban több mint két évtizede minden évben megrendezett multispirituális rendezvény most Washingtonban népszerűsítette a világ különböző vallásait és kultuszait. A „Catharsis Fesztiválon” olyan installációkat állítottak ki, amelyeket korábban már használtak a Burning Man fesztiválokon, köztük egy 20 méter hosszú sárkánymakettet, amit Abraxas egyiptomi istenségről neveztek el.
A Washington emlékművel szemben egy Siva-szentélyt állítottak fel, amelyet a rendezvény végén feláldoztak a „szent tűzben”. A Catharsis egyik szervezője a Washington Postnak elmondta, hogy „nagyon mélyen spirituális cél az, amiért ezt a hétvégét megrendeztük”.

Olvasson tovább: