Kereső toggle

Az új keresztény cionizmus

Amerikai teológiai lap: globális mozgalom lett Izrael támogatása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A keresztény cionista vezetők az elmúlt 40 évben túlnyomórészt amerikai, fehér emberek, akiket az apokaliptikus teológia mélyen befolyásolt. A keresztény cionizmus új képviselői azonban többnyire nem amerikaiak, többségük nem fehér, nem angol anyanyelvű és nem foglalkozik kiemelten a végidők eseményeivel” – írta az egyik legbefolyásosabb amerikai teológiai magazin, a First Things. David Hummel írása azokra a változásokra hívja fel a figyelmet, amelyek a bibliai alapú filoszemita mozgalmat globálissá tették. Erre egyik példaként a szerző Magyarországot említi, és a lap felkérte Németh Sándort, hogy ossza meg gondolatait a témában. A lelkész válasza a First Things őszi számában jelenik meg.

„Ez az eltolódás olyan változásokra utal, amelyek jelenleg zajlanak a keresztények és Izrael kapcsolatában. Izrael a harmadik világban talált potenciális szövetségeseket, akik jelentősen többen vannak, mint az amerikai keresztény cionisták. Nem annyira az apokalipszis, mint inkább a nemzeti alapon álló prosperitás teológiája hajtja őket. Mindez a kereszténység napjainkban leggyorsabban növekvő ágazatának, a pünkösdi mozgalomnak egy új vonulata” – írja Hummel, aki szerint az új keresztény cionizmus „olyan országokban, mint Brazília, Nigéria és Kína nem csak egy figyelemreméltó vallási mozgalom. Lehet ennek fontos geopolitikai jelentősége is. Az elmúlt 70 év nagy részében és különösen a ’67-es arab–izraeli háború után a harmadik világ, beleértve a Közel-Keletet, Latin-Amerikát, Afrikát és Ázsiát, rendszerint ellenséges volt Izrael irányában olyan nemzetközi fórumokon, mint az ENSZ közgyűlése. Több országnak, köztük a Közel-Kelet legtöbb államának, még mindig nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata Izraellel. Az Izraelhez való viszony azonban változhat, annak köszönhetően, hogy a pünkösdi kereszténység és a keresztény cionizmus egyre jobban terjed.”

A First Things szerzője emlékeztet rá, hogy az elmúlt évtizedekben a pünkösdi-evangéliumi kereszténységben népszerűvé vált az ún. „bővölködés evangéliuma”, amelynek fókusza azonban mára túllépett a személyes szintű prosperitás céljain. „Elsősorban az Egyesült Államokon kívül élő pünkösdiek a bővölködés evangéliumából egy közösségi szemléletű megközelítést ragadtak meg: Isten egész nemzeteknek is ad anyagi áldásokat. Az Ószövetség Istent úgy mutatja be, hogy Izraelt a cselekedetei alapján jutalmazza vagy bünteti. Más nemzeteket viszont az Izraelhez fűződő cselekedeteik alapján jutalmazza vagy bünteti. Ez a tanítás a legnagyobb pünkösdi felekezetekben, nemzetközi csoportokban, és keresztény televíziós csatornákon is megjelenik.

