Kereső toggle

Új perzsa birodalom épül

A Földközi-tengerig nyúlhat Irán új befolyási övezete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az 1979-es iszlamista forradalom óta Irán számos eszközzel igyekszik megvalósítani célját, a síita forradalom és a síita identitás elterjesztését a Közel-Keleten, és megerősíteni a térségben betöltött vezető szerepét. A szíriai háború kitörése és az ISIS által felállított szunnita terrorállam feltűnése átmenetileg megzavarta ezt a törekvést, de a passzív amerikai külpolitika és Barack Obamának a teheráni rezsimmel szemben folytatott megbékélési politikája lehetőséget adott arra, hogy az iszlamista vezetés sikeresen újraszervezze szövetségeseit, és nagyszabású népességcserével is megalapozza az új síita birodalom kialakítását. A gyakorlatban ez sokszor etnikai tisztogatással párosult, de az ISIS borzalmai árnyékában erről kevés szó esett az elmúlt években.

A The Tower geopolitikai folyóirat decemberi számában megjelent elemzés azt állítja, hogy a 21. századi perzsa birodalom közel jár ahhoz, hogy teljesen kiépüljön azon a területen, amelyet közvetlenül az iszlám feltűnése előtt az Újperzsa Birodalom uralt.

A szíriai háború kitörése előtt Irán elsősorban a nukleáris programjával és az Izrael elleni „ellenállás” támogatásával igyekezett kiépíteni regionális hatalmát. Az atomprogram célja az volt, hogy a nemzetközi közösséggel elismertesse Irán hatalmát, és olyan egyezményt kényszerítsen ki, amely a program befagyasztásáért cserébe szabad kezet ad Teheránnak a Közel-Keleten. Az „ellenállás” (vagyis az Izrael elleni terrorizmus globális támogatása) pedig a népi támogatást biztosította az iráni vezetésnek.

Irán stratégiája kezdettől fogva egy egybefüggő síita arab terület kialakítása volt, amely természetes összeköttetést biztosít Irántól Dél-Libanonig Irak és Szíria bekapcsolásával. Ennek érdekében az iráni vezetésnek – elsősorban szövetségesei révén – ki kellett építenie hatalmát három fővárosban: Bagdadban, Damaszkuszban és Bejrútban.

A szíriai polgárháború kitörése eredetileg nem kedvezett ennek a törekvésnek, de a háború elhúzódása lehetőséget adott Irán számára, hogy kiépítse hatalmát ebben a három fővárosban, és felgyorsítsa az egybefüggő síita terület kialakítását. Miközben a nemzetközi közösség figyelmét leköti az ISIS elleni harc, Irán zavartalanul építheti az új perzsa birodalmat.

Az iráni imperializmus azonban nemcsak geostratégiai program, hanem egy vallási ideológia erőszakos terjesztését is jelenti. A libanoni Hezbollah története jól mutatja, hogyan használja Irán az iszlám messianizmust a terjeszkedésre. Amikor 1982-ben létrejött a Hezbollah (Hizbu’ Illah: Allah Pártja), akkor három fő pillérre építette az új síita identitás kiépítését.

Egyrészt a libanoni síita közösség számára az államtól független gazdasági és társadalmi intézmény- és szolgáltató rendszert épített ki. Ennek következtében a libanoni síiták a Hezbollah-tól, és nem a bejrúti kormánytól függtek elsősorban.

Másodszor, szemben a különféle nemzeti alapú palesztin terrormozgalmakkal, a „síita ellenállás” ideológiáját szorosan a vallási gyökerekhez kötötték, konkrétan az i. sz. 681-ben lezajlott karbalai csatához, amikor Jazíd szunnita kalifa hadserege legyőzte Mohamed próféta unokáját, Husszein ibn Ali imámot. Ez a csata lett a vízválasztó az iszlám szunnita és síita ágazata között. A Hezbollah ma úgy tekinti, hogy ők Ali imámnak és családjának a közvetlen örökösei.

Harmadszor, az iráni vallási doktrína szerint a muszlim bíráknak és vallástudósoknak joguk van a vezető szerepre az állam irányításában. Ezt a síita teokratikus mintát igyekeznek elterjeszteni az egész iszlám világban és azon kívül is.

A Hezbollah 2005-ig folyamatosan építette ki hatalmát Libanonban. Amikor Szíria kivonult Libanonból, hatalmát szövetségesére, a Hezbollah-ra ruházta át. Ezt a befolyást tovább erősítette a 2006 nyarán vívott egyhónapos háború Izrael ellen, amiben a legenda szerint a rég elhunyt síita hősök Husszein ibn Ali vezetésével védelmezték a Hezbollah harcosait. A háború nyomán a síita közösség elhivatottságtudata még inkább elmélyült.

Amikor 2011-ben kitört a szíriai polgárháború, a Hezbollah propagandistái a helyszín közelsége miatt a harcokat a karbalai csatához hasonlították. Nemcsak a síita városok és települések megvédése volt a cél, hanem az is, hogy előkészítsék a körülményeket a régóta várt síita messiás, az eltűnt tizenkettedik imám, a Mahdi megjelenése számára. A síita eszkatológia szerint a Mahdi váratlanul fog megjelenni hadserege élén, hogy legyőzze a hitetleneket – beleértve a síiták által aposztatáknak tekintett szunnita muszlimokat is –, és megteremtse a békét. 2015-ben Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője kijelentette, hogy a takfirok (aposztaták) elleni csata létfontosságú, és végig kell harcolni a győzelemig, annak ellenére, hogy a háborúban a síiták kétharmada életét vesztheti.

A szíriai háború elhúzódása miatt azonban egyértelművé vált, hogy a szent harc késedelmet szenved. Emiatt gyengült a Szíriában harcoló Hezbollah-milíciák elhivatottsága, és egyre többen csak az Irántól kapott fizetésért tartanak ki. A fegyveres gerilláknak kétéves szerződést kell aláírniuk és ezért cserébe havonta 500 és 1200 dollár közötti zsoldot kapnak, igaz, vállalniuk kell, hogy bárhol bevethetik őket, Szíriától Irakon át Jemenig. Sok szegény síita családnak évek óta az egyetlen bevételi forrása a Szíriában harcoló családtagjaiktól kapott pénz. Itt is megjelent azonban a konkurencia: bár Irán továbbra is finanszírozza a Hezbollah-t, a támogatást megosztják más szövetséges harcoló csoportokkal. Ilyenek például az iraki Népi Mobilizált Egységek (Popular Mobilization Units, PMU), amelyeket az iraki hadsereg részeként képeznek ki és támogatnak.

Szíriában ma az Aszad-kormányzat által ellenőrzött területeken Irán akarata érvényesül. A teheráni imperialista uralom végrehajtó szerve az iráni Forradalmi Gárda, amely mintegy százezer fős síita hadsereget mozgat. A Hezbollah-nak is meg kellett barátkoznia a gondolattal, hogy egységeit az iráni ellenőrzés alatt álló szíriai hadseregbe integrálják. Ez persze előnyt is jelenthet a síita terrorszervezetnek, mert a reguláris hadsereg fedezékében védelmet kapnak a nemzetközi szankciókkal szemben.

A katonai megszállás mellett Irán a lakosságcserét is kihasználja arra, hogy egységes síita területek jöjjenek létre. Ez részben „természetes” módon valósul meg, mert a háború elől elmenekülő, túlnyomórészt szunnita lakosság például üresen hagyta Homsz és Damaszkusz több városrészét, és a környező településeket. Ahol pedig a helyi lakosság nem akar önként távozni, ott a milíciák gyakran zár alá vonják a környéket és kiéheztetik az ott élőket. A zárlatot csak akkor oldják fel, ha a lakosság távozik, vagy – ami szintén előfordult – mindenki éhen halt. Az erőszakos etnikai tisztogatás nyomán kiürített területekre a dél-iraki tartományokból telepítenek be síita családokat, akik házakat és 2000 dollárt kapnak új lakóhelyük kialakításához.

Az iráni birodalomépítést és a terrorizmus folytatódását az sem zavarja meg, ha az amerikai vezetésű koalíció kiszorítja az Iszlám Államot Moszulból vagy akár Rakkából is. Csak míg eddig a szunnita terrorszervezetek – az ISIS, az al-Nuszra Front és más iszlamista csoportok – terrorizálták a lakosságot, most ezt a szerepet az iráni védelmet élvező síita milíciák töltik be. A The Tower szerint ezért a szíriai rendezésnek az ISIS kiszorítása mellett az iráni befolyást is fel kell számolnia ahhoz, hogy a térségben megszűnjön a felekezeti erőszak.

Olvasson tovább:

  •  Keresztény fiatallal végzett a terrorista Jeruzsálemben

    Jeruzsálem Ras al-Amud negyedéből való Jamil al-Tamimi, az 57 éves arab merénylő, aki a Jaffa-kapu környéki villamoson több ízben is mellkason szúrta Hannah Bladont. Egy szolgálaton kívüli rendőr húzta meg a vészféket, és fegyverezte le Tamimit. A támadás során egy harmincas éveiben járó terhes...
  • „Tegyük újra naggyá a családokat!”

    Budapesten rendezik május végén a Családok Világkongresszusát, amelyen több mint 80 országból érkeznek előadók és vendégek, ebből az alkalomból beszélgettünk Larry D. Jacobsszal, a szervezőbizottság elnökével. A rendezvény fő témája, hogyan lehet a sokfajta kihívás között megvédeni, sőt...
  • Jézus pere és a feltámadás: nagy fordulat a harmadik napon

    „Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki jön az Úrnak nevében!“ Ezzel a drámai mondattal hagyta maga mögött Jézus azt a várost, ahol éppen királlyá akarták tenni. Jeruzsálem polgárai a négynapos bomló hulla, Lázár föltámasztása után (lásd múlt heti cikkünk:...