Válaszlevél Budapestről

Tisztelt Szerkesztőség!
A First Things legutóbbi számában David Hummel az új keresztény cionizmussal foglalkozó véleménycikkében alapos és árnyalt áttekintést ad arról, hogyan vált az elmúlt évtizedekben a keresztény filoszemitizmus, Izrael államának a támogatása igazi globális mozgalommá. Ma Jeruzsálemben sétálva már nemcsak a Sátorok ünnepén, hanem az év szinte bármely napján a világ legtávolabbi pontjairól érkező evangéliumi keresztény csoportokkal lehet találkozni. Nagyszerű látni azt, hogy Izraelnek elkötelezett barátai élnek nemcsak az angolszász világban, hanem Latin-Amerikában, Afrikában, Délkelet-Ázsiában és – nagy örömömre – egyre inkább Európában is. Meggyőződésem, hogy az új keresztény cionizmus korunk egyik legfontosabb, profetikus mozgalma, annak a csodálatos, teljességében a jövőben kibontakozó egységnek az előképe, amit Jézus Krisztus alapozott meg, amikor lerontotta a közbevetett választófalat, és eggyé tette a két nemzetséget. (Eféz. 2:14)
Valóban, ahogy a cikk is bemutatja, egyénileg minden hívőnek, de ugyanígy minden nemzet számára is áldást jelent az Izraelhez fűződő jó viszony, míg az antiszemitizmus, és annak modern formája, az anticionizmus és az Izraellel szembeni bojkott támogatása sorsromboló erőt szabadít fel. A bibliahívő kereszténység számára azonban a globális keresztény cionizmus a gyökerekhez való visszatalálást jelenti, mert a történelemben sem Róma, sem Bizánc, sem Moszkva, de New York vagy Houston sem tudta egyesíteni az egyházat. Jeruzsálem azonban olyan univerzális kincse az emberiségnek, ami a Messiás iránti szeretettel és várakozással tölti be zsidó és keresztény hívők szívét egyaránt. Nem véletlen, hogy ez a vonzalom éppen ötven éve, 1967 után szabadult fel világméretekben, amikor Jeruzsálem Izrael államának örök, oszthatatlan fővárosa lett. Sokakkal együtt mi is azért küzdünk, hogy nemzetünk, sőt térségünk minél inkább Izrael mellé álljon abban a küzdelemben, amit a zsidó állam évtizedek óta harcol közös múltunk, a zsidó-keresztény civilizáció és a Szentírás igazságának a védelmében.
Magyarország sorsa sok ponton kapcsolódik Izraelhez. Itt, Budapesten született a modern cionizmus két prófétája, Theodor Herzl és Max Nordau is. És tragikus módon innen, Magyarországról hurcoltak koncentrációs táborba 600 ezer zsidót a második világháború végén. A kommunista hatalom is szemben állt Izraellel. A rendszerváltás után a magyarországi keresztények – így a Hit Gyülekezete sok tízezer tagja – szorgalmazták először azt, hogy nemzetünk szembenézzen a múlttal, és új lapot nyisson az Izraellel való kapcsolatokban. Ennek fontos megerősítése volt Benjamin Netanjahu miniszterelnök 2017 júliusi budapesti látogatása, amely során nemcsak az Izrael mellett ma Európában kiemelkedő módon elkötelezett magyar vezetőkkel, hanem Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére a térség több filoszemita kormányfőjével, a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfővel is találkozott. Ebben a fordulatban a filoszemiták imái mellett az is szerepet játszott, hogy a legnagyobb magyarországi hírtelevízió, az ATV és egy fontos közéleti hetilap, valamint rádióadó is a Hit Gyülekezete tulajdonban áll, és ezeken a felületeken a közvélemény tárgyilagos, árnyalt képet kaphat a közel-keleti konfliktusról és Izrael rendkívüli fejlődéséről. Sokan úgy látják – mi magunk is –, hogy egy erős, a radikális iszlámmal és terrorizmussal szemben már évtizedek óta harcoló Izrael példa és védelem az értékeiket és határaikat az erőszakos migrációval és a globalizmus kizárólagosságával szemben védő európai nemzetek számára.
Természetesen sokan nem örülnek ennek az új típusú zsidó-keresztény spirituális és geopolitikai összefogásnak, és támadják is azokat, akik ennek erősítésén dolgoznak. Meggyőződésem azonban, hogy a jövő azoké, akik miközben reménységgel várják azt, hogy a Messiás elhozza a tökéletes megoldást, már most, saját korunkban is mindent megtesznek azért, hogy Jeruzsálem és Izrael igazsága földerüljön, és szabadulása, mint a fáklya tündököljön.
Tisztelettel,
Németh Sándor

A keresztény cionisták leggyakrabban a Teremtés könyvének 12:3 szakaszát idézik, ahol Isten Ábrahámnak megígéri „És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.” Ez az igevers – írja Hummel – „világos útmutatást ad arról, hogyan tudják a keresztény cionisták elnyerni Isten jóindulatát: áldani Ábrahámot és házanépét, azaz Izrael államát. Ez a szakasz a kulcsa a keresztény cionizmus új generációjának, mivel Isten ígérete garantálja, hogy az áldások azokra áradnak rá, akik áldják Izraelt.”

Más prédikátorok még szókimondóbbak. Kenneth Meshoe, az afrikai Keresztény Demokrata Párt elnöke Dél-Afrikában elmondja, hogy az afrikai kontinensen milyen sokan hisznek a Teremtés könyve 12:3-ban. „Meshoe szeret hivatkozni Zambia példájára. Az ország gazdasága virágzásnak indult ugyan az 1964-es függetlenné válást követően, de több évtizeden keresztül zavargások törtek ki, miután Zambia megszakította a kapcsolatait Izraellel 1973-ban.”

A nemzeti alapon álló teológia terjedését segítette a Jeruzsálemi Nemzetközi Keresztény Nagykövetség (ICEJ), ami ma a világ legnagyobb keresztény-cionista szervezete. Amikor 1980-ban, azt követően, hogy a Knesszet Jeruzsálemet „Izrael államának oszthatatlan, örök fővárosának” nyilvánította, 13 ország bezárta a városban működő nagykövetségét (a többi országnak azért nem kellett ezt megtennie, mert eleve nem Jeruzsálemben, hanem Tel-Avivban volt a képviseletük), európai és észak-amerikai keresztények megalapították az ICEJ-t Jeruzsálemben, hogy szolidaritást vállaljanak Izraellel.

Renê Terra Nova az ICEJ brazíliai igazgatója katolikus családban született, majd húszévesen áttért a pünkösdi kereszténységre, és gyülekezetet alapított Manausban. Terra Nova feladatának tekinti, hogy a „szolgálatában egyre terjedjen az Izrael iránti szeretet, és a mi hitünknek az igazi gyökere: Jeruzsálem”. Ennek érdekében zarándokutakat is szerveznek Izraelbe.

Terra Nova zsidó- és Izrael-párti szolgálata nem egyedülálló. Mosy Madugba, az ICEJ nigériai képviselője világszerte több ezer lelkésszel áll kapcsolatban. Németh Sándor, aki az ICEJ magyarországi ágának is vezetője, a keresztény cionizmust szolgálatának központi oszlopává tette. Az általa vezetett Hit Gyülekezete Európa egyik legnagyobb keresztény közössége. Ezek a vezetők helyi befolyást építenek, és szorosabbra fűzik a kapcsolatot a gyülekezetük és Izrael között.

Az új keresztény cionizmus visszatér a történelmi gyökereihez Nyugat-Európában is. Miközben zuhan a hagyományos gyülekezetek látogatottsága Nagy-Britanniában, a zimbabwei származású Oliver Manyemba teltházas előadásokat tart egy londoni üzleti iskolában. 2013-ban Manyemba megalapította a Christian Watchers Over Zion (CWZ) szervezetet, amelyik támogatja Izraelt az Egyesült Királyság nem fehér, protestáns közösségeiben. A CWZ szerint a keresztényeknek „fontos szerepük van Izrael mellett egy olyan időben, amikor a zsidó állam legitimációját militáns iszlamisták és nyugati liberálisok egyaránt támadják, és ebbe bekapcsolódnak olyan keresztények is, akik nem rendelkeznek helyes teológiával”. 

Az új keresztény cionizmus azért tetszik számos nem-amerikai kereszténynek, mert tartalmazza a gyakorlati és az anyagi haszon ígéreteit is. Ez nem a végidők elől való menekülés, sem pedig jobboldali politikai ideológia. A 21. században egyre inkább Izrael képviseli a reményt az új keresztények legnagyobb létszámú mozgalmának szerte a világon. Mivel Izrael nyit a keresztények felé az új pünkösdi globális mozgalomban, valószínű, hogy egy olyan új közeg kezd kialakulni, amelyben a Közel-Kelet jövője is eldőlhet – zárja cikkét a First Things szerzője. (David Hummel: The New Christian Zionism, First Things, 2017. június-július)

Olvasson tovább: